MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-06 / 37. szám

6 1905 február 3. NEMZETI SZÍNHÁZ. • AÍ emigráns« MŐvege. 1. felvonás. Rásky Gábornét mindeoM özvegynek tartja. Férje, a híres szabadsághős, egy csatában elesett. Ott van síremléke is a kastély kertjében. Rásky azonban nem halt meg, hanem kibujdosodott s az emigráczió legtevékenyebb vezére lett Olthatatlan gyűlöletet érez az elnyomó osztrák uralom ellen, s tizenegy esztendei hontalanság után Mr. Brown álnév alatt, mint zongoramester hazatér, hogy felkelést szítson. Titkát csak felesége tudja f még lánya sem sejti, a ki szerelmes egy ocjz*ák tisztbe, báró Lilienthalba, Ezt a2 érzelmét azonban leküzdi, mert jól tudja, hogy hazája ellenségét nem szabad szeretnie. Az osztrák óraion', utolsó évében vagyunk. A kedélyek forronganak s ez kapóra jön Vrabetz, kerületi főnöknek, a ki, hogy egy lázadás erélyes elnyomásáról magénak a kamarilla előtt érdemeket szerezzen, mindent elkövet, hogy igazságtalan és kitűnő magatartásával a népet ingerelje. Katonákat szálásol be Ráskynéhoz, a kik betolakodnak szobáiba és sáska módjára kipusztítják mindenéből. Aratási ünneppel végződik az első felvonás. A falu népe buzakalászból készült koszorút hoz földesasszonyának, de Vrabetz elkobozza, mert nemzeti szinü szalagot ttlztek rá. A nép nem akarja a koszorút odaadni, ellentáll, mire Vrabetz puskatussal kergeti szét őket. II. felvonás. Vrabetz és a megyefőnök, lovag Foresti gyanakodnak. Kémeik besúgják, hogy a Rásky kúrián vaiami összeesküvés készül. Különösen Mr. Brown, az állítólagos zongoramester gyanús. Jár-kél a vidéken, s mindenütt, a hol megfordul izgalom, elfojtott lázadás kél a nyomában. Báró Lilienthal, a házba szállásolt vértes-svadron parancsnoka szintén rossz szemmel nézi Brownt, a [ki mindent elkövet, hogy leányétól távol tartsa. A leány megmagyarázhatatlan rokonszenvet érez a zongoramester iránt, s midőn ez pillanatnyi felindulásban elárulja magát, a leány megtudja, hogy rég halottnak hitt atyja 11 előtte. Báró Lilienthal kérdőre vonja a zongormestert, hogy mi jogon avatkozik az ő és Margit szívügyébe, szó szót követ, a két férfi kezet emel egymásra. Margit berohan s e kiáltással »Atyám, édes atyám!« Mr Brown karjaiba rohan. Lilienthal megsemmisülten ejti ki a kardot kezéből. III. felvonás. A forrongás egyre izzóbb s alig lehet a népet feltartani. Minden előkészület megtörtént. A nép búcsújárás ürügye alatt összegyűlt az egész megyéből. A fegyverek biztos rejtekhelyen, s a nép csak jelre vár, hogy rajta üssenek a németen. Rásky tudja, hogy sorsa Lilienthal kezében van, s ez is érzi a rettenetes helyzetet, amibe került. Katona kötelessége és szerelme végzetes ellenlétbe sodorták: vagy katonatiszti esküjét szegi meg, vagy elárulja azt, a kinek leányát halálossá szereti. Ráski pisztolyt ad neki, hogy azzal •egölje magát. Lilienthal belátja, hogy ez az egyetlen megoldás. Csak búcsúzni akar Margittá, a ki ekkor bevallja neki, hogy szereti. A vallóméit kihallgatja Vrabetz és gúnyos, tolakodó fellépésével olyan dühbe hozza Lilienthalt, hogy ee pisztolyt ragad és le akarja lőni. A biztos haláltól Ráski menti meg, a ki kicsavarja Lilienthal kezéből a fegyvert. Vrabetz ráismer a pisztolyban a palermói gyártmányra, s igy megtudja, hogy a házban az emigráczió fegyvereit rejtegetik. Vasra vereti Ráskynét és a többi magya- 1 rcAat. Mr. Brown nem tud uralkodni magán, s •tárulja, hogy ő Ráski Gábor, ő is vasra kerül s Vrabetz és lovag Foresti diadalmasan akarják éket Bécsbe hurczolni, a mikor betoppan béré IÄeothal. Iratot hoz Bécsből, a mely szériát ' a király visszaállította az alkotmányt, visszaadja a nemzet összes jogait. Vrabeczet pedig a •egyefőnökkel együtt elcsapják. Altalános az Mm, csak Ráski nem akar hinni, s nem böflt a kiegyezésben. Ismét külföldre akar nemi, de kint felhangzik a nép üröm ujjongása, majd a szózat hatalmas hangjai; erre eöágynl, s ln' a további küzdelemről Inboa mral én i imc a m< KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induld huszároktól. A báromuinü lobogóra a piros pántlikát lluska, a fals legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját éi mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülni« kell a nép dühe és a reá váró büntetés «101. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyert« a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyert« ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sírján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzd fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosa «09toha, mint rut boszorkány, megkísérli t

ncsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ndérek énekébői megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Aa luska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az ÉM tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és eWtflnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál ágymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba lluska sem maradhat, hasztalan kérMHk a tündérek, Jancsija után siet és együtt agjrmást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre! Ruska jól ismert kis házába. Bagó pedig "íratva a^nijje^elvesztett boldogság«, lepihen Kukoricza Jancsi belépője. - Énekli: Fedik Séri. I. Én • pásztorok király Legeltetem nyájam, Nem törődöm aa idővel, A saivemben nyár van. Saerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta aat a kis lányt Sgysaer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Ilnskámhoa, Ab én nevem Kukoricán, Kukoricán János ! H Kukoricán köat találtak, OH saedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem snégyenlem. A juhásannk épp elég ea, Wriib, caifrább nem kell, IgoB szeretettel! Becsületes jó magyar név Nem himee, hámos, Aa én nevem Kukoricán, Kukoricao János ! Dal a rózsáról. — Énekli: Papp Miska. — I. Egy róasasaál — szebben beszél. Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál/ II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! III. E rózsaszál/ elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, így tud a hű, igaz szerelmes A slro t tul szeretni még. Fekszi i a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Bluzkirály Andrássy-ut 37.>. Színház ós alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vászon fehérnemiiek különlegességei. Andrássy-ut 37. sz i Zongora pianiné hármon«* ' csakis szolid gyártmá' aya angol mechamáháTal, köztük Ehrbar * / Schwelm (Tor a lagiá —csébb árak mellett— * DEHMAL KÁROLY «-JS? > IV., Károly - körút 20. ü tavHá* íi huiiMnk »hurt IM* - Rcti htriitfj azs Operákat, operetteket és uplékit otthon hallgatást SnamtphOBv. Phonographn

n. Etsárandű gyártmány! ajánl : Révész Gyula és T" Budapest, IV., Muzeum-körut 19. \Mo**gerek és lemezekben legújabb múeor. aaaaaaaaaaaaaaa

aaaeae

ae a • uaaaaia SCHMIDT M. szijgyárld, nyerjai á> bíréndói Budapest, Kerepesi-ut 26. Kézi- éa utazóbőröndök, ridikülök pénz-, szivar- stb. tárczák nagy vá lasztikban, úgyszintén lószerszám ás nyeregazerekben. — — Árjegyzék bérmentve. — — PURGO