MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-24 / 83. szám

1905 márczius 24 7 Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 24. A Magyar Királyi Operaház személyzete most Zichy Géza gróf Nemó czimü dalmüvének a bemutatására készül. A darab előjátékból és három fölvonásból áll. Színhelye Rákóczi udvara, nagy szerepe van benne magának a kjedelemnek is. A romantikus szöveg hőse egy renegáttá lett magyar főúr fia, a ki származását eltitkolva, mint hegedűs él Rákóczi udvarán. 0 a Nemó. A szerző szerint ő az a névtelen hegedűs, ki a Rákóczi-nótát irta. Az újdonság zenéje, a tárgynak megfelelően, elejétől-végig magyar. A czimszerepet Arányi Dezső, a fejedelem szerepét Takács Mihály énekli A női szerepekben Vasquezné, Krammer Teréz, Ambrusáé lépnek föl. A szinház gyönyörű díszletekkel és pompás kiállítással mutatja be az operát, mely iránt már most is szokatlanul nagy a közönség érdeklődése. « A Nemzeti Szinház-ban ma este kerül bemutatóra Farkas (Wolfner) Pál Olga czimü négyfelvonásos színmüve. * A Vigszinház-aX A szentbernáti barátok sikere hosszú időre felmenti a müsorgondok alól. Ohorn Antal szenzácziós darabját estérőlestére lelkesült közönség előtt adják, a mely egyformán tölti meg ugy a földszintet, és a páholyokat, mint a karzatokat. A nagy siker következtében ebben a hónapban nem lesz más premiere. Holnap, szombaton, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, ket előadás lesz. Délután mérsékelt helyárakkal a Diákélet kerül szinre. Katiczát ezúttal Komlóssy Ilona játssza, a herczeget Tanay Frigyes, Lutzot Hegedűs Gyula, Jüttnert Góth Sándor adja. Este A szentbernáti barátok-naV. lesz tizedik előadása. * A Magyar Szinház-ban az Ex lex első tiz előadásán már teljes erővel bontakozott ki az a nagy siker, a melyet Rajna Ferencz magyar revüjének a sajtó a bemutató után egyetértelmüleg megjövendölt. A zsúfolt nézőtéren esténhént sok főúri és polgári család jelenik meg fiatal leányokkal, azonkívül nagyon sok képviselő nézi a darabot, s a hatás mindenkor egyformán lelkesítő és nagyarányú. Az érdeklődés középpontja a pazar kiállítás és a tömérdek vidám zenei és egyéb tréfán kivül mindenkor a szobrok kongresszusa, s ebben R. Maróthy Margit mint Magyarország nagyasszonya szemben a kormányzóval, a kit a szegedi Kossuth-szobor nyomán Ráthonyi Ákos ábrázol. Az Ex lex szombaton és vasárnap két-két előadásban kerül szinre, mindenkor rendes helyárakkal. Elővételi dij a délutáni előidásokra nincs. * A Királyszinhdz igazgatósága, melynek az a törekvése hogy a szinház idei szezonja eddigi fényében folytatódjék tovább, ujabb vendégjátékra nyerte meg Küry Klárát, a kitűnő művésznőt, a ki eddig a Kiiályszinház színpadán az En, te, ó: Gabriella- és a Szép mosónő Lurette-szerepében aratott emlékezetes sikereket, Az ujabb vendégjáték czéljaira az igazgatóság a tavalyi londoni szinházi év legnagyobb operettsikerét, Ivan Caryll daljátékát: A danczigi herczegnét vette tervbe. A Sardou hires Madame Síins-gráe-jének uj énekes fordítása ez a mü, a melyben Küry Klára Hübscher Katát, a nosónéból lett herczegasszonyt, a világhírű Szókimondó asszonyságot fogja játszani. Az il_y módon kétszeresen érdekes darab bemutatójának pontos idejét a fános vitéz egyre tartó zsúfolt házai miatt nem tudta eddig megállapítani a szinház igazgatósága ; mindenesetre a János vitéz után következő első újdonsága ez lesz a színháznak, a melyben november 18-ika óta nem volt premier. * A Népszinház-ban ma este kezdi meg nagyérdekü vendégszereplését Pdlmuy Ilka A mikádó-ban és A farkas meg a bárány czimü kis egyfelvonásos operettben. — Blaha Lujza holnap, szombaton a Piros bugyelláris Zsófiját, vasárnap délután a Toloncz Angyal Liszkáját játssza el. A művésznőnek a Nemzeti Szinház-\ó\ nyert szabadsága már letelt s igy még csak néhány előadás során lehet a Népszínház színpadának vendége. