MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-25 / 87. szám
2 1905 márczius 7. NEMZETI SZÍNHÁZ. »As emigráns« szövege. 1. felvonás. Rásky Gábornét minden« özvegynek tartja. Férje, a hires szabadsághős, egy csatéban elesett. Ott van síremléke is a kastély kertjében. Rásky azonban nem halt meg, hanem kibujdosodott s az emigréczió legtevékenyebb vezére lett. Olthatatlan gyűlöletet érez az elnyomó osztrák uralom ellen, s tizenegy esztendei hontalanság után Mr. Brown álnév alatt, mint zongoramester hazatér, hogy felkelést szitson. Titkát csak felesége tudja > még lánya sem sejti, a ki szerelmes egy osztrák tisztbe, báró Lilienthalba. Ezt az érzelmét azonban leküzdi, mert jól tudja, hogy hazája ellenségét nem szabad szeretnie. Az osztrák uralom utolsó évében vagyunk. A kedélyek forronganak s ez kapóra jön Vrabetz, kerületi főnöknek, a ki, hogy egy lázadás erélyes elnyomásáról magának a kamarilla előtt érdemeket szerezzen, mindent elkövet, hogy igazságtalan és kitűnő magatartásával a népet ingerelje. Katonákat szálásol be Ráskynéhoz, a kik betolakodnak szobáiba és sáska módjára kipusztítják mindenéből. Aratási ünneppel végződik az első felvonás. A falu népe buzakalászról készült koszorút hoz földesasszonyának, de Vrabetz elkobozza, mert nemzeti szinü szalagot tűztek rá. A nép nem akarja a koszorút odaadni, ellentáll, mire Vrabetz puskatussal kergeti szét őket. II felvonás. Vrabetz és a megyefőnök, lovag Foresti gyanakodn k. Kémeik besúgják, hogy a Rásky-kúrián valami összeesküvés készül Különösen Mr Brown, az állítólagos zongoramester gvanus. Jár-kél a vidéken, s mindenütt, a hol megfordul izgalom, elfojtott lázadás kél a nyomában. Báró Lilienthal, a hazba szállásolt vértes svadron parancsnoka szintén rossz szemmel nézi Brownt, a Jri mindent elkövet, hogy leányától távol tartsa. A leány megmagyarázhatatlan rokonszenvet érez a zongoramester iránt, s midőn ez pillanatnyi felindulásban elárulja magat, a leány megtudja, hogy rég halottnak hitt atyja 11 előtte. Baró Lilienthal kérdőre vonja a zongormestert, hogy mi jogon avatkozik az ő és Margit szivügyébe, szó szót követ, a két fé'fi kezet emel egymásra. Margit berohan s e kiáltással »Atyám, édes atyám!« Mr Brown karjaiba rohan. Lilienthal megsemmisülten ejti ki a kardot kezéből. III. felvonás. A forrongás egyre izzóbb s alig lehet a népet feltartani. Minden előkészület megtörtént. A nép búcsújárás ürügye alatt összegyűlt az egész megyéből. A fegyverek biztos rejtekhelyen, s a nép csak jelre vér, hogy rajta üssenek a németen. Rásky tudja, hogy sorsa Lilienthal kezében van, s ez is érzi a rettenetes helyzetet, amibe került. Katona kötelessége és szerelme végzetes ellentétbe sodorták: vagy katonatiszti esküjét szegi meg, vagy elárulja azt, a kinek leányát halálosan szereti. Ráski pisztolyt ad neki, hogy azzal megö'je magát. Lilienthal belátja, hogy ez az egyeüen megoldás. Csak búcsúzni akar Margittól, a ki ekkor bevallja neki, hogy szereti. A vallomáM kihallgatja Vrabetz és gúnyos, tolakodó fellépésével olyan dühbe hozza Lilienthalt, hogy ez pisztolyt ragad és le akarja lőni A biztos haláltól Ráski menti meg, a ki kicsavarja Lilienthal kezéből a fegyvert. Vrabetz ráismer a pisztolyban a palermói gyártmányra, s igy meg tudja, hogy a házban az emigráczió fegyvereit rejtegetik. Vasra vereti Ráskynót ós a többi magya- ^ rokat. Mr. Brown nem tud uralkodni magán, s i elárulja, hogy 6 Ráski Gábor, ő is vasra kerül 1 s Vrabetz és lovag Foresti diadalmasan akarják őket Bécsbe hurczolni, a mikor betoppan báró j Lilienthal. Iratot hoz Bécsből, a mely szerint a király