MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-02 / 61. szám

2 1905. márczius 1. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 2. A Magyar Királyi Operaház-bari Szendy Árpád, Szabados Béla és Moravcsik (Béri) Géza Mária czimü operája, (melynek nagy sikeréről szóló sajtó-birálatokból mai számunkban közlünk szemelvényeket) másodszor vasárnap este kerül előadásra. * Fedák Sárival, vasárnap délután pedig a Kati bácsi van műsoron, a két főszerepben Medgya- j szűy Vilmával és Ferenczy Károlylyal, a kinek népszerű Kukoricza-kupléi uj alakításokkal bővültek. — Rákosi Szidi asszony sziniiskolája j szombaton délután ismét vizsgaelöadást rendez , a Király szinház-ban. Ezúttal az operett-osztály növendékei lépnek föl Zeller népszerű darabjában, A madarász-ban. Az előadás rendkívül mérsékelt helyáru. A Nemzeti Szinház-ban ma csütörtökön a Killickrankie herczeg-et, Captain G. Marshal angol vígjátékát adják immár 9-edszer, Csillag Terézzel, Ligeti Juliskával, Csaszár-ral és Dezsö-\e\ a négy főszerepben. Szombaton Bosnyák Zoltán társadalmi színmüve, a Sursum corda! van a műsoron, a melyben Jászai Mari, B. Lenkey Hedvig, D. Ligeti Juliska, Beregi, Gál, Pethes és Dezső játszanak. Pénteken lesz az ötödik előadása a szinház legújabb nagy sikerének, Sardou: Boszorkdny-ának, P. Márkus Emiliával és Odryval a két főszerepben. A nagysikerű dráma vasárnap este is szinre kerül. • A Vigszinház-ban holnap, pénteken lesz a beutatója Szécsi Ferencz : A szinház ördöge czimü j vígjátékának, melyet, az ismert szerzőnek a múlt évadban Utazás az özvegység körül czimü vígjátékával a Nemzeti Szinház- ban aratolt zajos és tartós sikere után, a legnagyobb érdeklődés előz meg. A négyfel vonásos újdonság cselekménye részben vidéken, részben a fővárosban játszik. Hőse egy jóravaló fűszeres, a ki irodalmi babérokra áhítozik és a kinek a fejébe száll a dicsőség, mert drámáját egy vándor szinésztársulat előadja. Erről a mulatságos premiéreről szól a második felvonás, a melynek parodisztikus jelenetei kiválóan kaczagtatóknak ígérkeznek. Az újdonság premierszinlapját itt adjuk: A SZÍNHÁZ ÖRDÖGE. Vígjáték 4 felvonásban. Irta: Szécsi Ferencz. Személyek: Boldvay, nyug. tanár ... ... ... Lujza, Kaszásné | .„ • ... .. Emma I lea

ny

a

i Kaszás, füszerkereskedö... ... Dacsó, vándorszínész ... Teszér, tanárjelölt Froll, lapszerkesztő . . Tulipán, színigazgató Elvira, a felesége Bátori, újságíró . . Lina, szobaleány ... ... ... Dobosné ... . Tincsi, leánya ... Veres, főpénztáros Ravics, könyvelő ... ... Lepkefi I szinésziskolai Zordon I tanárok Puzdrinyák, iskolaszolga ... . Borcsa, cseléd A szinház ördöge házi főpróbáját ma délelőtt tartották meg, melyen jelenvoltak a sajtó képviselői is. A Magyai Szinház számára magyar szellemben és kizárólag honi témák anyagából irták Rajna Ferencz és Heltai Jenő az Exlex czimü revuet, a mely márczius közepén kerül szinre. Az Ex-lex hat képből áll. A képek czime: 1. A hajléktalanok. (Előjáték) 2. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. 3. A Szobrok kongiesszusa. 4. A jövő álma. 5. A nemzeti hadsereg. 6. Termékenység. Az Ex-lex bemutatójára előjegyzések mától fogva eszközölhetők a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. Márczius közepéig Lehár Ferencz nagysikerű operettje, a Mulató istenek marad műsoron. Vasárnap délután A drótostót kerül szinre 162-edszer, Pfefferkorn szerepében Sziklai Kornéllal. A Királyszinház-ban hétfőn volt a János vitéz előadásainak során a századik nap. A daljáték, a mely november 18-ikán került szinre először, ez idő alatt 112 előadást ért s ezt a száztizenkettedik előadást is az utolsó helyig zsúfolt, táblás ház nézte végig. A János vitéz a hét minden estéjén megy, a czimszerepben A Népszinház-ban Millöcker operettje, a Koldusdiák, mint a szezonban hirdetett premierbérlet ó-ik