MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-08 / 39. szám

1905. febru ár 4. 3 Az arany patkó bájos, kedves és a mi a fő: mulatságos meséje megint be fogja von­zani a családokat a Vígszínház-ba. Mozgalmas, szines jelenetek fogják szórakoztatni a közön­séget, mert Kadelburg ezúttal igazán tarka világot hozott a színpadra: jókedvű czivileket és fess porosz tiszteket egyaránt. Az előadásnak készül egy külön meglepe­tése is. Hogy micsoda, még el nem árulható. Annyi bizonyos, hogy Hegedűs Gyulával van kapcsolatban és olyasfajta népszerűségre tarthat igényt, mint „A rózsabimbó és a méh" . . . * A Magyar Szinház-ban most eltérnek az eddigi színházi szokásoktól. A helyett, hogy az újdonság bemutatóját egy-két nappal, vagy héttel elhalasztanák, a Mulató istenek premi­erjét egy nappal előbb tartják meg. A ki tudja, hogy mit jelent a szinház életében egy nap, az csak hódoló bámulatát fejezheti ki ez intéz­kedés iránt. Mert a szinház ezzel megmutatta, hogy minden perczben készen áll és előkészü­letei is oly biztosak, hogy nem jön zavarba, ha egy-két nappal hamarább kell talpon lennie. Pedig a Mulató istenek nem könnyű fel­adat sem a színháznak, sem a színészeknek. Díszletek az Olympushoz, kosztümök, rendezés, szerep mind olyanok, hogy nagy erőmegfeszités kell ahhoz, hogy rövid időn belül rendben legyenek. De azért a pénteki premier feltétlenül egyike lesz az évad legérdekesebb és legszebb estéinek. Heltai Jenő, a ki átdolgozó minősé­gében is úgyszólván szerzője a librettónak, továbbá Lehár Ferencz, a ki ma Európa leg­divatosabb és leghivatottabb operett zeneszer­zője, rányomták az operettre az előkelőség és a népszerűség bélyegét * A Népszinház-ban szombaton kerül bemu­tatóra Martos Ferencz és Bánért József A granadai vőlegény-e. A próbák előrehaladásával egyre job­ban kihámozódnak ennek a darabnak a szép­ségei és mennél jobban közeledik a premier napja, annál élénkebben domborodnak ki a kezdet homályából a librettó és muzsika bű­bájos szivárványszinei. Az első és harmadik felvonás komédiás­sátor díszleteiben ragyogóan nyilatkozik meg az a hangulat, a mely e romantikus operett mesé­jéből felénk árad. A második felvonás ejőkelő parkja, búja vegetácziójával, forró délvidéki érzékiségével elénk tárja egész Spanyolországot nemes alak­jaival, regényes külsőségeivel és előkelő titok­zatosságával. A főszerepek jó kezekben vannak. Székely Irén és Ledofszky Gizella versenyre kelnek csu­dás hangjaikkal, s a közönség alig fogja tudni, kinek nyújtsa ebben a versenyben a pálmát. Mert a zeneszerző gondoskodott arról, hogy muzsikájának számaiból bőven jusson mindkét művésznőnek, a kik a darab meséje alapján is versenytársak. Forgács. Színházi pletykák Budapest, február 8 A «zabadjegyes ügyvéd. — A baritonista költségjegyzéke. — Fogalma sem lehet a közönségnek arról, mennyi bajuk van a színházaknak a szabad­jegyek miatt. Egy délelőtti óra valamelyik szinház igaz­.gatósági irodájában, meggyőzheti a csendes megfigyelőt, hogy a direktoroknak a legtöbb vesződségük a világon a szabadjegyekkel van. Furcsa, de igy van. Természetesen csak a notórius szabadjegyesekről van szó, azokról, a kiknek éppen olyan kevés a jogczimük a szabadjegyek­hez, mint a milyen sürün veszik igénybe ez irányban a szinházdirektorok szívességét. Hogy azokon kivül, a kiknek igazán joguk van ingyen járni a színházba, (színészek, szer­zők, újságírók) kik jutnak és milyen furcsa módon szabadjegyhez: élénken megvilágítja ez a kis történet. Egyik színházunknál elvileg ki van mondva, hogy a szabadjegyeket a pénztárnál csak az veheti át, a kinek nevére kiutalta az igazgató­ság. Ezzel a rendszerrel is elejét akarják venni az esetleges visszaéléseknek, hogy igy a jegyek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Valamelyik este e szinház pénztáránál jelentkezett egy elegánsan öltözött úriember, kezében egy szabadjegykérő blankettával, a melyen két zsöllye volt kiutalványozva egy ismert baritonistának nevére. A pénztáros személyesen ismerte a barito­nistát, a kinek számára kiutalványozták a két jegyet és ezért nem adta ki a jegyeket. — Kérem, — szólt —, legyen szives X. művész urat személyesen elküldeni ide. A jegye­ket csak neki adhatom ki, mert az ő számára vannak kiutalványozva. Az úriember haragosan válaszolta: — Kérem, én most nem kereshetem őt fel. Különben is az előadás mindjárt kezdődik és ezek a jegyek nekem járnak. Ha akarja tudni, hát szerződésileg járnak nekem. — Tessék? — Igen, igen. Én vagyok X. ur ügyvédje és semmiféle képen nem tudtam tőle behajtani a költségjegyzékem összegét, szerződésileg meg­egyeztünk, hogy ő az adósságát színházi jegyek­ben fogja letörleszteni. Én nekem ez a két szabadjegy is keserves készpénzembe kerül. Tessék nekem azokat kiadni! Fölösleges megjegyeznünk, hogy a két szabadjegy nem került kiadásra, de még fölös­legesebb talán konstatálnunk azt, hogy a bari­tonista nevére sem utaltak ki többé' ennél a színháznál szabadjegyet. —y­A lipcsei városi szinház igazgatói állását Stegemann volt igazgató özvegye felajánlotta Nikisch Arthurnak, a budapesti Operaház volt . igazgatójának. Nikisch hajlandónak nyilatkozott i az igazgatói állás elfoglalására, azzal a kikötés­; sei, hogy tovább is vezethesse a lipcsei és ' berlini filharmonikus hangversenyeket. • Henry Lavedan a héten olvasta fel uj darabját a párisi Theatre Francais művészei előtt. A háromfelvonásos darab czime: A párbaj. * A milánói Scala-ban nagy sikerrel került bemutatóra Catalini Wally czimü operája. * Az aacheni városi színházban a minap nem tarthattak előadást abból az egyszerű okból, mert a nézőtéren egyetlenegy ember se jeient meg. Michele Bozzo, régi hires olasz színész, az öreg Salvini és Ristori kortársa, meghalt Nápolyban. Élete utolsó éveit, a legnagyobb nyomorban, mint utczán kéregető koldus, ten­gette. * Alvarez, a párisi nagy opera hőstenorja, őszszel európai körútra indul. Felvonásközben. Budapest, február 8. A komponista neve. — A komikus sejtelme. — Még a mult év októberében történt, a mikor a Magyar Szinház-ban először került szinre A fecskefészek, a mely bűbájos muzsiká­jával nagy sikert aratott. Á zeneszerző neve teljesen ismeretlen volt mindenki előtt és sürün felhangzott a kérdés: — Ugyan ki lehet ez a Henry Herblay ? Egy kómikus szárazon válaszolta: — Ugyan ki legyen! Bizonyára lengyel zsidó. • Néhány nappal ezelőtt ugyanaz a kómikus a kávéházban újságolvasás közben hirtelen fel­kiáltott : — Hah ! Jól sejtettem ! Az újságban ugyanis a „La petite bohémé" czimü operett párisi premiérjéről volt szó és meg volt irva, hogy a szerző A fecskefészek szerzője, de nem Henry Herblay, hanem Hirschmann Henrik. S a kómikus mindenkinek boldogan mutogatta meg az újságot s folyton ezt ismételgette: — Ugy-e mondtam, hogy lengyel zsidó! R. Vidéki színpadok. Budapest, február 8 A szegedi színházban a héten két estén fog fog vendégszerepelni Jászai Mari. A nagy tragika „A létért való küzdelem"-ben és a „Borgia Lukrécziá"-ben lép fel. * Küry Klára legutóbb Nagykanizsán és Szombathelyen lépett fel egy-egy hangversenyen. Külföldi szinpadok. Budapest, február 8. A bécsi Carl- Theater szerződtette a nép­szerű bécsi szubrettet: Zwerenz-et. Ennek a szerződtetésnek következménye, hogy a szinház eddigi két primadonnája: Günther és Bieder­mann bejelentette az igazgatónak, hogy meg­válnak a színháztól. = Kovács J., elsőrendű amerikai fogmütermét mindenkinek ajánljuk. Károly-körut 9. szám. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy rrczán, a ki a Balassa-té\e valódi angol ugorkatejet, <ra 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Miassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­'en gyógyszertárban és droguériában. A iMngyar Színpad« hirdetési osztálya : HAZAI HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Üllöi-ut 41. szám.) t^C A lapba szánt hirdetések itt vétetnek Cet és hirdetési ügyekben mindennemű rekla­mácziók ide intézendOk. Hirdetések. ®i ii Kiselejt ezett g pql63i keleti szőnyege^ minden méretben szépséghibáival, minő­ségben kifogástalanok, mélyen az áron alul eladatna!^. = Stein Vilmos is Fia Srzsébet'tér 16. szám. KOTSCHY ERICH •zőnyeg-poroló intézete Hungária-út 94.

Next

/
Thumbnails
Contents