visszaállította az alkotmányt, visszaadja a nemzet összes jogait. Vrabeczet pedig a megyefőnökkel együtt elcsapják. Általános az öröm, csak Ráski nem akar hinni, s nem bizik a kiegyezésben. Ismét külföldre akar menni, de kint felhangzik a nép örömujjongása, majd a szózat hatalmas hangjai; erre exlágyul, s lemond a további küzdelemről. Itthon marad éa .aispán lesz a megyében. Az »Olga« szövege. I. felvonás. Szovák, gazdag vállalkozó leányát: Olgát, társadalmi állásához méltóan akarja férjhez adni Tavaszy, egyetemi magántanárhoz. Olga azonban mást szeret: Kartalyt, egy fiatal, jónevü és szépjövőjü becsületes ujságirót. Mikor Szovák ezt megtudja, ajtót mutat Kartalynak, de Olga kijelenti, hogy csak azé lesz, a kit szeret, annak daczára, hogy atyja leveszi róla a kezeit és kitagadja. II. felvonás. Olga boldog és szerető hitvese Kartalynak. Nagy nélkülözések közepette élnek, mert Kartalyt apósa — nagy befolyásával — kitúrta a lapjától és most nincs állása. A »Közgazdasági Bank«, mely nagy ellensége Szováknak, ügyvéde : Takács utján felajánlja Kartalynak egy kétes hirü újságnak, a »Szabad Sajtó»-nak a szerkesztői állását, persze ellenszolgálatul kérve azt, hogy Karvaly a saját neve alatt irja a leleplező és támadó czikkeket apósa ellen. Kartaly előbb felháborodással utasitja vissza ezt az ajánlatot, de mikor Szovák megjelenik a lakásán, hogy Olgát visszahívja az apai házba és neki pénzt kináljon a válás fejében ; elhatározza, hogy elfogadja a bank ajánlatát, elvállalja a zuglap szerkesztői állását és leleplezi apja üzelmeit III. félvonás. A »Szabad Sajtó« a tönk szélén áll. A bank kihasználta Kartalyt apósa ellen, azután kiegyezett a vállalkozóval, a kivel együtt most uj vállalkozást kezdettek. Kartalytól és lapjától szabadulni akarnak. De most j már nem engedi magát Kartaly eldobni, mint ' egy kifacsart czitrotnot. Uj pénzösszeget köve- ( tel Takács utján a banktól, hogy kifizethesse munkatársait, fedezhesse a lap költségeit és eltarthassa Olgát, a ki hűséges szerelemmel j tart ki mellette mindvégig. Takács nem akarja j vállalni a megbízatást, a mire Kartaly felháborodásában és izgatottságában levelet ir a bank vezérigazgatójának, hogy vagy adja meg a szükséges összeget vagy leleplezi lapjában most j már a bank üzelmeit. Erre a bank zsarolás j czimén felfelenti a rendőrségnél és egy detektiv letartóztatja. IV. felvonás. Másnap reggel, mikor az újságok már tele vannak a Kartaly zsarolási kísérletének botrányával, Szovák a rendőrkapitány szobájában találkozik Olgával, a ki eljött, J hogy letartóztatott férjével találkozzék. Az apa | újból kéri leányát, hogy hagyja el immár meg ' bélyegzett férjét és térjen hozzá vissza, de Olga hajthatatlan: férje mellett marad, annak szenteli életét, a kit szeret és a kinek hűséget fogadott. Kartalyt, a ki már lemondott mindenről: életéről, jövőjéről, sőt Olgáról | is, felemeli hitvese magához és újra bátorságot csepegtet szivébe. A rendőrkapitány megkezdi Kartaly kihallgatását. NÉPSZÍNHÁZ. i. »A farkas meg a bárány« szövege. Louisette, a kis pásztorlányka fáradtan akar hazatérni az erdőből s elcsevegi, hogy a tábornok ur legénye szereti őt. Ő is jó szívvel van irányában, de nem meri őt követni, mert hallotta, hogy ott a farkas. Elálmosodik és betér a kunyhóba pihenni. Nyomban ezután megérkezik a tábornok ur legénye, a ki megpillantja a kunyhóban alvó Louisettel. Kezdetben egy fa ággal csiklandozza, majd a báránykát magával viszi a kis erdőbe, hogy a csilingelés hangjával oda csábítsa a leánykát. Ez fel is ébred s utána megy a csengő hangnak s csak az erdőben veszi észre, hogy a