MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-11 / 42. szám

1905. február 4. 3 M. KIR. OPERAHAZ. •A navarrai lány« szövege. Történik Spanyolországban, a Karlistaháboru idején, 1874-ben. Színhely: kis falu piacza, BIbaó közelében. A harczból térnek meg a katonák, Vezérük Garrido tábornok vezetése mellett A fáradt és sebesült harczosok között keresi Anita, a jött-ment szegény navarrai leány, szerelmesét, Araquil káplárt. Mikor végre szerelemitusan ráborul keblére, szerelmesének apja, Remiggio, közéjük ront, elválasztja őket és csak akkor eg>ezik bele fia házasságába, ha a leány kétezer duroszra rugó hozományt tud majd összeazerezni. A szerelmesek kétségbeesnek. Ekkor Garrido beszédéből megtudja Anita, hogy az ellenség vezérének, Zuccaragénak megöletéséért hajlandó bármily összeget fizetni. Anita kétezer duroszért vállalkozik a gyilkosságra. Mikor Garrido ebbe borzadva beleegyezik, Anita elrohan, hogy az ellenség táborába siessen. Jő Araquil és Ramon kapitánytól hallja, hogy Anita hova ment. Araquil gyanút fog és azt hiszi, hogy Anita az ellenséges vezér szeretője Az éj beáll és a katonák mulatozás után nyugvóra térnek. Homályos, áttetsző fátyol ereszkedik a szinre. Nocturne. Hajrlalodik Puskalövések között beront Anita megsebesülve és kéri Garridótól a pénzt, mert megölte Zuccarágét. A tábornok át is adja a leánynak a vérdijat. Ekkor hozzák Araguilt halálra sebesülten Leselkedett szerelmesére és itt sebezte meg az ellenséges golyó. Eltaszítja Anitát és szemébe vágja, hogy becstelen. Anita ekkor átadja neki a pénzt és a katonáktól megtudja Araquil, hogy a karlista-vezért megölték. Megérti az összefüggést és meghal. Anita eszét veszti és őrjöngve borul szerelmese holt testérc Az »Álom« szövege. I. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, eljegyzését tartja Kunwald herczeg fiával, Herberttel. Az ifjú pár most látja egymást először életében, mert szüleik még akkor jegyezték el gyermeke ket. a mikor azok még bölcsőben voltak. Les? áll az est s miután megállapították a holnapi ünnep programmját, Huldán kivtll mindenki eltávozik. Ő marad s fáradtan dől le a park egyik kőpadjára. Megjelenik Fantázia, •az álom tündére és Hulda csakhamar mély álomba merül. //. kép: Fantáz a birodalmában. Nagy tánczegyveleg. III. kép: Hulda azt álmodja, hogy Herberttel a Rajna partjár. sétál, a hol a vízben egy virágot pillant meg, a mely nagyon megtetszik neki. Vőlegénye tehát a vízbe megy érette, de az ár elragadja. Mielőtt a habok elnyelnék, a partra dobja a virágot. »Ne feledj el soha'« Ezek utolsó szavai s innen nyerte nevét a nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, a melvben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és a szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. Az álom véget ért és az ifjú pár örök hűséget esküdhetik. Első an

gol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest. Purisi-u. 2. Félemelet, Kicii « sírta«.) I

A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói. | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek'egész nap nyitva. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Veér Judit rózsája« szövege. I. felvonás. Veér Tamásnak hajdan Thököly vitéznek leánya, Judith, uj paripáján kilovagol a határba, a hol a tüzes ló az arra kóborló Imre garaboncziás diáktól megijedve, elragadta. Both, labancz kapitány, a ki éppen arra lovagol, megfékezi a lovat és megmenti a leányt veszedelmes helyzetéből. Imre betér Tóthné kúriájába, a hol Sarikának elmeséli a megvadult ló történetét Sárikának megtetszik a fiatal garaboncziás, bele is szeret és féltékeny .'esz Juditra, a ki bekötött kézzel jelent meg szomszédjuknál. Azt hiszi, hogy Imre és Judit közt szerelmi viszony áll fenn. Both kapitány Veéréknél megjelen és ott szigorúan ren delkezik az öreg Veérrel is, a ki dühében pisztolyt ragad rá és a menekülő labanezot szolgáival elfogatja és elzáratja. II. felvonás. Este van. A féltékeny Sárika szemrehányásokat tesz Imrének, a ki vissza jött találkára és felvilágosítja őt a tévedéséről és kijelenti, hogy a háborúba megy. Judit ezalatt Both kapitányt kibocsátja a börtönből, megakarja téríteni a kuruez eszmének. Both habozik és egy rózsát kér emlékül, de Judit kijelenti, hogy az ő rózsája nem nyílik labaneznak. Both leszakítja mégis a rózsát és elmegy a csatába, Judit utána szökik Hl. felvonás. Az öreg Veér kesereg elveszett leánya miatt. Senki se tudja, Judit hová tünt. Közben jön a hír, hogy Bercsényi megnyerte a csatát a kuruezok ellen. Az örömhír hangulatát fokozza a kuruezok megérkezés 2 Bercsényivel élükön. Bercsényi elmondja, hogy a csatát csak ugy nyerhette meg, hogy egy labanczkapitány elpártolt a kuruezokhoz. Ezzel bemutatja Veérnek Both kapitányt, a ki mellett Judit meghúzódik. Erre Veér áldását adja a szerelmes párra és Imre is megkapja Sárikát feleségül. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segítségért esedezik Menandrosz l színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt létlen, ludomíst szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Ámphitrion alakjában kurizál az igazi Ámphitrion feleségének,'Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junc. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa épében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Ámphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra alálnak. II. felvonás. Ámphitrion tisztjeit és a •• örögöket tanuságtételre hívja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez ; ilanak. Sosias azonban utána jár a dolognak cs kisüti, hogy Ámphitrion képmása nem más, n int Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Ámphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó lo fedezi magát s Ámphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. VÍGSZÍNHÁZ. »Az arany patkó« szövege. Első felvonás. Tanácsot ül a Wollien bárói család. Meghalt a maioreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizományba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és fiának, Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagy ont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert Ludolf két perczczel később születeti, mint ikertestvére, a kinek halála után fia, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szeret és minthogy a családi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a nnjoreszkó elveszti a hitbizomány.t, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragrafusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon és szerelme között. A családtagok végül abban állapodnak meg, hogy mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény gyermeket, »zóta jól-rosszul megéltek. Hilda festőnővé lett Egon báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hét a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család :agjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is az, a kit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgaját. A nemes szivü, jókedély ü báró oly jól érzi magát a szegónysorsu emberek lérsaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna ! zabad megtennie : kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke család tart családi tanácsot, persze kedvező eredményit yel. A mikor a Wollien-család gőgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kastélyában V8gyunk Egon megmutatja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Wollienek némelyike lenézi és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának. Távozni akar, de Ludolf marasztalja a derék öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egyelőre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. Dr. JUTASSY JÓZSEF |DŐrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és ircz-szépitó Intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-uteza 4.—— Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajaL Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfoit, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös oit, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők nek distingvált keresetforrás). A SCHMIDTHAUER-íéle Igmándi keserüviz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztító, amellett rendkívül jó étvágya hoz. OvegjeAO f. Csak a felét kell bevenni, mint más kescrüvizekből, azért kapható mindenütt kis üvegg<íi;30