MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-02 / 33. szám

1905. február I. 7 Ki a legszebb . , . - asszony Q budapesti ^ ^ / — Lapunk pályakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megfordul /nmtte/i szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse el szavazás atján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész színházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynőkké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére: „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 38. beküldeni. «« <*S

3T« * ««* « <<<«« «<<<<<<< Szavazó'lap. I. legszebb budapesti asszony: Szavazó'lap. II. * A legszebb budapesti Leány: X » 1 Az igazgatóság a Szegény Jonatán-i ma és vasárnap újból szinrehozza délutáni előadásban. Az előadások helyárai mérsékeltek; elővételi díj nincs. A hét minden estéjén Putifárné kerül szinre. m A Királyszinház-ban estéről-estére egész héten ismét csak a János vitéz, ez a páratlan sikerű magyar daljáték szerepel a műsoron, mely most már századik előadásához közeledik.' A 100-dik előadás — a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete javára — február 17-ikén, pénteki napon lesz, fölemelt hetyárakkal. de elővételi dij nélkül. A Népszínház legközelebbi újdonsága Martos Ferencz és Bahnert József A granadai vőlegény czimü operettje lesz, melynek színpadi próbái már folynak. Az operett zenéje igen nagyhatásúnak ígérkezik. A főszerepek Székely Irén, Hegyi Aranka, Ledofszky Gizella, Abelofszky Margit, Siposné, Kovács Mihály, Ras kő Géza, Kiss Mihály, Vágó Géza, Ujváry Károly, Pázmán Ferencz és Pesti Kálmán kezeiben vannak. A Népszínház nagysikerű újdonsága: a Kél Hippolit hétfőn, e hó 6-án éri meg huszonötödik előadását. A jubileumi előadásra már most elfogad előjegyzéseket a pénztár. Az operett a hét minden estéjére ki van tűzve. Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. Budapesti színpadok. Budapest, február 2. A Magyar Királyi Operaház e heti különös érdekessége Romeo és Juliá-nak szombati reprize. A dalmű uj betanulással és Arányi Dezső vendégfelléptéve! kerül szinre. — Az Operaház legközelebbi újdonsága Guerra Miklós és Szikla Adolf Álom czimü balletje lesz, mely a jövő héten, csütörtökön kerül bemutatóra. A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutatóelőadása Lampérth Géza háromfelvonásos színmüve : Veér Judit rózsája lesz. A darab, a mely a Rákóczi-korban játszik, a jövő hét péntekjén kerül a közönség elé. Az újdonság női főszerepét Török Irma játssza, a nagyobb szerepeket pedig Vizváriné, Ligeti Juliska, Gál, Gabányi. Bakó, Rózsahegyi és Pethes. • A Vígszínház-ban a hét minden estéjén Hennequin és Bilhaud-nak zajos sikerű újdonsága: A paradicsom czimü bohózatot adják, mely nemcsak a sajtó, hanem a közönség osztatlan tetszésével találkozott. A nagysikerű újdonságban a Vígszínház előreláthatólag hosszú időre nyert müsordarabot. Ma délután a Diákélet-et, jövő vasárnap pedig délután és este is a nagysikerű Paradicsom-ot adják. * A Magyar Szinház-ban a Putifárné eddigi előadásai teljesen zsúfolt nézőtér előtt folytak , le s a szép zene és mulatságos szöveg nagyon tetszett a közönségnek. A szereplők közül legkivált Szentgyörgyi Lenkét, Keleti Juliskát, Ráthonyi-t és Sziklai-t ünnepelte a közönség. A kulisszák mögül. Budapest, február 2. Uj darabok. — A „ Vígszínház" munkaprogrammja. — A Vigszinház-ná\ az idén is beválik a babona, hogy a legnagyobb sikerre azok a darabok tesznek szert a szezón folyamán, a melyekről a szezón elején még fogalma sem volt az igazgatóságnak. így vannak a most műsoron lévő Paradicsom-mai is, a melyről szeptemberben még Párisban sem tudtak és a mely októberre a párisi szezón slágerjévé lett, janárban pedig már nálunk is diadalmaskodott. A diadal persze bele fog nyúlni a februárba is és egyelőre nincs is szó ujabb darab kitűzéséről, de egy-egy biztos siker mindegyik azok közt a darabok közt, a melyek a legközelebbi időkben sorra kerülnek. Biztosíték erre nézve az eredetiek közt maga a darab és a szerző neve, az idegenek közt pedig a darabon kivül az a fogadtatás is, a melyben az illető darab a hazájában részesült. A sorrendben első helyen van az Arany patkó. Ez a czim a Familientag-ol rejti, vagyis a magyar születésű Kadelburg uj bohózatát, a melyet kéziratban vett meg negyven nagy német színpad A szerző abban a ritka izgalomban részesült, hogy a darab bemutatója egyszerre, egy napon volt negyven városban és negyven városból kapta az