MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-23 / 54. szám

1905. február 23. M. KIR. OPERAHAZ. »A csavargó és a királyleány« szövege. Kkályi udvar. Arai.ytrómisán a király, mel­lette leánya, köröttük -z udvari nép, előttük Pallagómia herczegének követsége. A követség azért jön, hogy a he«» .eg számára megkérje a királyleány kezét. A herczeg különben maga is a követség tagjai kijött van álruhában, dal­noknak öltözve. Trommta harsogás előzi meg a követ szavait s aztán elmondja küldetése czéljál, nászajándékul gyönyörű rózsa bokrot nyújt át. A jelenlevőkon örvendő meglepetés ut át. A herczeg még egy ajándékot küld: szivének szülöttét, egy dalt, melyet ő szerzett s most az általa küldött dalnok ád elő. Az ál­ruhás herczeg előéli és e nekeli a dalt Maga a király is megvan hatva s kész örömmel adja áldásával éányát, de hallani akarja a csillagjóst, lesz-e szerencse a frigyen ? Az ilyesfélére elő nem készült csillagjós zavar­tan lép elő, de aztán osszeszdi magát és sej­telmes ünnepélyességgel irtóztató ürességeket mond, melyeknek végeredményei ez: »minden Jó, a vége«. Ezt aztán magyarázhatja kiki a maga tet­szése szerint. A követ s a herczeg örülnek már, hajh, de a királyleány pattogó, hetyke szavakkal, ugyancsak alaposan kikosarazza őket. Szegény király nagy zavarban van. Bocsánatkérő szava­kat hebeg, aztán ő is jobbnak látja, ha elmegy. A második jelenetben egyik udvarhölgy a másik után jön elő, végre maga a gőgös király­lenáy. Mit csináljanak ? A sétát már unják. Ját­szanak valamit. Jó lesz szembekötősdi. Javában mulatnak, mikor kivülről sipláda visitó hangja hallatszik be a menuettoba. Mi az ? Mi az ? Báb­játékos ! Be kell hivni I Kondor hajú, csinos csavargó babaszinházat toll be kordéján. A királyleány parancsára kezdődik az előadás. Előbb a csavargó elmagyarázza, mily csodás látnivalókat fog mutogatni. Erre kezdődik a babatragédia: Phyllis Philidort, ki őt csókkal költi, pofonnal üzi el. Philidor vérző szívvel megy. Jön Pulcinello s mókáival meghóditja Phyllist. Visszajő aztán a bosszuszomjas pásztor, a két vetélytárs harczra kél. Agyonütik egymást, A mit sem sejtő Phyllis, mikor udvarlóinak roncsait meglátja, ijedtébenjszörnyet hal. Morál Vigyázz leány, mert a ki érző szívvel játszik, legtöbbször pórul jár. A királyleány és hölgyei el vannak ragad­tatva. Ezt a bábszínházat meg kell szerezni. A bábjátékos, az álruhás herczeg hajlandó isjeladni, ha a királyleány száz csókot ád érte. Ez első, pillanatban fölháborodással utasitja vissza az ajánlatot. Tudd meg, én királyleány vagyok. A csavargó nem bánja, de ő másként nem alku­szik Fölajánlja ekkor a királyleány udvarhölgyeit, a kik örömmel adnák a csinos fiúnak a száz csókot, de a csavargó hallani sem akar cseré­ről, legföljebb ráadásul fogadná el egyiknek­másiknak a csókját. Végre is a királyleány oda megy a kordéja szélére telepedett csavargóhoz, két kezét hátratéve, csókra nyújtja ajakát. Az udvarhölgvek szétterjesztett ruhákkal körülfogják őket s számlálják a czuppanó csókokat. A csa­vargó méltatlankodik, hogy megcsalták a csókok olvasásában Ismétléskor pedig szegény király­leány sajnálkozik, hogy belement a veszedelmes alkuba, de most már mindegy: essünk tul hamar rajta. E közben aztán belemelagszenek a csó­kolódzásba, az udvarhölgyek meg belezavarod­nak a számlálásba, ugy hogy észre sem veszik, hogy a király jön egész kíséretével. A király megbotránkoe'k és kitagadja, kitaszítja leányát. Szegény királyleány mentegetni akarja magát, de mentegető szavait nem hallgatja meg senki. Dühösen, méltatlankodva távozik mindenki, csak ő, meg a bábjátékos maradnak a kastély előtt. A csavargó leveti álruháját s a királyleány előtt a herczeg áll. Amit kőszivüségedért eddig szenvedtél, az nem elég büntetés, az igazit most kapod tőlem. A ki téged oly igazán, tiszta szív­vel szeretett, csuful kigúnyoltad s egy jöttment kóczos czigánygyereket holmi rongyos bábjáték­ért százszor is megcsókoltál. Ezért most már nem kellesz nekem. Szegény királyleány egyedül marad elhagyatva mindenkitől. Elénekli panaszos dalát. Letép a megvetett bokorról egy rózsát és megcsókolja. A portás becsukja volt úrnője mögött a kaput. A függöny lassan leeresz­kedik. Az »Alom« szövege. I. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, el | jegyzését tartja Kunwald herczeg fiával, Herberr- j tel. Az ifjú pár most látja egymást előszcr ! életében, mert szüleit még akkor jegyezték el gyermekeket, a mikor azok még bölcsőben voltak. Leszáll az est s miután megállapították i a holnapi ünnep programmját, Huldán kivül mindenki eltávozik, ő marad s fáradtan dől le a park egyik kőpadjára. Megjelenik Fantázia, az álom iündére és Hulda csakhamar mély j alomba merül. II. kéj: Fantáz'a birodalmában. Nagy tánczegyveleg. | III. kép: Hulda azt álmodja, hogy Her bertte! a Rajra partjár. sétál, a hol a vizben egy virágot pillant meg, a mely nagyon meg­tetszk neki. Vőlegénye tehát a vizbe megy érette, de az ár elragadja. Mielőtt a habok el­nyelnék. a partra dobja a virágot. »Ne feledj el soha!« Ezek utolsó szavai s innen nyerte nevét a nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, a melyben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és a szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. Az álom véget ért és az ifjú pár örök hűséget esküdhetik. VÁR SZÍN HÁZ. »Constantin abbé szövege. I. felvonás. Longueval község árverés alá kerül és senki sem aggódik annyira a vidék sorsáért, mint a nemes, jó Constantin abbé. Akad is egy árverési vevő, ki mindent meg­vásárol : a dúsgazdag Scottné és huga, Bettina Percival száméra. Az abbé nagyon ridegen fogadja az uj uraságokat, ™ert amerikai szár­mazásuknál fogva nem tar > őket katholikusok­r.ak. De mikor megtudja, hogy az uj tulajdo­nosok az ő hivei, boldogan és örömtelt arczczal üdvözli őket. Scottné és jettina az abbénál maradnak estebédre és szórakozás mellett költik el a vacsorát. Már későre ir az idő, midőn eltávoznak. Scottné a le: üzelebbi estélyre meghívja az abbét és Ra naud-ot, az abbé keresztfiát, ki véletlenül megtetszett a szép Bettinának. II. felvonás. Scottné estélyt ad, melyre Lavardensnét és fiát, Pault is meghívták. Lavar­densné szeretné, ha Paul udvarolna Bettinának, mert ez egy kitűnő parthie. Paul el is kezdi az udvarlást, a mivel féltékennyé teszi a csendes, zárkózott természetű Raynaudt, ki szintén sze­relmes Bettinába, de ez mindenképen elhaladt előtte. S midőn egy alkalommal a túlságos sok pezsgőtől felhevítve, félválról beszél Paul Bettiná­ról, Jean tiszteletre inti, miből komoly összeüt­közés fejlődik. De miután Jeannak már reggel be kell vonulnia ezredéhez, tehát még hajnal­ban kell elintézni ez ügyet. El is távoznak,|Jde Bettina értesül mindenről és az abbéval éjnek­idején, a nagy esőben a párbaj színhelyére megy. Látni akarja Jean diadalát. Meg is látja és boldogan tér az esőtől átázottan haza, midőn a távolból hallatszó trombitaszó jelzi, hogy Jean útra megy. III. felvonás. Scottné Bettina nagyon gyakran eljönnek az abbé akába, hogy ott együtt intézzék a szegények segélyezésének ügyeit. Jean ie hazatért má a gyakorlatról, csakhogy most tervbe veszi, hogy végkép el­hagyja Longuevalt. A jó abbé nem is sejti, hogy keresztfia miért akar eltávozni, de Paul tudja, mert szerelmes Bettinába s ezt el akarja hallgatni. De Paul mindent elmond és ő kéri Bettinát, szeresse a derék, tisztalelkü Jeant. Bettina szereti is, ő maga adja ezt tudtára a hallgatag lovagnak. Az abbé