farkas körmei közé került. A farkas azonban csak megcsókolja és házasságot Ígér neki. n. »A mikádó« szövege. I. félvonás. Yum-Yum, Koko hóhér gyámleánya szerelmes Nanki-Poo-ba, a városi zenekar trombitásába. De Ko-ko a hóhér, maga szeretne feleségül venni gyámleányát. NankiPoo bánatában fel akarja akasztani magát, de ebbeli készülődésében találkozik Ko-ko-val, a ki megakadályozza őt tettében. Még pedig azért, mert a .Mikádó nemrég rendeletet adott ki, hogy a mennyiben harmincz napon belül valakit le nem nyakaz, elbocsátja állásából. Szer ződést köt tehát Nanki-Pooval, hogy harmincz nap múlva fejét veszi s ezért odaadja hozza Yum-Yum-ot. A harmincz nap leteltével úgyis elveheti az özvegyet. Nanki-Poo örvendezve adja a hirt Yum-Yum tudtára s már-már boldogok, hogy egymáséi lehetnek, a mikor megérkezik Katisah, a mikádó udvarhölgye, a ki szereti Nanki-Poo-t. Kiderül ugyanis, hogy Nanki-Poo a mikádó fia, a ki megszökött atyja udvarából, mert Katishát hozzá akarják adni. II. felvonás. Ko-ko a törvény paragrafusaiból kisüti, hogy a japán asszonyt férje halála után elevenen égetik meg s ezt tudatja Yum-Yum-mal is, a ki ugy megijed erre, hogy otthagyja Nanki-Poo t, Nanki Poo kész azonna meghalni a hóhér kezétől, a szelid lelkű Koko azonban nem tud vért látni s inkább lemond YumYum-ról. Puh-bah-val, sokhivatalu barátjával kiállítanak egy hivatalos irást, a mely formálisan befejezettnek mondja Nanki-Poo kivégzését. De megérkezik a mikádó udvarával s megtudja, hogy a trónörököst kivégezték. Halálra itéli Ko-ko t és Pu-bah-t, Ko-ko azonban szerelmet vall Katishának, a ki kegyelmet kér számára. A mikádó meg is kegyelmez a hóhérnak, főkép, a mikor holtnak vélt fia megjelen YumYum karján. »A piros bugyelláris« szövege. A faluba hazaérkezik a huszárokkal Csillag őrmester és Török biró feleségében felismeri régi szerelmét. Elkezd ismét udvarolni az asszonynak, a ki azonban hű az urához és nem akar hajlani a csábításokra. Török uram azon ban gyanút fog és a jegyzőt meg az ispán meg is bizza, hogy leselkedjenek a feleségére Közben megtörténik, hogy Csillag őrmester elveszíti nagy piros bugyellárisát, a melyben ötszáz forint készpénz volt, a katonák lénungja. Kétségbeesésében, hogy hirtelenében segítsen a bajon, Török bíróhoz fordul és tőle kér kölcsön ötszáz forintot. A biró ad is neki, de mikor igy megbizonyosodik, hogy Csillag elvesztette tényleg a pénzt, feljelenti az őrmestert felebbvalóinál. Török biróné el is megy Csillag őrmesterhez a találkára, de nem rossz szándékkal, hanem csak azért, hogy felvilágosítsa Csillagot érzelmeiről, vagyis tudtára adta, hogy a férjét szereti. Itt azonban a jegyző meg az ispán leselkednek rá és miután csúnyán kikapnak, annál inkább sietnek a biróhoz, hogy az asszonyt előtte befeketítsék. A biró már-már elkergeti a feleségét, a ki hurczolkodik is nagy busán az ura házából. Ekkor érkezik meg Menczike, a biró távoH rokona, a ki szerelmes Csillag őrmesterbe ée a ki hozza a piros bugyellárist, melyet az őrmester, mikor neki udvarolt, ott felejtett nála. Igy megkerül a pénz is, kiderül, hogy Csillag tulajdonképpen Menczikét szeroti; a biró megnyugszik és minden rendbe jön. D P . JUTAS9Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete Pudapeet, IV., Ko*»uth-Lajos'ufcra 4 — — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak j. arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak: fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gözfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagy ás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek disbngvált keresetforrás).