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 24. Két bemutató. i. „Olga." — A ,Nemzeti Szinház" tegnapi főpróbájáról. — Hat napig pihennek a kritikusok, a hetediken pedig megint eredeti, magyar darabot kapnak, a Somló Sándor jóvoltából. A Nemzeti Szinház igazgatója minden dicséretre érdemes, szép programmját hűségesen váltja be: egyik magyar szerző a másik után, egyik fiatal tehetség a másiknak adja kezébe a Nemzeti Szinház kilincsét. A tegnapi főpróba hangulatából azt láttuk, hogy az uj jelentkezőt : Farkas (Wolfner) Pál, a ki ma este lép Olga czimü első színmüvével a közönség elé, szívesen biztatgatták: — Tessék beljebb kerülni! Ön itt, ezeken a deszkákon, aligha nem szívesen látott vendége lesz a színháznak és a közönségnek. Pedig: az ifjú szerző éppen arról a világról szól darabjában, a melyből a kritikusai kikerültek. Az újságírók világát hozza a színpadra, azt a világot, melyet eddigelé csaknem mindig torz és teljesen elvétett világításban mutattak be a mi színpadainkon. Hogy az ifjú szerző jól lát és jól figyel meg, azt első meghívott és legilletékesebb közönsége — a tegnapi főpróba közönsége — hamarosan konstatálhatta róla. Az ifjú szerző, a ki egy elsőemeleti páholy hátteréből hallgatta végig az Olga főpróbáját, ha meghallotta a megjegyzéseket, a melyek felvonásközökben a nézőtéren elhangzottak azoknak ajkairól, a kikről részben szól a drámája: meg lehet a munkája sikerével elégedve. A mai premierközönségnek uj, sok tekintetben ismeretlen és meglepő dolgokat fog elmondani, de kétségtelen érdekes dolgokat és érdekesen. A főpróba előtt az újságírók tartottak attól, hogy a szerző elfogultan ir majd az újságírókról, mert hiszen ő maga is egy — kiadónak a fia. A főpróba után egyező volt a vélemény, hogy az Olga szerzőjét talán inkább a kiadók vádolhatják meg egy kis elfogultsággal. A szerző érdeme lesz, ha a két vélemény között a közönség ismeri majd el róla és müvéről, hogy — objektiv. ügyelő II. Pálmay Ilka a Népszínházban. — „A mikádó" főpróbájáról. — Vagy harmincz főnyi közönség nézte végig a főpróbát; nagyobbára hölgyek. És ez a harmincz ember egytől-egyig meglepetve kér dezte szomszédjától : — Mi az? Pálmay nem játszik? Mert Pálmay ott ült a negyedik sorban a nézőtéren, a mely szokatlanul sötét volt és a rivalda lámpái csak vérszegény fényt vetettek rája. Aztán felgördült a függöny és a meglepetés moraja hangzott fel: — Nini, hisz Pálmay mégis játszik. Igenis, ott állt a kis erdő kunyhója előtt szerény parasztlányka ruhában és a fához odakötött bárányka csengőjének csilingelését hallgatta. De hát kicsoda is volt a nézőtérbeli Pálmay ? A nézők sugdosni kezdtek, végre egy árva látcső szállt kézről-kézre s aztán mindenki megtudta a valót. Kopácsy Juliska volt, a ki férjével, Karczag Vilmossal megjelent a főpróbán. A másik primadonna, a ki Bécs városában talált uj hazát magának, s a ki most szakasztott olyan toilettben jelent meg, mint a milyenben Pálmay Ilkát szoktuk látni az utóbbi időkben. S most már mindenki Pálmay-1 figyelte. Mert A farkas