MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-19 / 78. szám

1905. márczius 15. 3 Ki a legszebb budapesti asszony p s leány . — Lapunk pályakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megfordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a szinházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész szinházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynőkké. Akkor közre adjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére: „Magyar Szinpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 38. beküldeni. * w » Szavazó-lap. 1. j$ 2 A legszebb budapesti asszony: § A >>>>>>>>>>>>>>>>»>>>>j»*»:*3 Szavazó-lap. II. ffl A legszebb budapesti leány: Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 19. A Magyar Királyi Operaház ma este mutatja be ifj. Toldy Lászlónak Sigrid czimü egyfelvonásos dalmüvét, a kiben az Operaház egy uj értékes zeneszerzői tehetségnek nyit utat a színpadra. Az érdekes kis újdonságról, a fiatal szerző maga nyilatkozik lapunk mai számának egy külön czikkében. A Sigrid ma este a Nürnbergi babá-\al és az Álom balettel együtt kerül szinre. A kis újdonságot szombaton megismétlik. Kedden a Don Juan, csütörtökön Tosca és jövő vasárnap Sába királynője kerül szinre. * A Nemzeti Szinház-ban péntekeii kerül először szinre Wolfner Pál Olga czimü színmüve, melynek szerzője uj ember a szinpadon, de ismert irója a legújabb, fiatal irodalomnak. A már előre nagy érdeklődéssel várt újdonságról, mai lapunk egy külön czikkében bővebben szólunk. Az Olgá-1 szombaton és vasárnap megismétlik. — Rendkivül érdekes estéje lesz a Nemzeti Szinház-nak kedden, a mikor Szigligeti Edének régi hires népszinmüve, a Szökött katona kerül felelevenítésre Blaha Lujzával. A hét többi estéjét a műsor nagysikerű darabjai töltik be. * A Vigszinház egész heti műsorát estérőlestére Ohorn Antal szenzácziós dalmüve, A szentbernáti barátok töltik be, mely nálunk is époly zajos fogadtatásra talált, mint az összes ! német színpadokon, melven ez a sajátos színpadi alkotás előadásra került. A Vigszinház ; abban a mintaszerű előadásban, melyben ezt a darabot szinre hozza, hosszú időre nagy vonzó- ' erejű müsordarabot talált A szentbernáti banitok-ban s jó hosszú ideig nem is lesz más újdonsága a lipótköruti színháznak. Jövő szombaton délután a Diákélet-et adják. A Magyar Szinház-ban egész héten az összes délutáni és esti előadásokban Rajna Ferencz magyar revüje, az Ex lex kerül szinre a bemutató szereplőivel. A szenzácziós újdonság első előadásai felülmúlták látogatottság tekintetében a Magyar Szinház-nak eddigi minden darabját. Az esti előadásokra jegy már holnap vasárnaptól fogva váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. A jövő hét délutáni előadásaira hétfőtől fogva adják el a jegyeket. * A Királyszinház műsorán tizenegyszer szerepel e héten János vitéz. A szombati ünnep és a jövő vasárnap délutánján, ezúttal először mérsékelt, délutáni helyárakkal. Ez alkalommal Papp Miska játssza a czimszerepet, esténkint azonban Fedák Sári lép fel, mint János vitéz és ugyancsak őt látja a közönség most vasárnap délután, az állandóan zsúfolt házat vonzó daljátékban, a mely a jövő hét végén, április 1-én százötvenedik előadását éri meg. A János vitéz e hatodik lubileumára a szinház titkári hivatala jelentkezést már elfogad. * A Népszinliáz-r\ak pénteken eseményszerű estéje lesz, a melyen Pálmay Ilka kezdi meg a legnagyobb érdeklődéssel várt huzamosabb vendégjátékait. A diva a Mikádó reprizében lép fel egykori hires szerepében, Jum-Jumban, melyben legnagyobb diadalait aratta a Népszinház-ban. A Mikádó felelevenítésében részt vesz a szinház kiváló női művészgárdája: Székely Irén, Ledofszky Gizella, Petráss Sári. A Suliivan-operett előtt Pálmay Ilka egy uj kreáczióban is bemutatkozik, és pedig A farkas és a bárány czimü egyfelvonásos franczia operettben, melyben a dma kettős szerepet játszik. Péntekig a Koldusdiák kerül szinre. Bárdy Gabival a czimszerepben, a mely operett esténkint zsúfolt házakat vonz. