MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-09 / 40. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 9. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este van a premierje Guerra Miklós és Szikla Adolf: Álom czimü balletjének, melynek a második előadása szombaton lesz A navarrai leány előadásával együtt — Az Operaház legközelebbi dalmü-ujdonsága Szabados, Szendy és Moravcsik Mária czimü eredeti dalmüve lesz. Az újdonságot Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. A Nemzeti Szinház-nak holnap, pénteken, eredeti bemutatója lesz, a melyen Lampérth Gézának: Veér Judit rózsája czimü verses vígjátéka kerül szinre. A Rákóczi-korabeli vígjátékot a szinház kitűnő szereposztásban hozza szinre. Szinlapja a következő: VEÉR JUDIT RÓZSÁJA. Történeti vígjáték 3 felvonásban. Irta : Lampérth Géza. Személyek: Veér Tamás ... Judith Tóthné Sánka Bercsényi Both kapitány Imre Mózes . i I * • .„ • őrmester 1 1 fezt 2. I 2 | czigánv Paraszt Gál Török I. Vizváriné D. Ligeti J. Bakó Mihályfi Rózsahegyi Gabányi Á. Hetényi Horváth Abonyi Körösmezey Mészáros Faludi Gabányi I. I.atabár A Vígszínház szombaton, február 11-én, mutatja be Kadelburg német szerzőnek Az aranypatkó czimü háromfelvonásos bohózatát, mely az összes német színpadokat a legzajosabb sikerrel járta be A mint tavaly a Takarodó-val tették, ugy az Aranypatkó forditásában is mellőzték a nevek és alakok magyarítását, hanem megtartották az eredeti milliőt. A cselekmény egy igen előkelő családnak a hitbizomány körül kifejlődő küzdelmét hozza színpadra, ntég pedig számos olyan vidám vonatkozással, a melyek a mi állapotainkra is teljesen találnak. Az arisztokrata rokonság egyes tagjainak gőgjével szemben végül a fiatal polgárleány sznrelme diadalmaskodik. Az újdonsághoz, a melyhez Bentheim Róbert uj díszleteket festett, uj jelmezek és festői egyenruhák készültek. Az újdonság premier-szinlapját itt adjuk: AZ ARANY PATKÓ Bohózat 3 felv. Irta : Kadelburg. Fordította: Timár Szaniszló. Személyek : Egon . Ludolf... Richard . . Zsigmond _ Ruschke... . Hilda Gáspár ... Gerd Professzor Viktor Góth Hegedűs Balassa Bárdy Szerémy Gazsi Mariska Csáky Biri Gyözö Sárkady Fenwesi MULATÓ ISTENEK. Operett 2 felvonásban, elöjátekkal. Magyar szinre alkalmazti: HeltaiJenó. Zenéjét szerezte: Lehár Ferencz. Az előjáték szereplői: Jupiter ... _ - ... ._ Ráthonyi Juno _ ... — — Anday Bl. Merkur ... „ _ Heltai Mars - _ — Marton Ámor Rácz M. Tháiia Tal lián A. Terpsichore ... Szentgyörgyi M. Menandrosz lványi Az I. és II. felv. szereplői: Jupiter _ _. ... _ ... _ — Ráthonyi Markus ... — Heltai| Amphytrion _ .„ ... — B. Szabó Alkmene ... Anday Bl. >orias _ Boross Charis _. ... Szentgyörgyi L. A Királyszinház-ban a János vitéz, a melyet már csak egy hét választ el századik előadásától, napról-napra uj bizonyságát adja szenzácziós vonzóerejének, a mennyiben februári előadásainak mindegyikén, jóval a játék kezdete előtt kitették az összes jegyek elkeltét hirdető táblákat, ugy, hogy gyakran nem is kerül esti pénztárnyitásra sor. A Királyszinház a maga részéről szintén résztvesz azokban az ovácziókban, a melyek a jubiláris előadásra a szereplők, főleg Fedák Sári számára, valamint a két szerző számára készülnek, a kik közül Bakonyi Károlynak az a példátlan siker jutott