MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-23 / 82. szám

1905. márczius 24. 3 m. kir. operaház. A »Tosca« szövege. Az első felvonás Szent-András templomában játszik, Rómában. Angelotti politikai államfogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a aekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossival, ki nyarilakának kulcsát adja át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Angelottit. Tosca, a szerelmes nő csábitó erejével réveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca tlhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés azavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom megtelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásén játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik at a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosja egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait ttlrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kinjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a (vesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gyanús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt szinleg ag- onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi ós keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmondván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mert Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését m^hallotta, elfogatására 4M, Tosca a tetőről < mélységbe veti magáL > > Eladok és veszek Urasági bátorokat, nem

zeti színház. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanyol inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. A spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják tel és eltemeti. A holttest eltünéséve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvonás. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hóditotta meg a kapitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjét, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. király színház. Dr. JCTAS3Y JÓZSEF oörgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitó Intézete — Budapest, I.V., Kossuth-Lajos-utcza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; Fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék), y Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba |ancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. Á franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalál,latja elveszetj Iiuskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja lluska, maradjon meg Tündéroruzágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és itánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig giratva a maga elvesztett boldogságát, lepÜ|B a patak partjára. 5< X x KOTSCHY ERICH •zönyeg-poroló intézete Rungária-üt 94. Első angol zongora-terem Zeltter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Vácii-u. sarkén.) I

A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester" világhirü amerikai önműködő zongora-készülék, orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. teljes lakberendezéseket,! angol börbntorokat, mahagóni és rézbutorokat, [perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket,; olajfestményeket, gátét vtlininoa-csillárokat. NAGY ZSIGMOND SÄ Budapest, Ujrilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) Aa efzSaz taÄataan. Telefon 11—17. r fvv 1