darabja, holnap, pénteken kerül szinre elsőrangú szereposztásban. Blaha Lujza asszony ezen a héten esti előadásban és pedig vasárnap, márczius 5-én a Falu rossza Finum Rózsijában lép fel. — Pálmay Ilka népszínházi vendégjátéka alkalmából A mikadó Jum-Jum sze epén kivül uj szerepet is fog játszani, a mi csak emeli a művésznő mostani vendégszereplésének érdekességét. Az uj szerep A farkas meg a bárány czimü egyfelvonásos pásztorjáték főszerepe. Ez énekes bohóság szövegét Armand Liorat irta, zenéjét pedig Charl Grisart, a magyar átdolgozást Heltai Jenő végezte. A „Mária" sikere. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, márczius 2. Pesti Hirlap: A hatalmas, nagyszabású müvet a mai bemutató díszes közönsége élénk tetszéssel fogadta, minden hatásosabb zenei részlet után nyilt szinen hangzott fel a taps és minden felvonás után számtalanszor hívták ki a szereplöket és a szerzőket, kiknek egész babérerdő jutott. Az előadás kitűnő volt, a szereplök teljes odaadással, lelkes művészi ambiczióval fáradoztak azon, hogy a hazai müvet diadilra juttassák Alszeghy Kálmán kiváló rendezői talentuma és Kéméndy Jenő művészete szintén csodákat müveitek a mű korhű kiállítása és a hatásos mise en scéne érdekében. A zenei részt Kerner István tanította be ismert lelkiismeretes gondosságával, ugyanő vezényelte a zenekart is. Budapesti Hiriap Szabados Béla és Szendy Árpád dalmüve, a Mária, érdekes, tartalmas, nagyszabású munka. Kész, érett, modern. Tudásban és művészetben egy vonalon áll a mostani európai irodalom legjavával. A mai bemutatón a vélemények erős hullámzása mutatta, hogy a darab figyelmet keltett. Közvetetlen, egységes hatást modern zenedrámától nem is várhatunk. A szerzőket tizszer-tizenkétszer hivták a kárpit elé. Ha a darabról vitatkoztak is az emberek s a müvet nem is értette meg mindenki teljesen, senkinek sem volt kétsége abban, hogy a Mária két szerzője igazi színpadi tehetség. Pesti Napló : Valóban csodálatraméltó az a határtalan szorgalom, a mely ennek a munkának minden ütemén meglátszik. A zenekari kiséret önállósága, az orkesztrálás virtuóz művészete, gyönyörű polifóniája azt a benyomást kelti a hallgatóban, hogy ez az opera az utolsó évtized legérettebb, legjobb magyar munkája. Budapesti Napló: A Máriá-nak mai bemutatóelőadáson szenzácziós sikere volt. Akadtak a közönség körében olyan lelkesedők, a kik azt mondták, hogy Erkel óta ilyen igazi magyar siker nem volt. Csak a szerzők szerénységén mult, hogy a felvonások után vagy harmintzszor ki nem jöttek a hivő tapsokra. A tetszés igazi es őszinte volt Szendy és Szabados. Máriájának szépségei iránt. A két f szereplő: Krammer Teréz és Bochnicsek elismerésre méltó művészettel vitték diadalra az uj operát. Az Újság : A két-égtelcnül nagy művészi becsű alkotás ma este megérdemelt és alig várt nagy sikert aratott A közönség nem nézte t mű fárasztó hosszuságát, csak szépségeit értékelte s a szerzőket, a kik alig akartak megjelenni, az első két felvonás etán összesen vagy tizenötször szólította a függöny elé. A mű rendkiviili nehézségei mellett teljes elismerés illeti meg az előadókat is. Magyar Hirlap : Szabados Béla és Szendy Árpád ma bemulatott Mária czimü operája igazán értékes, komoly munka, melynek helylyel-közzel meglepő szépségeire bukkanunk De zenéjének a hangja olyan zagyva. A szerzőket, a kik müvük sikerével meg lehetnek elégedve, a felvonásvégeken zajos tapsokkal sokszor hivták a lámpák elé. Egyetertés: A dalmüvet a mai bemutató-előadáson megjelent közönség barátságosan fogadta, a mi nagyrészt annak tulajdonítandó, hogy a szerzők egyénisége nagyon rokonszenves a fővárosi zenekedvelő közönség körében. Az egyes felvonások befejeztével nemcsak a zeneszerzőket, de a szöveg iróját is zajosan szólították a lámpák elé. Független Magyarors ág: A tárgy, a levegő, a millieu színmagyar. Örömmel ismételjük, hogy a dalmű a felsorolt hiányok daczára, dalmüFodalmunk felvirágzása mellett bizonyit s szerény operairodalmunk száll mára határozottan nyereség. Magyar szerzők derekas | munkája. A közönség minden felvonás után ismételve kitapsolta a szerzőket. 