boldog és boldog­ságát elősegíti még az a meglepetés is, mely­ben részesül. A templomból meghallja az orgona Szavát; az vok mindig az álma, hogy az ő szegény híveinek orgonaszó mellett tarthassa az istentiszteletet. h PÜRGO k NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Miss Hobbs« szövege. I. felvonás. Percival Kisigscarl unos-untalan összevész ifjú nejével: Bettyvel, egy bizonyos Miss Hobbs miatt, a ki mint férfigyülölő leány, a feleségeket és menyasszonyokat a férjek, illetve a völe ,ények ellen uszítja. Betty elrohan hazulról, hogy felkeresse Miss Hobbsot. Ekkor megérkezik Percivál régi barátja és névrokona: Edward Kingscarl, a ki érdeklődvén a családi perpatvar oka iránt, megtud mindent és vállal­koznék a Miss Hobbs — megtérítésére, bár a rettegett és öregnek, csúnyának lefestett leány nem ismeri. Miss Hobbs — a ki szép és fiatal — megjelenik, (Betty fehérneműért jött el) Edward fogadja és Miss Hobbs azt hiszi, hogy Edward a Betty férje. Edward — bár tudja, hogy kivel áll szemben — ugy viselkedik, mintha egy komornával beszélne. Miss Hobbs meg is hagyja »tévedésében«. Edward most már szívesen bocsátkoz'k a kalandba, fogad Percivallal és ennek barátjával: Jessop-pal, hogy ő egy hó­napon belül meg fogja csókolni a férfigyülölő Miss Hobbsot. A fogadást be is jegyzi a jegyző­könyvébe. II. felvonás. Miss Hobbs lakásán vannak Betty és Miss Willicent Farcy, Jessop meny­asszonya. A két férfi : Percival és Jessop — a jó néni: Miss Susan Abbey segítségével be­lopóznak Miss Hobbs házába, hogy hölgyeikkel találkozhassanak. Percival ki is békül feleségé­vel, de Miss Hobbs be akarja bizonyítani hogy ez a férj is olyan haszontalan, mint a többi és azért a hölgyeket elbujtatja, hogy majd akkor lépjenek be, ha Kingscarl Edward (a kiről Miss Hobbs folyton azt hiszi, hogy az a Betty férje) neki, mint Miss Hobbs szobaleányának, szerel­met vall. Edward el is jő, Miss Hobbs bizta­tására térdre is borul előtte, ekkor az előlépő hölgyek előtt — nagy triumfussal — »leleplezi« Betty férjét, a kiről persze kisül, hogy nem az Miss Hobbs felsült, de nem adja fel a küzdel­met, — bár Betty visszatér férjéhez — most már Edward ellen fordul haragja, a kinek a kertben elveszített jegyzőkönyvéből megtudja, hogy milyen fogadást kötött az ő meghóditására. III. felvonás. Edwardot yachtjának kajüt­jében felkeresik a hölgyek. Edward, hogy Miss Hobbsot beteges és téves felfogásaiból kigyó­gyítsa, eltávolítja Jessopot és menyasszonyát és azután — a sürü tengeri köd nagy segít­ségére van — elhiteti Miss Hobbs szal, hogy a yacht elszabadult a sik tengerre és most ők csak ketten vannak a hajón. Kényszeríti Miss Hobbsot arra, hogy tüzet rakjon, vacsorát és kávét főzzön, közben kioktatja az asszony igazi hivatásáról. Miss Hobbs kénytelen-kelletlen enge delmeskedik, de mindjobban lenyűgözi őt Edward férfiassága és szelleme. Végül felszáll a köd, Jessop és Willicent előkerülnek és Miss Hobbs — férfigyülölő-hitében erősen megren­dülve — távozik a yachtról. Előbb azonban átadja Edwardnak elveszített jegyzőkönyvét, igy tudtára adva, hogy tudomása van a foga­dásról. IV. felvonás. Miss Hobbs megtudja Percival lakásán, hogy Edward milyen játékot űzött vele, csakhogy kigyógyította férfigyülöletéből. Bár érzi, hogy szereti Edwardot, mégis haraggal szivében le akar róla mondani. Ekkor jő Edward és jelenti, hogy ismét elutazik és évekig nem tér vissza. Miss Hobbs szerelme győz büszke­ségén, megadja magát, kezét nyújtja Edward­nak és vele megy mint szerető hitvese. Első angol zongor a-terem Zeitter J Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-u sarkén ) I A viliig legjobb angol szer- I kezetii zongorái és piailinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents