MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-03 / 62. szám
19' !5. márczius 3. Budapesti színpadok. í'.'jtíapesr, márczius 3. A Magyar Királyi Operaház-ban Szendy Árpád, Szabados Béla és Moravcsik (Béri) Géza Mária czimü nagy sikert aratott operája, másodszor vaiarnap este kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton Bosnyák Zoltán társadalmi színmüve, a Sursum corda! van a műsoron, a melyben Jászai Mari, B. Lenkey Hedvig, D. Ligeti Juliska, Beregi, Gál, Pethes és Dezső játszanak. Ma este van az ötödik előadása a szinház legújabb nagy sikerének, Sardou : Boszorkány-ának, P. Márkus Emiliával és Odryval a két' főszerepben. A nagysikerű dráma vasárnap este is szinre kerül. * A Vigszinház-ban ma este van a premierje Szécsi Ferencz: A szinház ördöge czimü négyfelvonásos vígjátékának. A Magyar Szinház számára magyar szellemben és kizárólag honi témák anyagából irták Rajna Ferencz és Heltai Jenő az Ex-lex czimü revuet, a mely márczius közepén kerül szinre. Az elsőrangú látványosságnak ígérkező revü hat képből áll. Az Ex-lex bemutatójára előjegyzések már eszközölheiők a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. Márczius közepéig Lehár Ferencz nagysikerű operettje, a Mulató istenek marad műsoron. Vasárnap délután A drótostót kerül szinre 162-edszer, Pfefferkorn szerepében Sziklai Kornéllal. • A Királyszinház-ban hétfőn volt a János vitéz előadásainak során a századik nap. Á daljáték, a mely november 18-ikán került szinre először, ez idő alatt 112 előadást ért, s ezt a száztizenkettedik előadást is az utolsó helyig zsúfolt, táblás ház nézte végig. A János vitéz ugy e hét, mint a jövő hét minden estéjén megy, a czimszerepben Fedák Sárival, vasárnap délután pedig a Kati bácsi van műsoron, a két főszerepben Medgyaszay Vilmával és Ferenczy Károlylyal, a kinek népszerű Kukoricza-kupléi uj alakításokkal bővültek. « A Népszinház-ban Millöcker operettje, a Koldusdiák, mint a szezonban hirdetett premierbérlet ö-ik darabja, ma este kerül bemutatóra. — Blaha Lujza asszony ezen a héten esti előadásban és pedig vasárnap, márczius 5-én a Falu rossza Finum Rózsijában lép fel. — Pálmay Ilka népszínházi vendégjátéka alkalmából A mikadó Jum-Jum szerepén kivül uj szerepet is fog játszani, a mi csak emeli a művésznő mostani vendégszereplésének érdekességét. Az uj szerep A farkas meg a bárány czimü egyfelvonásos pásztorjáték főszerepe. Ez énekes bohóság szövegét Armand Liorat irta, zenéjét pedig Grisart, a magyar átdolgozást Heltai Jenő \cgezte. A kitűnő művésznő tegnap már meg is érkezett Budapestre. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 3 .4 Szerzők Egyesületének közgyűlése. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete vasárnap, márczius 5-én déli V212 órakor tartja meg az „Otthon-kör" helyiségében első rendes közgyűlését. Nevezetes napja ez a sok üdvös feladat megoldására hivatott egyesületnek, mert ez az első közgyűlés, jelenti végleges megalakulását és rendes működésének megkezdését. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatósági jelentés. 3. Ügyrend bemutatása és az ügynökségi szerződés ismertetése. 4. Költségelőirányzat előterjesztése. 5. Számvizsgáló-bizottság (3 tag) megválasztása. 6. Indítványok. A közgyűlés után lakoma lesz a Royal külön termében. I. „A szinház ördöge". — Szerző a darabjáról. — liudjpe .1, márczius 3. On revient . . . Színházi dolgokról szóló darabbal, szerzői minőségben térek vissza a Vigszinház-hoz. Oda, a hol valamikor a szerző urakat és hölgyeket hivatásszerűen kellett gyötörnöm. Senki se sajnálja tőlem, hogy nagyon boldog vagyok és egy kicsit büszke, a miért ilyeténkép térhetek vissza abba a diszes hajlékba, a melyben sok öröm és sok aggódás közt az iró és színházi ember életének egy ideálja valósult meg. Ennek a derék újságnak a tisztelt szerkesztője pedig ne vegye tőlem rossz néven, hogy magamról beszélek, a mikor ő azt várja, hogy a darabomról szóljak. A darab beszéljen önmagáért. Beszéljen arról a furcsa festett birodalomról, melynek varázsa az illúzióból táplálkozik; beszéljen arról a vonzó, nagy ragyogásról, arról a veszedelmes lángról, a melyen a hivatlanság olyan gyakran perzseli meg a szárnyait: a színpadról. Majd eldől, hogy jól, hogy igazul, hogy okulásra tanítva és a mellett mulatságosan beszél-e a „Szinház ördöge". Nekem csak az a szívbéli óhajtásom : bár olyan gyönyörűséggel fogadná a közönség a vígjátékomat, mint a milyen gyönyörűséggel én azt megirtam. Szécsi Fer ncz 41 * * A szinház ördöge szerzőjének „szívbéli óhajtása" részben már teljesedésbe ment, még mielőtt az újdonság — teljes fényben, esti közénség előtt — megérte volna bemutatóját. Tegnap délelőtt, a Vigszinház főpróbáján már egy jókora nagy közönség előtt teljes sikerrel állotta meg a tüzpróbát. Még pedig olyan közönség előtt, mely specziálisan ezt a darabot nemcsak objektiv, de ellenőrző kritikával is hallgathatja és bírálhatja: újságírók és színészek ültek a nézőtéren, vagyis azok, a kiknek a legtöbb a közük A szinház ördöge alakjaihoz. És ez a közönség — ez a szigorú délelőtti közönség — nem haragudott Szécsi Ferenczre erős és jellemző színeiért, sőt: igen nagy elismeréssel üdvözölte őt és szinte bizonyosra vette nagy sikerét Szécsi Ferencz, a ki maga is jelen volt a tegnapi főpróbán, a harmadik felvonás után nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatta az elismeréseket, gratulácziókat: őszinte érzésekből és meggyőződésekből fakadtak. * * * Egy kedves kis apróság járt tegnap szájról-szájra a főpróbán A szinház ördögé-ről. A darab egyik szereplőjének a negyedik felvonásban — a szöveg szerint — azt kellett mondania: — Add csak ide azt az újságot; hadd nézzem meg, vájjon megbukott-e már a kormány ? Ditrói igazgató az egyik próbán ezt a mondást nem helyeselte: — Ezt nem mondhatjuk el, hiszen már megbukott a kormány! Tanácsolja a szereplő: Talán azt lehetne mondani: „ . . . hadd nézzem meg, vájjon megalakult-é már a kormány?" A rendező aggodalmaskodik: — Ez se jó! Hátha péntekig, a mikor a premier lesz, már megalakult a kormány?! — De hiszen akkor — kiált fel nevetve Ditrói — egész nyugodtan el lehet mondani az első mondást, ugy, a hogy Szécsi megírtál -Y.11. „A koldusdiák". — A „Népszínház" mai reprizéhez. — A főpróbát tegnap tartották meg, kevés meghívott jelenlétében. Az uj, fiatalabb kritikusi nemzedék mellett ült a régibb gárda, a mely hajdan a premiéren is részt vett. Most az öregek voltak a szigorúak. Nekik összehasonlítást is kellett tenniök. — Hajh! — gondolták magukban — régen, a mikor még Pálmai volt a Koldusdiák és Hegyi Aranka játszotta Laurát, szép idők voltak. S aztán melankolikus érzelmekkel hallgatták az előadást. Csakhamar azonban felélénkült a kedvük és a ma kedvéért lassanként feledni kezdték a tegnapot. A külsőségek a főpróbán még főpróbaszerüek voltak. Á legtöbb szereplő szines, szép jelmezben jelent meg, de azok, a kiknek még nem készült el a kosztümje, a saját ruhájukban játszották el a szerepüket. Ez kissé tarka élénkséget adott a jeleneteknek s azok előtt, a kik nem igen szoktak belátni a kulisszák belsejébe, sok érdekesség jellegével birtak, A koldusdiák, Komlóssy Emma, utczai toilettben mutatkozott, kissé hanyagul hátravetett kabátban, fehér blúzban, szürke szoknyában. A haja kissé zilált volt. — Nézze csak — szólt egy újságíró a másikhoz, — nem olyan mint egy női Petőfi? A külseje mintegy szándékosan hanyag, de mennyi melegség, mennyi temperamentum sugárzik ki belőle. Székely Irénnel együtt nem egyszer vágták ki a magas hangokat s olyankor a két csengő, gyönyörű hang egymásba olvadt és nem lehetett tudni, melyikét lehetett hallani. Harmadik primadonnának melléjük szegődött a Broniszlava szerepét játszó Petráss Sári, a ki csupa bűbáj, csupa naiv kedvesség és finomság volt. Az éltesebb kritikusok pedig egyre jobban olvadoztak és a mult emlékei még élénkebben ragadták meg lelküket, mert látták, hogy van egy hagyomány, a melyet jogosult tiszteletben tartott a fiatal színészi gárda, s ez a művészi hagyomány. Orlando. Színházi pletykák Budapest, márczius 3. 1 tárom és fél fellépés. — Az akkurátus Kassai Vidor. — Kassai Vidor, a Népszínház nyugalomba vonult művésze, mostanában nagy paksamétával a hóna alatt szokott bejárni váczi tuszkulánumából a fővárosba. A csomagokban nagy gonddal rejtegeti Kassai bácsi a legújabb alkotásait: valóban művészi kivitelű képeit. A hires komikus ugyanis azóta, a mióta bucsut mondott a forró deszkáknak, még nagyobb szenvedélylyel és lelkesedéssel forgatja az ecsetet, mint annakelőtte. Mindig szívesen festegetett, de most a piktúra a főfoglalkozása és legnagyobb paszsziója. És valóban: mindig uj meglepetéssel szolgál barátainak és tisztelőinek, hol egy uj önportrét, hol egy uj Blaháné vagy Pálmayfejet hoz magával és minden képe nagyon sikerült alkotás. Büszke is Kassai Vidor a dicséretekre, a melyekkel elhalmozzák; olyan szivesen hallgatja festményei dicséretét, hogy ennek a kedvéért még az — ellenségeinek is megbocsát. Egy uj képe békítette ki például Faludi Miklóssal, a Vigszinház igazgatójával, a kivel néhány év óta haragot tartott. Egy társaságnak mutogatta e napokban legfrissebben elkészült képét a kávéházban; a szomszéd asztalnál ült Faludi Miklós. Egyszerre, váratlanul feléje fordult Kassai: — No, — mondotta — jöjjön ön is ide, nézze meg az uj képemet. Nem bánom: béküljünk ki, pedig nagyon haragudtam önre! Ki is békültek. Valaki kíváncsian faggatni kezdte a Vigszinház dramaturg-igazgatóját, hogy hát miért is volt ő haragban Kassai bácsival ? Faludi Miklós mosolygott, azután elmondotta ennek a „harag"-nak a történetét.