üdvözlő-táviratokat, a gratulácziókat, majd meg a hírlapokat, a melyek kedvezőbbnél-kedvezőbb bírálatokat közöltek. Az újdonságot Tímár Szaniszló fordította. Már tanulják is és a Paradicsom sikere elég időt ad arra, hogy egyike a legjobban előkészített előadást nyújtsa a Vígszínház hires együttese. De akárhogy vonz is a Paradicsom és akármilyen sikere is lesz az Arany patkó-nak, csak gondoskodni kell későbbi időkre is és azokra a Szécsi Ferencz uj darabját, A szinház ördög-ti, tartogatják. A Bál után és az Utazás az özvegység felé szerzője méltán számithat arra, hogy a legnagyobb érdeklődéssel várják uj müvét. Azok után, a mik a darabról kiszivárognak, van is ok az érdeklődésre, mert Szécsi Ferencz egész tömegét gyűjtötte össze a mulatságosnál mulatságosabb jeleneteknek, még pedig ugy a vidéki, mint a fővárosi életből. Kiváló hatást várnak a második felvonástól, a mely egy ripacs színtársulat premiere-előadását mutatja be erőteljes kómikummal. A szenzáczió jegyében folynak a Szentbernáti baiálok bemutatójának előkészületei is. Tavaszszal úgyis erősebb eszközökkel kell dolgozni és az Ohorn Antal darabja csakugyan a legerősebb fájtából való. Ne tessék frivolitásokra gondolni. Ez a darab hatalmas társadalmi kérdést ölel fel. Nagy kínnal engedték meg fíAs-ben, hogy előadják és most a Volkstheater ennek a műnek köszönheti virágzását Szerzője maga is szerzetes volt, de kivetkőzött a reverendából és ujabban Chemnitz-ben tanároskodik. Az újdonságban kizárólag szerzetesek szerepelnek. Az öt felvonás mindegyike csodásan hatásos jeleneteket hoz a színpadra. Hogy a három darab után mi következik, arra nézve egyelőre igazán korán volna határozni. De tartogatnak még egy csomó „nagy darabot", köztük a Henry Bataille gyönyörű Maman Colibri-jét is. De hiszen az Arany patkó-Tó\ sem igen illik beszélni, a mikor a Paradicsom még csak most kezd igazán tetszeni és oly erősen tartja magát, hogy egyhamar nem fog letűnni a műsorról. Azért részesitik abban a ritka kitüntetésben, hogy jövő vasárnap délután is, este is a Bilhaud és Hennequin vidám bohózatát adják. Benfentes. Színházi pletykák. Budapest, február 2 1. Szemérmes József. A Putifárné csintalan szerzői, Xanrof és Depré urak a legkényesebb helyzetbe juttatják Jákob legfiatalabb fiát, a szemérmetes Józsefet. Tapasztalatlan ifjú létére kiteszik a legtemperamentusabb két egyptomi nő csábításainak és tetézik ezt azzal, hogy az egyik jelenetben olyanféle kosztümben kell megjelennie a színpadon, a milyenben az első emberpár járhatott a paradicsomban. Tetőtől-talpig trikó ez az érdekes jelmez, a melyen ott zöldéi a bibliai függefalevél . . . A szemérmetes Józsefet pedig Ráthonyi Ákos játssza. És ezzel azok, a kik nem látták, körülbelül tisztában lehetnek az emiitett jelenet hatásával. Amikor Ráthonyi megjelenik festői toilettejében, a rendező utasítása szerint, az összes színpadon levő nőknek körül kell őt fogniok és alaposan megcsiklandozniok. A színpadi csiklandozás persze csak olyan, mint a kasírozott ló, vagy más színpadi requisitum. A kar szépei azonban — háromnegyed részének a szive rabja lett József pompás személyesitőjének — megragadták a véletlenül kínálkozó alkalmat s a hányan vannak, mind neki estek Ráthonyi-nak és kezdték csiklandani, még pedig nem ugy, mint a hogyan a színpadon rendesen szokás, hanem amúgy istenigazában. Egymást lökdösve férkőztek az irigylésre méltó művész közelébe, hogy részt kérjenek a különös élvezetből. Ráthonyi Ákos pedig kapálódzva tiltakozott a rendezői intencziók e szoros végrehajtása ellen, s a mikor már nem birta elviselni a tolakodó női kezek incselkedését, hangos kaczajban tört ki. Erre a kaczajra ráduplázott a kórus és a közönség is, a mely a kitűnően sikerült jelenetet végül zajos tapssal is honorálta. Másnap aztán a Magyar Szinház fekete próbatáblájára Ráthonyi Ákos a következő kérelmet intézte a szinház nőtagjaihoz: Kedves kolléganőim ! Nagyon kérem Önöket, hogy a Putifárné első felvonásbeli jelenetben ne kövessék a rendező intézkedéseit. De, ha már semmiképen sem akarnak róla lemondani, legalább ne csinálják oly természetszerűleg, hanem szíveskedjenek a csiklandozást markírozni. Figaro. II. A takaró. — Tévedés, mely elég korán derül ki. — A Népszínház két fiatal művésznőjéről van szó. Mindketten szépek és bájosak, s a mi a fő és ritkaság, meglehetős barátsággal vannak egymás iránt. Nemrég az egyik, mondjuk a barnábbik, panaszkodott a szőkének, hogy a nagy hidegek miatt sokat kell szenvednie. Főképp este,