MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-11 / 42. szám

1905. február 11. 7 VÁRSZÍNHÁZ. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »Radnóthyné* szövege. Első felvonás. Radnóthy Kálmán három é v éta boldog házasságban él Margittal, a kit iga­zán zeret. Olga, Margit rokona és barátnője, szintén szerette Kálmánt s mikor ez kettőjüc közül Margitot választja, ezt a csalódást nem tudja elviselni ós szivében titkos gyűlölet támad Margit, a szerencsés vetélytársnő iránt. Férjhez megy egy öreg emberhez, de a rokoni kötelék­nél fogva, sürün érintkezvén Radnóthyékka!, Kálmánt elcsábítja s köztük rövid ideig tartó viszony keletkezik, a melynek Kálmán vet véget, a mint észreveszi, hogy Olgának ezzel tulajdon­képen az volt a czélja, hogy megalázza Margi­tot s boszuját — habár titokban — ezzel elé­gítse ki. Olga — ki időközben özvegygyé lett — a szakitásba nem tud belenyugodni és egy­szerre váratlanul megjelenik egy vidéki fürdő­helyen, a hova Margit, a kit Olga közelsége nyugtalanít és gyanúval tölt el, férjével úgy­szólván előle menekült. Velük van Andor, Mar­git bátyja is, a kit Kálmánhoz olyan szoros, odaadó barátság füz, hogy legendákat beszél­nek róla. Olga megérkezése Margitot nagyon felizgatja. Ezt közli férjével, megmondja neki, hogy féltékenység gyötri és hogy érzékeny szive a férje hűségében való megcsalatkozást nem birná elviselni. Ekkor jön Andor és hirül adja, hogy eljegyezte Olgát, a kit titkon régóta szeret. Margitot a hir mámoros örömmel tölti el, kétsége egyszerre eloszlik és boldogan borul férje keblére. Annál borzasztóbb hatással van a dolog Kálmánra, a ki jól tudja, hogy Olga Andort nem szereti, hogy ebben is bosszú tervei vezetik és mély megdöbbenéssel látja legjobb barátját is veszélybe rohanni. Második felvonás. Kálmán elhatározza, hogy Olgát gonosz szándékának végrehajtásában meg­gátolja. Szembe száll vele, majd mikor ez ered­ménytelen marad, sőt Andorral is szembeállítja, ennek a kényszerhelyzettől hajtva, fölfedi a valóságot. Andor visszalép a házasságtól, s mikor Margit ezért kérdőre vonja, lépését azzal indokolja, hogy biztos tudomást sierzett arról, hogy Olga nem tisztességes. Margit felhábo­rodva kiutasítja Olgát, erre hirtelen lobbot vet Olga elnyomott gyűlölete és a szenvedélyes szóváltás hevében ő maga kiálltja oda Margit­nak, hogy Kálmán vele megcsalta. Margit e rettentő szavakra belépő férjénél keres mene­déket s mikor ennek magaviseletéből meggyő­ződik róla, hogy Olga igazat mondott, aléltan összerogy. Harmadik felvonás. Margitot a nagy izga­lom beteggé tette. Ennek daczára megjelenik nagybátyjánál, Barkay Ádám ügyvédnél és arra kéri, hogy kisérje haza Budapestre és indítsa meg a válópört. Barkay és Sass Pál fürdőorvos arra igyekeznek !őt rábírni, hogy Kálmánnak bocsásson meg, de ő ezt egy szen­vedélyes kitörésben megtagadja és mikor Barkay mégis rákényszeríti, hogy férjével találkozzék, végül férjének is kijelenti, hogy hasztalan minden, érzékeny szivét a csalódás összezúzta: Kálmánt nem szereti többé. rVARflOD* ««bajosok kezdődő és vlvmuit idttt bajaikban tegyenek egy próbát a Lörinczy-We, kitttat hatású, orvosilag is ajánlott Kakntffl rrnmersxeaa­siel, melynek sikere biztos hatásánál fogva elmarad­hatatlan. Gyógyszertárakban lapba tó, los üveg ára éli Hl., nagy ttveg 1 kor M lill. A hol nincs, meg­rendelhető a Ijm,«. VaFA«rt" fyásysrsrtár­készítőn(H ai »ArttilJ áCröSZl MMtókós-Cso­4 nagy vagy 14 km üvegen kint & K. utánvéttel Isim itt lé 111 megkeresésre szívesen kJUé. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általá­nos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskát. Harmadik felvonás. lancsi és Bagó vándor­újukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szerelettel! ecsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, , Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! »A fecskék« szövege. 7. felvonás. A saint-eyri »Fecskefészek« leánynevelő-intézetbe belopózik Roger deSaint­Vallier vicomte, hogy Amelievel, a Int szeret, találkozhassék. Barátja: Duboulois köved pél­dáját, noha atyja parancsára neki estig meg kellene házasodnia, már a menyasszonya várja is a" jegyzővel. Duboulois megismerkedik a >Fecskefészek«-ben a pajkos Louisonnal és megszeretik egymást A két szerelmes párt ott éri az intézetben a király követe és ennek parancsára menten össze kell házasodniok. Jön a jegyző és a két pár aláirta a házassági szerződést. II. felvonás. Roger, vicomte kastélyába jön a két ifjú pár, átutazva a nászéjszakát A vicomte máris elakarja hagyni ifjú hitvesét mert azt hiszi, hogy az csel utján vétette el magát vele. Lemond javára vagyona nagyobbik feléről és távozni készül. Nem igy Duboulois, a ki nagyon is megfér szerelmes Louisonjával. Amélie visszautasítja a vicomte vagyonát, mert nem azt, hanem szerelmét kívánja. A spanyol király követe Spanyolországba szólítja a két nemest, el is mennek a két ifjú asszony nagy keservére. III. felvonás. Fülöp spanyol király palo­tájában álarezos bált rendez, melyen sikerül neki Rogert és Améliet összebékíteni. BAYEB-féle Maeyar turista-tapasz tyúkszem, bőrkéreg és bőrkemé­nyedés ellen legjobb és leg iztosabb szer. 1 eredeti tekercs 80 fillér. 1 kor. beküldése után bérmentve. Vöröskereszt lyögyszertár vmw - BUDAPEST, Andrássy-ut 84. Ji. FOGA K szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Párisban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. - Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzaébatkörut 50.1 •». Fogorvos : Ufflir Emil. Teknikai főnök: Erotttninn S. Tartós plombák 3 kor .-tói, foghúzás érzés­telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. POR GO jf Berketz István utóda TMá Mjfeitiuk jatáijBsa n pHtiui tstköiiltitxk. PnfikftMiméijik cxinieséik: kaim»-, salyarafetti- ét vagytisztlté­lyára, Budayaat, Klnlzai-ateza 14. az. IX.. Kiuiii-ifeu 14. Árftpék IATYU TiMm IS-M. gyttjtt-teUpok IT., TAcÚ-sUM TL, habslia-utes TBL, Kerspsad-st TBL, fiHI-it pski ÍJ u IL I itraN. I Eladok és veszek Urasági bátorokat, teljes lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni és résbatorokat, perzsa- és smyraa­•fcjegeket, függönyöket, olajfestményeket, fái • ét NAGY ZSIGMOND Budapest, üjrüág-n 27. (Rőser-Bazár mellett) lakéabereaé»­sésl ráüalata

Next

/
Thumbnails
Contents