részül, hogy eddig szinrekerült mindkét darabja — a Bob herczeg és a János vitéz — megszakítás nélkül ér száz előadást. A János vitéz a hét esti előadásai mellett vasárnap délután is szinre kerül, ezúttal is a rendes esti helyárakkal. Szombaton délután pedig rendkívül mérsékelt helyárak mellet a Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának növendékei játsszák el a Fecskék-et. A Népszínház-ban A granadai vőlegény-nek, Martos Ferencz és Bahnert József regényes daljátékának előadására az utolsó előkészületek folynak. A szinház nagy művészi sikert remél az ismertnevü iró s a komoly dalműtől, a vidám daljáték számára elhódított zeneszerző müvének bemutatásától. Sok hálás, vidám szerephez jutottak benne a szinház művészei, a kik Székely Irénnel, a női főszerep kreálójával az élükön, már sugó nélkül folytatják a házi-főpróbákat. Az operett a következő szereposztásban kerül bemutatóra: A GRANADAI VŐLEGÉNY. Operett ? felvonásban. Irta: Martos Ferencz. Zenéjét szerezte: Báhnert József. Don Rodrigó Betina Fernando Pepita Noe I Személyek Pepitto Paszlo I Barbara > Rataplin ... Bastian Manuela .. Mercedes . Ffasquita Ina9 ... . Szobaleány komédiások Szirmai Hegyi A. Raskó Székely I. Kiss Kovács Pázmán Sipossné Pesti Vágó Ledofszki G. Abelo'ski M Bogár Mangu Belezriöi A Magyar Szinház-ban a Mulató istenek czimü uj Lehár-operett első előadása holnap, pénteken, február 10-én lesz, mint a bemutatóbérlet 8-ik száma. Az újdonság vidám és minden kétértelműségtől ment szövegét Lehár , Ferencznek eddig elismerten legszebb zenéje kiséri. A zeneszámok közül jelentősebbek : Jupiter kettősei Junóval és Alkménével, a Cupidókeringő, Amphytrion dala, egy gavott, Charis és Sósias némajátékkal kezdődő kettőse, két játék-terczett és a második fölvonás katonaindulója. A pénteki bemutatóra, a február 11. jelzésű jegyek érvényesek, mig a szombati, második előadásra február 10. jelzésű jegyeket ad ki a pénztár. A szinház, fényes kiállitásbar hoxza színre az ujdoaságot, melynek szinlaDia a köreiket*: A kulisszák mögül. Budapest, február 9. „Álom". — Az , Operaház' mai ballet-bemutatójdhoz. — Irta: Guerra Miklós Balletem tárgyát Prati Giovanni-nak, a hírneves költőnek egyik remek balladájából merítettem. A ballada, melynek czime „Ne feledj el soha!", néhány versszak hiján a librettóban is benfoglaltatik. A színpad eseményei között másodrangú fontossága van ; én mint egy álomnak a tárgyát szerepeltetem, az igazi élet egyik valószínű eseményével kapcsolatban, mely esemény alapgondolata, az élénk és megindító verseket olvasván, keletkezett bennem. E ballet tehát változatos és erőteljes cselekményével együtt tisztán a képzelet világából való s ez, remélem, igazolni, szflk«ég esetén menteni fogja a tárgy igénytelenségét, a melyet én, őszintén, szólva! kerestem is, mert meg vagyok győződve, hogy a mai korban, midőn a közönség izlése a kor nagy és fényes haladásának megfelelően általában véve megváltozott, koreografikus müvekben kisebb szerepet játszik a tárgy intellektuális értéke, mint a kiállítás és az előadás. A tárgy inkább csak ürügy, valami egyszerű fonál, mely csak arra való, hogy logikus sorrendben együtt tartsa a képeket, melyek keretében a koreográfus kifejtheti jól átgondolt tevékenységét, megvalósíthatja azokat az