1 -^ö Színházi pletykákBudapest, márczius 2. „Sulibuli báró". — Egy titkos drámaíró históriája. — A Vígszínház- nak Szilágyi András csakolyan régi és fontos tagja, akár Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil és a többi művészek. Hogy kicsoda tulajdonképpen Szilágyi András ? Művésze az ollónak és a tűnek. S milyen művésze! Meg is becsülik a színházban a derék öreget; szereti mindenki örök jókedvéért, humoráért s a színészek valamennyien pajtásuknak tekintik. Szilágyi András esténkint Hegedűs Gyulát szokta öltöztetni az előadásra. A minap aztán, éppen öltöztetés közben Szilágyi bácsinak panaszra nyilt az ajka. Elégedetlen volt a sorsával és azon törte a fejét, hogyan is lehetne helyzetén javítani. — Hát miért nem lett maga is színész? — kérdezte tőle Hegedűs kissé gúnyosan. . — Komédiás? No hiszen. Minek néz! engem ? — Akkor hát irt volna valami jó darabot; azzal sok pénzt kereshetett volna. — Az ám ! — kiáltott fel egyszerre Szilágyi bácsi. — Nos, megvallom magának, van otthon egy darabom. Ezelőtt negyven esztendővel irta az apósom. Sulibuli báró a czime. — Teringettét! — vágott közbe Hegedűs. — El kell hozni, majd elolvassuk. És az öreg Szilágyi másnap, csakugyan elhozta a darabot és átadta Hegedűs Gyulának. Hegedűs el is olvasta a darabot, vagy legalább is részben és talán felesleges megjegyezni, hogy „előadásra alkalmatlanénak találta. Azonban szövetkezett a többi művészekkel a kitűnő szabó megtréfáltatására. A színészek egyenkint mentek gratulálni Szilágyi bácsihoz lángelmének jelentették ki az apósát. Hegedűs Gyula csakhamar azzal' a hirrel lepte meg, hogy a Sulibuli báró-i a szinház dramaturg igazgatója elfogadta előadásra. Mindenki nagyon komolyan viselkedett, nehogy a derék szabó észrevegye a tréfát. A színészek nagyon udvariasan bántak vele és minden öt perczben a sarokba szólította egyik vagy másik és kérte, hogy a kitűnő bohózatban neki is juttasson egy jó szerepet. És Szilágyi bácsi mindent megígért. — Mindenki olyan szerepet kap, a milyen megfelel az egyéniségének, — mondogatta ilyenkor. A czimszerepet Hegedűs Gyulának szánta de kiosztotta a többi szerepet is, arra kérvén a művészeket, hogy lelkiismeretesen vegyék feladatukat. Biztosra vette, hogy a darab pár hét múlva szinre kerül. A szinház valamennyi tagjának juttatott szerepet Szilágyi bácsi a Sulibuli báró-ban, csak Tapolczai Dezsőnek nem. Tapolczai erre a következő levelet intézte hozzá: „Ej, Szilágyi uram! Hát ezt érdemeltem én Öntől? — a ki mindig tisztelő hive voltam Önnek, a ki valamikor szintén abban a czivis városban fogyasztottam a hurkát, a hol Ön. Ugylátszik felül a kollégáimnak, annak a rettenetes bandának, a mely örökké ellenem tör és kihagy engem abból a hires darabból, melyet Ön és kedves istenben boldogult apósa irtak. Nem, ezt ön nem teheti! Kérem, vegyen pártfogásába és kösse darabjuk szinrehozatalát ahhoz, hogy legalább az egyik „pesti arszlán" szerepét én játsszam. Válaszát várja remegő hive: Tapolczai Dezső. Az öreg Szilágyi egy ideig töprengett magában, nem tudott mitévő lenni, s arra kérte a színészeket, a kik persze jóizüen kaczagtak az egész dolgon, hogy vigasztalják meg Tapolczait, a miért kimaradt a darabból. Majd leült és levelet irt a művésznek, a mely szószerint igy szól: Tekintetes művész ur! Megboldogult apósom darabját sikerre óhajtván vinni, érthető, hogy elsőrendű kiosztásban óhajtom szinrehozni, ne vegye Balassa Sz. Varsányi 1. Gazsi M. Góth Hegedűs Tanay Fenyvesi Vendrei Haraszthy H. Szerémi Hegedüsné Makróczyné Nógrády J. Kazaliczky Rónaszéky Győző Sarkadi Bárdi Jancsó