MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-02 / 61. szám

2 1905. márczius 1. M. KIR. OPERAHÁZ. A „Parasztbecsület" szövege. Már az ouverture alatt hallatszik a függöny mögött Turiddu da'a. melyben Lolához való szen­vedélyes szerelméről énekel. Mikor a függöny felgördül, a nép tódul a templomba. Húsvét első napja van. Karénekek dicsőitik a bájos tavaszt. Santuzza kihívja Lucziát s megkérdi, hogy hol van a fia. Az anyja azt válaszolja, hogy borért küldte Francofortéba. Santuzza tudja azonban, hogy Turiddu nem odament, mert tegnap látták a faluban Lola ablakához közel. Alfio, kit a kar szívesen üdvözöl, jellemző fuvaros dala után néhány szót vált az öreg korcsmárosnőve] s elmondja." hogv ő is látta fiát a faluban. Az öreg többet is akar kérdezni, de Santuzza ijed­ten int neki, hogy hallgasson. Mikor mindenki elment, megmagyarázza, hogy miért. Turiddu mielőtt katona lett, Lolát szerette, de mire ki­szolgált, Lola már az Alfio felesége volt. Akkor kezdte Turiddu hitegetni Santuzzát szerelmével és elrabolta becsületét. Most pedig őt teljesen mellőzi és Lolával akar bűnös viszonyt folytatni, az Alfio feleségével. Luczia templomba megy, a hova őt Santuzzának követni nem szabad­Santuzza bevárja Turiddu megérkeztét s igyek­szik Turiddut visszanyerni, de féltékenységé­vel csak provokálja az izgékony paraszt, legényt, a ki hátat fordit néki, midőn Lola a színre jő, hogy templomba menjen, s igy tanuja lesz az ő összezördülésüknek. Turiddu Lolához akar csatlakozni, de az gúnyosan elutasitja s egy kaczér pillantást rávetve, eltű­nik a templomajtó mögött. Turiddu most mar végleg szakit volt kedvesével, Lola után siet a templomba s a belékapaszkodó Santuzzát dühö­sen a földhöz vágja. Alfio éppen visszaérkezik s Santuzza bosszú után lihegve, elbeszél neki mindent. Alfio, mint egy féltékeny tigris fel­ordít . . . azután rögtön tisztában van tervével s elrohan. A színpad üres marad egy ideig, intermezzo. A templomból kitóduló népet Turiddu vigan meghívja egy pohár borra. Bordal. A közeledő Alfiot is megkínálja, de az vissza­utasítja a barátságot. A szeméből sugárzó daczos gyűlölet megmagyaráz Turiddunak min­dent s kijelenti, hogy rendelkezésére áll rögtön, csak még anyjától akar bucsut venni. A többiek már elmentek a páros viadal színhelyére, ö csak anyja áldását kéri és hogy ha nem térne vissza, ne hagyja el a szegény Santuzzát. Az anyja ijedten kérdi, hogy hát miről van szó? „Semmi, csak a bor beszél belőlem", szól és elrohan. Néhány pillanat múlva kétségbeesetten rohan be Santuzza, átöleli Luciát, együtt borul­nak le a feszület előtt, de már késő! A be­rohanó asszonyok borzadva hozzák hirül: „Alfio megölte Turiddut!" NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Álom« szövege. I. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, el­legyzését tartja Kunwald herczeg fiával, Herbert­ek Az ifjú pár most látja egymást először életében, mert szülei'e még akkor jegyezték el gyermeke ket, a mikor azok még bölcsőben voltak. Leszáll az est s miután megállapították a holnapi ünnep programmját, Huldán kivül mindenki eltávozik. Ő marad s fáradtan dől le u park egyik kőpadjára. Megjelenik Fantázia, az álom tündére és Hulda csakhamar mély • álomba merül. , II. kép: Fantázia birodalmában. Nagy lánczegyveleg. III. kép: Hulda azt álmodja, hogy Her­berttel a Rajna partjár. sétál, a hol a vizben egy virágot pillant meg, a mely nagyon meg­tetszik neki. Vőlegénye tehát a vizbe megy érette, de az ár elragadja Mielőtt a habok el­nyelnék, a partra dobja a virágot. »Ne feledj el soha!« Ezek utolsó szavai s innen nyerte nevét a nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, a melvben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és i szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. .\z álom véget ért és az ifjú pár örök hü«éget esküdhetik. „Killiecrankie herczeg" szövege. I. felvonás. A herczeg immár két éve sze­relmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét de — bár a leány anyja szívből helyesli és előmozdítja ezt a házasságot — Henrietta mindig nemet mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatá­rozza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig olymódon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynénjéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát, rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyen­formán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meg­hívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vál­lalkozik is a csiny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhollande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy Killiecrankie herczege tervezte. Négyen megér­keznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta és Mulhollande asszony — a kik eleinte nem igen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyet a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulatu vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csinyt a szép özvegy előtt. Persze módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszívű Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszaba­dulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapod­nak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsi­kart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kívánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy Killiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordit egyet a sze­relmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyek­nek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági Ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki külön­ben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a her­czegnek. Mulhollande asszony pedig szintén igent mond régi imádójának: Welbynek. Első angol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-u sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. „KE6YELET" Entreprise des Pompes Funébres IMMkwa-laSHi <• huUatzállitö-TállaUt Buten«, OL, FerMcc-Mrut 94. LHmn Wenuarl UaiUiiktt és hullaaiáUltásakai raodaa a énjaUayaéa» árakon . TELEFON Bt-30. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ót mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általá­nos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik : porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy • halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás, [ancsi és Bagó vándor­utjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furrlyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogság«, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője — Énekli: Fedák Sári. ­Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes íluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! „MANUMOLLIN." ! Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó- £ ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára g 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyigysztrtsz I BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, • $ Király-utcza 12. és az * Opera* gyógyszertárban • Andrássy-ut 26.

Next

/
Thumbnails
Contents