MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-18 / 77. szám

•» - •fT-r - " . il l WW

S- WpilWpUMpp MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R

;pkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megielenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Koss nth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll aszobroknac és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Női ruha kelmék Óriási választékban! Feltűnő olcson! Á. &> A; , Nagymezö-u. 12, ^ y—— / Fehér női ^ / glassé-keztyük Párja 1905. márczius 18. FŐVÁROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinhá2 előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Színpad. Szemléltető oktatás Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-féle Angélt után esténként szinrehoz a Tarka Színpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri á minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. Az „Országos Magyar Gazdasági-Egylet" védnöksége alatt a budapesti Luxus-lóvásárok az 1905. évben a következő napokon tartatnak "meg A XXIX. azaz első tavaszi-vásár márczins 12—lö. A XXX. azaz a második tavaszi-vásár április 8—12. A XXXI. őszi-vásár október 1—4. Minden vásár díjazással van egybekötve. A vásárok kezdetét tiz nappal megelőzőleg a vásárra bejelentett anyagról magyar és német nyelven kimerítő katalógus jelenik meg, a melyet kívánatra a Tattersall titkári hivataa, Budapest ingyen és bérmentve küld. A XXXI. vásár alkalmából kerül n magyar kir. államménesek fölös számú anyaga árverés utján eladásra, melynek katalógusát szintén a Tattersall titkársága^küldi szét. Dr. JUTAS3Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és ÁrcMzépitö Intézete —

Budapest, IV., Kosauth-Laloe-uteza 4.— — Alapíttatott 1392. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (rnitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők nek distingvált keresetforrás). c : A szépség ápolására : legjobb szer a Miranda"Creme eltávolít minden bőrtisztátalanságot és az arcnak szép, üde kinézést ad. Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 tégely Miranda Creme 1 k. 1 drb Miranda-szappan 70 f. 1 doboz Mlranda-puder 1 k. — három színben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a készítőnél: DIENES J. C. utódainál, Eszéken, felsővárosban, ahol postai . ^negrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek^ j Eladok és veszek > Urasági bútorokat, teljes lakberendezéseket, angol bőrbntorokat, mahagóni és rézbntorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket,' olajfestményeket, gáz===== és villamos-csillárokat. — NAGY ZSIGMOND IfÄ \ Budapest, üjvilág-o. 27. (Rőser-Bazár mellett) ) l 11—71. C vwV AJ eflföe» FtÄzloan. Telefon 17—"3