MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-09 / 40. szám

m hsn 1905. február 9. VÍGSZÍNHÁZ. A »Paradicsom« szövege I. felvonás. Chalindrey Gaston tüzesen udvarol Barentin Boniface építész szép feleségének, a ki többször megigérte már neki, hogy felkeresi legénylakásán, de a randevút sohasem tartja be, mert nem birja legyőzni lelkiismereti furdalásait. Gaston azzal teszi ártalmatlanná a férjet, hogy házat rendel nála és az építkezés ürügye alatt kiküldözgeti a kültelekre. Az aszszony azonban nem használja ki férje távollétét, kiváltképen azért nem, mert hűnek hiszi Barentint. Pedig a derék építésznek kedvese van, a kihez sürün ellátogat. Nem jobb férj nálánál Planturel vidéki biró sem, a ki otthon azt hazudja, hogy azért jár Párisba, hogy sürgesse áthelyeztetését a fővárosba, valójában pedig a szeretőjéhez járogat. Mikor aztán névtelen levélben figyelmeztetik Gilbertet, Barentin nejét, hogy a férje tilosban jár, a menyecske elkeseredésében elhatározza, hogy elmegy Gaston lakására. Ettől azonban visszatartja Antoi nette, Planturel elesége, a ki elvállalja, hogy az öngyilkossággal fenyeeetőzö Gastont meg fogja nyugtatni. II. felvonás. Gaston boldogan várja Gilbertet. Izgatottságában összevész az inasával, a ki rögtön távozni akar, de minthogy Gaston nem akarja kifizetni a felmondási időt, haragjában elhatározza, hogy meg fogja bosszantani gazdáját. Kitűnik, hogy Gastonnal egy házban lakik az a hölgyecske, a kihez Barentin jár és kitűnik, hogy az a hölgyecske fogadja a Planturel udvarlását is. Ha Planturel olyankor jön, hogy hölgyecskéje el van foglalva, Edgardnak, az inasnak, jóvoltából Gaszton lakásán szokott várni, a mig odafenn a hölgyecskénél tiszta a levegő. Planturel persze azt hiszi, hogy ő a szívbeli kedvese a kis dámának és ugyanazt hiszi Barentin is. Egyik sem tudja, hogy ki a vetélytársa. Antoinette megjelenik Gastonnál, a kivel már egy évvel előzőleg találkozott Nizzában. Gaston vele is eljátszotta azt a komédiát, hogy öngyilkossággal fenyegetőzött, ha Antoinette meg nem hallgatja. A szép asszony szemrehányásokkal illeti a fiatal embert, de e közben felébred régi szerelme. És a mikor Edgard gonoszkodása folytán megtudja, hogy a férje milyen csapodár, a legvidámabb jelenetek egész sorozata után végre is meghódol Gastonnak. III. felvonás. Ismét Barentin házánál | vagyunk. Barentin el van keseredve kedvesének hűtlensége miatt, és el van keseredvs Planturel is, de végre is visszatér a tűzhely boldogságához, miközben felkiált: -- Mily nagy baj is volna, ha a feleségünk nem vigasztalna meg a kedvesünk hűtlenségéért! Gilberte végkép lemond a kalandokról, Antoinette azonban a Gastoné marad annál is inkább, mert Barentin bosszúból keresztül viszi, hogy Planturelt csakugyan kinevezik Párisba, ugy hogy nincs többé ürügy2 arra, hogy görbe kirándulásokat rendezzen. KIRÁLY SZÍNHÁZ. GYOMOR iJTSBÍ luttsu, orvosilat i< ajénMt •mI, melynek sikere Mztoa haté»*«* hf" hatatlan. Oyógy»xertá»akhaa Néhaié, N m an, «AGY tNg 1 W SS M. AMIÉ Ä« nimy ktfMzf ffsz harA, 4 «anr vagy 14 kis üvegesként 4 K. ' A nöí arcz bájossága, Ä^Äsn női kéz finomsága a Budai dr.-féle »GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. Előjáték A kis drótostótokat útnak eresztik szüleik. Mielőtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát efyegycik egymásnak, s Zsuzsa kikunyorál egy ezüst forintot Pfefferkorn hagymakereskedőtől, tizenkétéve6 vőlegénye számára. Pfefferkorn váltót veaa a gyermektől pénze ellenében. Az első felvonás tlz évvel később, Budapesten játszik. Janku Pfefferkorn ajánlatára Günther bádogosm c 1 e r műhelyébe kerül, Günther jobbkeze lesz, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetéséi teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. ő Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az eljegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzsa. A harmadik felvonás szinhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost, a megmagyaráznak neki mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Jankué, Zsuzsa pedig az ő Miloséé lesz. Dr. JUTÁSSY JÓZSEF loőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és irez-szépitó intézete Budapest, ÍF, Kos sut fi- Lajos-utcaa 4.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felQdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazításira). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszSzázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a kőv. szépséghibák kezelése vállaJtatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (viramerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyediili öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésérc. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás, lancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Zongora piuiné harmónium oaakia aaolid grártmáaya aagol •iiliaalk« Tal, kftitük Ehrbar t Scbwahofer a taaaá-caébb árak •ÍBISDEHMAL KÁROLY "SR IV., Károly - körut'^O. teríti« éi kunlitil tataiul khiteli - Keié Mrirtój. Lzvwwvwwwwwwwwwwvwwv!; í

Berketz István utóda 1 Tm M|featÍMk jatüjHU u patnn tukdtiHiNL Pwtikitíiménjik eonuitfk: IX., Kirái-itai 14. Aijnfjaik i*yw. TIWH M-K.