MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-25 / 87. szám
1905. márczius 24. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki özinigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek közölt, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökitett nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt. Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsiik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. FOVAROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaisei György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Színpad. Szemléltető oktatás Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-ié\e Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Színpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. \ „MANUMOLLIN,' \ | Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó- I « ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 5 80 fillér. Naponta szétküldi: I CZETTLER GYULA gyigysztrtsz J BUOAPES T— BUDAFOK. 1 Kapható: Török József gyógyszertárában, I § Király-utcza 12. és az -Opera* gyógyszertárban 1 I Andrássy-ut 26. > Eladok és veszek l Urasági bátorokat, teljes lakberendezéseket, angol bSrbutorokat, mahagóni éa rézbutorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket,j^függőnyöket,; olajfestményeket, gáz= és villamos-csillárokat. = KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ée mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi faiujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és BagŐ vándoTutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalál,:atja elveszett Iluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja lluska, maradjon meg Tündéronzágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérMik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, agymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig •íratva a maga elvesztett boldogsága^ lej • patak partjára. a®999999999@&@99@9999 00099999m9 9mt lehticr Armin saját kószltményü ozlpőraktára Budapest, Erzsébet-körut i2. ' (a Newyork palotával szemben.) Ölesé szabott árak! Tartós mlnisé|l ízléses kivitel I •aoeoeeee eeaeea o ae ae eaaaei pürgo NAGY ZSIGMOND Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) lakásberendezési vállalata a. eflfde. háxban. Telefon 17—77.