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 19. I. „Sigrid". — Az Operaház mai bemutatójához. — Amikor a tisztelt szerkesztő ur felszólított, hogy irjak egyet-mást ma este bemutatóra kerülő lyrai drámámról, a Sigrid-rö\: bizony-bizony elfogult lettem. Nyilatkozhatik-e a zeneszerző a saját zenéjéről, s a szövegíró szövegéről elfogultság nélkül ? Azt hiszem aligha. Pedig ez alkalommal a zene és szöveg országai personális unióban vannak; magam irtam kis dalmüvem zenéjét is, a szövegét is. Az én kis Sigrid-em ezelőtt négy évvel keletkezett. Tartottam tőle, hogy az asztalom fiókjában marad. Bár nem vagyok hive a Horatius „nonum prematur in annum" elvének, mégis egy bizonyos félénkség fogott el arra a gondolatra, hogy e müvemmel Magyarország első müintézeténél tegyek kísérletet. Bár biztos voltam abban, hogy szövege, teknikai felépítése és hangszerelése megállják a sarat — lám-lám csakugyan elfogultan irok! — arra, hogy e müintézethez beadjam igazán nem gondoltam. Erre a gondolatra régi szeretett barátaim Vasquez grófné operánk jeles drámai primadonnája és férje: Vasquez Lajos gróf juttattak engem, midőn meghívták magukhoz Szikla karmester urat, hogy müvemet hallgassa, és ítélje meg. Nagy félszszel csaptam hónom alá a partiturát, zongorakivonatot és szövegkönyvet — hiszen akkor még „gólya" voltam, és természetes, hogy minden elsőéves jogász ismeri a „drukkot" — és ellátogattam Vasquez grófékhoz, hol már Szikla várt rám. Meghallgatták a müvemet, és a jó Szikla bácsi — kihez soha nem muló szeretet füz — felbátoritott, hogy adjam be Sigrid-et az Operához, és ugyancsak ő, meg a kedves grófné felvittek az igazgatóhoz, Mészáros Imre úrhoz, kinek személyesen adtam át a partiturát, zongorakivonatot és szövegkönyvet. A direktor ur nevetve kérdezte, hogy az operát magam hangszereltem-e ? Ekkor egyszerre minden elfogultságomnak vége szakadt, és büszkén feleltem, hogy igen. Ez történt 1901. május havában. Azóta teltek az évek. Egyszerre csak értesítést kapok, hogy operámat betanulják és még e szezónban előadják Kimondhatatlan volt örömöm, de még nagyobb volt hálám, melyet Máder igazgató ur és Alszeghy bácsi iránt éreztem — az operistáknak Alszeghy főrendező ur, nekem azonban bácsi — és érezni is fogok mindig azért a szeretetteljes támogatásért, mely lehetővé tette nekem, a ma még csak huszonkét éves fiatal embernek, hogy hazánk első míiintézetének deszkáiról léphessek a cselekvés terére. Ifj. Toldy László. „Olga". — A „Nemzeti Sziuház" pénteki újdonsága. — Az idei szinházi évadnak kétségkívül egyik legszebb eseménye az a magyar cziklus, a melyet Somló Sándor igazgató a Nemzeti Szinház szezónjának második részében rendez. A cziklus folyamán, az eddigi programm szerint hat iró szerepel egy-egy müvével. A programmon szereplő magyar szerzők sorát Wofner Pál nyitja meg, a kinek Olga czimü színmüvét pénteken mutatja be a Nemzeti Szinház gárdája. Wolfner Pál ezúttal először jelenik meg a szinpadon, de ez az első darabja is olyan, a mely elárulja benne a hivatott drámaírót. Kényes, merész és felette érdekes témát dolgozott fel Olga czimü darabjában és bepillantást enged a közönségnek az újságírás világába, a melyet egy sajátos, misztikus világnak képzel a laikus. Ezt a képzeletet dönti meg Wolfner Pál a darabjában és egy jól megépített darabban mutatja be egy fiatal zsurnalisztának első sikereit, küzdelmeit és bukását. V A darab hőse egy fiatal újságíró, a ki fényesen indult göröngyös pályáján és rövidesen hirt és nevet szerzett magának. Aztán szerelemre gyullad egy gazdag vállalkozó leánya iránt, a kit utóbb a leány apjának ellenzése daczára is feleségül vesz. A családi boldogsággal megkezdődik a szerelmes pár kalváriája. Szülői átokkal sújtottak és a vállalkozó, hogy leányát elcsábítsa, immár hites férjétől nyomorúságba akarja dönteni és összeköttetései révén kiviszi, hogy vejének felmondják az állását. Az újságíró ebben a rettenetes helyzetében kijelenti, hogy ha nem adják meg neki a törvényes jussát, lefogja leplezni az egész klikket, a mely puszta eszköznek használta fel. E miatt a rendőrség letartóztatja s a tehetséges újságíróra rásütik, hogy zsarolni akart. Testben, lélekben össze van már ekkor törve. Azonban a felesége, Olga, biztatja a kitartásra, hűségéről biztosítja, apjának pedik kijelenti, hogy férjével együtt viseli el a szégyen súlyát és nem hagyja el most sem. Éles megfigyeléssel irta meg Wolfner Pál ezt a történetet, a mely meg fogja hatni a publikumot is. A Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban hozza] szinre az Olgá-1, a melynek teljes premier-szinlapját itt közöljük: OLGA Szinmii 4 felvonásban. Irta: Wolfner Pál. Személyek: Szovák Olga . .. Kartaly . Takács Mária Német Tavaszy Kende ; Szepessy Mátray Fehér Lily Rendőrkapitány ... Rendőrtiszt Perjessyné Inas Kereskedősegéd ... Gál Lenkei H ... Pethes lvánfi ... Dömjén M. Nádai B. ... Horváth Z. Horváth J. ... Dezső G 1 hányi ... Rózsahegyi Paulay E. ... Molnár Mészáros ... Helvey L. Narczisz ... Paulay