MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-20 / 79. szám

1905. márczius 15. 3 MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmény. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálatai tat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizélási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt. Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. VÁRSZÍNHÁZ. nfafZ AaC ? Eladok és veszek > Urasági bátorokat, fogak -zájpadlás nőikül 3 koronától. Az általunk kiszí tu t s Fárlsban oiső dijat nyert fogsorok azon tial megszokhatok ős rágásra kitűnően használha !ók. Régi fogsorok áfalakittatnak. - Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tíz évi jótállással. "Ogorvoei lutézet: 3UDAPEST, VII., Erzsébet-körut 50. I én*: Fogorvos : IMIir Emil. Teknikat főnök: Groitmann S. Tartós plomnák 3 kor.-tói, toghuzás érzés—— telenitve 2 xor-órt. ——— <*og«d: reggel 8-tól este 8-ig. Vaaár- és ünnepnapok on is Mérsékelt árak. — Részletfizetés--- <• A »Rigoletto« szövege. Elsó felvonás. Diszterem a fejedelmi kastélyban Udvari bál. A fejedelem dicsekedik Borsa előtt csapodárságával. Elmondja, hogy egy gyönyörű leányt ismert meg a templomban. Marullo elmeséli a fejedelemnek, hogy a mint rájött, Rigolettonak egy kedvese van, a kihez titokban el szokott járni. Monterone gróf tör most be és dühöng, mert leányát meggyalázták, a feledelemtöl kíván elégtételt. Az elillan és Rigolettonak parancsolja meg, hogy végezzen a gróffal, a kit az gúnyos szavakkal illet. A gróf felböszülten akar reá törni, de az őrség elvezeti, miután atyai fájdalmában elátkozta a herczeget és Rigolettot. Második felvonás. Utcza. Balra azon ház, melyben Rigoletto leányát titokban nevelteti s a kit éjjel szokott meglátogatni. Sötét éj. Rigoletto jö, kétségbe van esve, hogy az ösz gróf megátkozta. Sparafucile, a bandita felajánla Rigolettonak szolgálatait. Rigoletto szolgálatába fogadja, azután belép a házba, hol Gilda leánya örömmel siet karjaiba. A fejedelem megjelenik az utczán. Rigoletto kilép és körülnéz, hogy nem látja-e senki; a fejedelem ezalatt besuhan a házba. Rigoletto vizszatér és buctut vesz leányától. A fejedelem távozta után előlép és szegény diáknak adva ki magát, szerelmet vall Gildának, Gilda visszonozza szerelmét ifjúi hévvel. A fejedelem távozik. Rigolettot egy megmagyarázhatlan érzés visszavonzza. Az udvarnokok az, mondják neki, hogy Cepreno grófnőt akarják elrabolnit kérik a segítségét is. Rigoletto szívesen rááll, de azok csak ugy fogadják el, ha szemeit be engedi kötni. Ez megtörténik. A társaság most elrabolja Gildát, — Rigoletto őrt áll — és sietve távozik. Harmadik felvonás. Terem a fejedelmi palotaban. A herczeg magánkívül van, hogy kedvesét elrabolták. Az udvarnokok besietnek s elmondják éjjeli kalandjukat s hogy a leányt a palotába hozták. A fejedelem hozzá siet. Rigoletto a fájdalomtól megtörten közeledik. Végre bevallja, hogy a leánya az, a kit keres s kitörve követeli vissza egyetlen kincsét. Midőn minden ellenállás daczára be akar rontani a fejedelemhez, Gilda rohan be balról s zokogva borul atyja keblére, bevallva szégyenét, Rigoletto esküszik, hogy majd megboszulja az ö rajta elkövetett sérelmét is. Negyedik felvonás. Egy fal ketté osztja a színpadot. Utcza és Sparafucile háza. Rigoletto Gildar idevezeti, hogy meggyőződjék kedvese csalfaságáról. A fejedelem belép a banditához s bort kér tőle, meg mulatni akar, Gilda mindezt kívülről látja és hallja. A fejedelem elküldi Rigoletto leányát, hogy fiuruhaba öltözve igyekezzék Veronába jutni, ö majd követi. Rigoletto kifizeti a banditát és éjfélkor vissza akar jönni, hogy átvegye a holttestet, melyet maga akar a folyamba dobni. Zivatar tőr ki s a fejedelem felmegy a bandita szobájába, hogy az éjt ott töltse. Sparafucine a kését feni; nővére kéri, ne ölje meg a deli ifjút, de a bandita becsületére hivatkozik, hogy éjfélre megígérte a holtestet . . . Végre annyit megígér, hogyha valami idegen utas vetődnék erre, a kinek holttestét zsákban varrva átadhatná, ha megbízója eljő, enged nővére kéréseinek. A visszatérő Gilda mindezt hallja és bekopogtat a banditához, hogy a fejedelmet megmentse. Sparafucile leszúrja s a jelentkező Rigolettonak átadja a holttestét, a ki ördögi kárörömmel indul a folyam felé. Ekkor megcsendül a fejedelem dala az éjszakában . . Rigoletto borzadva áll meg, majd feltépve a zsákot, megsemmisülten ismer egyetlen kincsére, leányára . . . FŐVÁROSI ORFEUM.* í teljes lakberendezeseket, jj an^oi bó: bátorokat, mahagóni és réibutorokat, jyerz»»- <-• -myrnaszönyejrekpLjí'üggőnyőket.; olafciímcnyckct, gáx—— es TiUamwcaill&rokiit. Budapesti képek. Nagv, kiillitásos, szatvrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg. a mint látszik igen nagyszabású 's szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen Kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriá«i vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban termézetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik beme és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinháí előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Taraa Szinpad Szemléltető oktatás Ez a czime annak a nagvon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-féle Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Szinpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanarné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annvira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. NAGY ZSIGMOND i^rSíu Budapest, DjTÍlág-o. 27. (Róser-Bazár mellett) Telefon n—Tl.