esztétikus mozdulatokat, a ragyogó felvonulásokat, melyek szin- és fényhatások izléses felhasználásával s a kisérő zene varázsa alatt élettel töltik meg a színpadot s a léleknek a gondolkodás fárasztó kényszere nélkül igazi üdüléssel szolgálnak. Ne kényszeritsük a nézőt, hogy többé kevésbé a fejét törje egy tárgy fölött, melyet néma s mozdulatokban, kifejezésben fölötte szegény művészet ad elő. Mert a inimikusok művészete egészben véve konvenczionális és csakis önmaguk előtt ismeretes. Miért ? A táncz nem lehet mulattató és tanulságos, mint a zene; nevelési czélzata egyáltalában nincs. Azért nem is kell hozzá egyéb, mint szép képek, szép tánczok és jó zene, szövegkönyvnek egy vékony kötet, válogatott versekkel. Hiszen Terpsychore tamburint tart a kezében; ő maga pedig könynyed, egyszerű és vidám. Ez a ballet-tárgy lényege: a megérthetés és szórakozás könnyűsége. A könnyed, egyszerit tárgyakat nem keressük a történelemben, a regényben, a drámában, a mely forrásokat különben a közönség csekély érdeklődése közepett úgyis már régen kimerítették. De megtaláljuk a balletre alkalmas világot a „fantasztikusában, a mi lehet meseszerű, legendás, ördögi, éppen ugy, mint paradicsomi, vagy éppen mitológikus. A nemtők, nimfák, koboldok, istenek és félistenek e csodaországában fakad a mai balletszinház legigazibb, sőt talán egyedüli forrása. Ide, a könnyülábu szárnyas géniuszok közé, az elvarázsolt erdők, tavak, kastélyok, tengerek és hegyek fantáziaszülte környékére kell vezetned a nézőt, ha azt akarod, hogy a balletnek létjoga legyen. Hadd álmodjék könnyen, édesen, gyönyörűséggel ; álmodjék nyitott szemekkel, mintha egy jótékony hipnózis részegítette volna meg érzékeit; hadd tévelyegjen szabadon a valószínűtlenség, a fenomenális, a csodaszerüség oczeánján, melynek látóhatára ezer ragyogó naptól fényes és csábítóan áttetsző női alakokkal van benépesítve. Adjuk vissza az elmének az arany gyermekkor üde álmait, rózsás illúzióit, a melyek ott szunnyadoznak a felnőttek szive mélyén, de, a melyet a való élet ridegsége és érzéketlensége sohasem fog felkölteni. íme, ez az egyetlen szempont, a melyből a táncz nagy, de összefüggéstelen művészetét csodálni lehet. Azt mondhatják: de hiszen ez a világ is régen ismeretes, az antik mesterek bizonysága szerint ... Ne törődjünk vele I „Térjünk vissza a régiekhez I" Különben is ez a világ olyan kimeríthetetlen, mint a milyen kimeríthetetlen a fantázia forrása, melyből az élet szépsége fakad. Színházi pletykák. Budapest, február 9 A válság története. — Szindarab-czimekböi összeállítva. — Egy kolozsvári újság, a Napló, a most lefolyóban lévő politikai válság történetét közli — szindarabczimekböi összeállítva. Szinházi vonatkozásainál fogva adjuk közre a Carolus név alatt napvilágot látott, szellemes apróságot: Tisza István a Tavasz-szal elhatározta, hogy egy Utolsó levelet intéz ugrai választóihoz,; a melyben a parlament Cs<W-jére utalva kijelenti, hogy az ellenzékkel Vége a szerelemnek. Ez az Egy kis meglepetés az Országgyűlési szállást nagyon megdöbbentette. Mindjárt a Képviseld ur- ak összejövetele után Egy kis vihar tört ki: Becstelenek! Csepűrágók! Svihákok! — kiütötték az ellenzéken. Az ember nem tudhatta, hogy Szent-e vagy öriKt a miniszterelnök. A vihar egyre jobban kitör