meg a bárány-ban csak két szereplő van, mind a kettő Pálmay. A pásztorlányka, a ki menekülni szeretne a merész tiszti legénytől és a ravasz tiszti-legény, a ki mégis, megkaparitja a kis leányt. Mindez Fregoliszerü átöltözködés segélyével történik. A farkas felfalta a báránykát s ez a szimbólum vetített árnyékképen látható is lett a háttérből, s a színpadon rövid idő múlva a Mikádó vette át birodalmát. S Pálmay százoldaluságu talán sehol sem nyilatkozik ugy meg, mint ebben a két teljesen különböző jellegű darabban. Yum-Yum belépett az ő finoman tipegő, rezgő tánczlépéseivel, két oldalán Petráss Sárival és Csáki Angélával. Bájos látvány volt ez a három leányka s a frisseség tavaszi illatként áradt róluk a nézőtérre Ehhez az illathoz Suliivan finomkodó, gyönygyöző, xilofonos muzsikája adta a kiséretet. A kritikusok álmos arczára felcsapott az élénkség ragyogása, a nézőtéren ülő hölgyek elringatóztak az édes dalok hullámain s a mikor vége ''olt az egésznek, mindenki egyhangúan kiáltott fel: — Mily gyönyörű volt! Az eltávozók még az utczán is A mikádóról és Pálmay-Tó\ csevegtek, egy neves kritikus pedig élénken magyarázgatva fejtegette: — Szinte csodálatos, hogy ezt a Ledofszki-1 még mindig nem szerződtették az Operá hoz. Valóságos vétek! S aztán minden elcsendesült, — egész a ma esti premierig. Mert az zajos lesz és forró, mint minden igaJ szinházi szenzáczió. Orlando. Szinházi pletykák. Budapest, márczius 24 Öt forint három fellépésért. — Ujházy és Leszkay. — Újházi Ede, a mester, mostanában megint vidéki vendégköruton van. Hol Sopronból, hol Szegedről, hol pedig Pécsről, vagy más városból jön hir, hogy nagy művészetével elragadta az ottani közönséget. Újházi Edéről és a vendégszerepléséről esett szó a minap egy Írókból és művészekből álló társaságban, a hol Leszkay András, a Magyar Szinház igazgatója, a következő kedves kis történetet beszélte debreczeni színigazgató korából. Ekkor történt ugyanis, — jó néhány esztendő mult el azóta — hogy Leszkay András vendégszereplésre invitálta a mestert a hires czivis városba. Újházi csakugyan el is ment Debreczenbe, a hol három estén, három legkiválóbb szerepében lépett fel. A szinház persze minden előadásra szorongásig telt meg ebből a nevezetes alkalomból és a vendégjáték után Leszkay András átnyújtott egy vastag borítékot, a mely 450 forint fellépti dijat tartalmazott. Aztán ketten elmentek vacsorázni s abban állapodtak meg, hogy utána Leszkay az állomásra kiséri ki Ujházi-X, a ki még az éjjel vissza akart utazni a fővárosba Vacsora közben, jó bor mellett, jókedvűen csevegtek egy ideig, mig egyszerre a mester igy kiáltott fel: — Ejnye, ha most nem kéne elutazni, bizony szívesen indítványoznék egy kis alsóst. — Hát miért is kell elutaznod? — kérdezte Leszkay. — Itt maradsz mester és reggelig alsózunk. Akkor aztán a reggeli vonattal utazhatsz Budapestre. Ugy is lön. Elmentek a kávéházba és vidáman ültek le a zöld asztal mellé, keverni az ördög bibliáját. Az első, a második, harmadik, tizedik játszmát Leszkay nyerte. És nyert tovább, reggelig, mig a mesterre setogy sem akart rámosolyogni Fortuna istenasszony. A legnagyobb ritkaságok közé tartozott az olyan parti, a melyben nem a mester veszített. Reggel aztán, a mikor a kibiczek már mind kidűltek, Leszkay egyszerre csak leteszi a kártyákat és igy szól: — No, kedves mester, éppen 445 forintot ! nyertem tőled! Öt forintot testvérek közt is ' megért ez a vendégszereplésed.