MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-05 / 36. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 5. A Magyar Királyi Operaház csütörtökön mutatja be Guerra Miklós és Szikla Adolf: Álom czimü balletjét, melyről lapunk egy külön czikke szól. Az érdekes balletujdonság csütörtökön a Bajazzók-kai, pénteken pedig a Nararrai leány-nyal kerül szinre. Kedden Toscá-X, jövő vasárnap Romé és Juliá-X és jövő hétfőn, Wagner Richard halálának évfordulójára, Siegfried-et adják. A Nemzeti Szinház-nak pénteken eredeti bemutatója lesz, a melyen Lampérth Gézának: Veér Judit rózsája czimü verses vígjátéka kerül szinre. Az újdonságot, melyről mai számunkban bővebben is szólunk, szombaton és vasárnap megismétlik. A hét többi estéjét a bemutatóig a Nemzeti Szinház ezidei nagy sikert ért müsor­darabjai töltik be. A Vígszínház szombaton mutatja be Kadel­burg német szerzőnek Az aranypatkó czimü háromfelvonásos bohózatát, mely az összes német színpadokat a legzajosabb sikerrel járta be. A német szerzőnek már a Vígszínház szín­padán is volt egy óriási sikere, a Mozgó fény­képek czimü vígjátékával, s ettől az uj darab­jától is, melyről mai lapunk egy külön czikke szól, a szinház nagy sikert remél. A bemutatóig a szinház nagysikerű müsordarabját, a Para­dicsom-ot adják. A Magyar Szinház szombaton mutatja be Lehár Ferencznek, a Drótostót szerzőjének Mulató istenek czimü uj operettjét, melyről mai számunk egy külön czikkében bővebben is szólunk. Az uj operett bemutatójának érdekes­ségét fokozni fogja, hogy a külföldön élő hír­neves szerző maga fogja operettjét dirigálni. A szinház, mely fényes kiállításban hozza szinre az újdonságot, joggal vár nagy sikert a Mulató istenek-tö\. A hét többi estéjén Putifárné-1, a szinház szépsikerü uj franczia opereitjét, csü­törtökön a Drótostót-ot, pénteken pedig a Szulamit-oX adják 176-odszor. Jövő vasárnap délután a Putifárné megy először mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban — immár tizenkettedik hete — a János vitéz tölti be estéről-estére a műsort, sőt jövő vasárnap kétszer, délután és este is adják. A daljáték, mint már említettük, e hónap 17-én éri meg 100-ik előadását. A János vitéz páratlan sikeréről mindennél többet mond az a kimutatás, melyet mai számunkban a daljáték eddigi jövedelmeiről közlünk. Jövő szombaton délután Rákosi Szidi asszony szini­iskolájának növendékei a Fecskék czimü operett­ben tartanak nyilvános vizsgálati előadást. * A Népszínház szombaton mutatja be Mar­tos Ferencznek és Bahnert Józsefnek A granadai vőlegény czimü romantikus daljátékát, melyről mai számunk egy külön czikke bőven szól. Az újdonsághoz korhű jelmezek és festői díszletek készültek s részt vesz benne a Népszínház egész kara. A bemutató előadás jegyei, melyekre már számos előjegyzés történt, f. hó 5-étől, vasárnaptól kezdve a szinház elővételi pénztárá­ban és a városi jegyirodában előre válthatók. A bemutatóig esténkint a Két Hippolit kerül szinre Petráss Sárival és Komlóssy Emmával a fő női szerepekben. A kulisszák mögül. Budapest, február 5. Öt premier. - Az e heti újdonságok. — I. „Alom." — A Magy ar Királyi Operaház csütörtöki ujdortsaga. — Guerra Miklós és Szikla Adolf az elmúlt nyáron Lovranába utaztak, hogy kipihenjék az elmúlt szezon okozta izgalmakat Ez a két művészember azonban hamarosan megunta a puszta üdülést s egy napon Guerra Miklós ezzel a kérdéssel lepte meg Sziklá-t: — Nem írnánk együtt egy uj balletet? Szikla karmester természetesen szívesen fogadta az ajánlatot. Neki foglak a munká­nak s a mikor a nyári vakáczió véget ért, tel­jesen elkészült az Álom. A ballet e héten kerül először a közönség elé, a mely valószínűleg épp oly melegen fogadja ezt az újdonságot is, mint a két szerzőnek másik közös müvét, A törpe gránótos-t, a tavalyi évadnak ezt a jelentős sikerű balletjét. Az Álom meséjét egy Giovanni Prati nevü olasz költő hasonló czimü^balladájából irta Guerra Miklós, a ki különben hazájában mint novella­író is népszerű és a Cavalleria Forzata czimü novellakötete,, kedves olvasmánya az olasz kö­zönségnek. Ő készítette persze az Álom koreo­gráfiáját és természetesen maga is rendezi az újdonságot. Az újdonság meséje egyike a legpoétiku­sabbaknak. Egy szerelmes, ifjú leányka meg­álmodja a nefelejts-virág történetét. Álmában, kedvesével a Rajna pázsitos partján sétálva, a vizben egy kék virágot pillant meg. Szerelmese megigéri neki, hogy elhozza a habok közül a virágot. Csakugyan a vizbe veti magát, de örvénybe jut és érzi, hogy el van veszve, de mielőtt a habok örökre elnyelnék, a partra dobja a virágot e két szóval: — Ne felejts . . . S azóta igy hivják a nefelejtset Ehhez a meghatóan szép meséhez gyönyörű zenét komponált Szikla Adolf, az Operaház karmestere, és nem kell nagv prófétának lennünk, ha megjósoljuk, hogy az Alom szaporítani fogja az Operaház ez idei sikereinek a számát. Pierrot. II. v „Veér Judit rózsája." — A Nemzeti Szinház pénteki újdonsága. — Herczeg Ferencz az Ocskay brigadéros-kval feltárta a kurucz világ csudás gazdagságát. Ő volt az első, a ki a színpadra vitte Rákóczy­nak esemenyekben oly dús korát. S azóta nem egy érdekes hajtása van az általa ültetett fának; mert a magyar irók felismervén mennyire drámai és egyenesen szinpadra kivánkozó annak a regényes kornak minden epizódja, szívesen merítik témájukat a kurucz-labancz viaskodások áldatlan idejéből. Ilyen kurucz-darab lesz a Nemzeti Szinház e heti újdonsága: Veér Judit rózsája is, melynek Lampérth Géza, a jeles poéta, a szerzője, a kinek első drámáját, a melyet Géczy István tár­saságában irt Rodostó czimmel, a Vígszínház­ban mutatták be szép sikerrel. Lampérth Gézát nem a kuruczvilág szo­morú eseményei ihlették meg, hanem a vidámak. Egy mulatságos epizód ragadta meg s azt öntötte formába, a melynek keretében jó kedv­vel meséli el Veér Tamás leányának, Juditnak Both kapitányhoz való szerelmének érdekes történetét; ebben szerepe jut az illatos rózsá­nak is, a mely a darab eszméjében is meg van. Csupa derű és hangulat ez a történeti vígjáték. A Nemzeti Szinház pazar szereposztásban hozza szinre Lampérth darabját. Mutatóul itt közöljük a Veér Judit rózsája érdekes szinlapját: VEÉR JUDIT RÓZSÁJA. Történeti vigjáték 3 felvonásban. Irta : Lampérth Géza. Személyek: Veér Tamás ... ! Judith ... ... . I Tóthné Sárika I Bercsényi Both kapitány . : Imre _. ... .. Mózes 2.} ő r :.. Őrmester ^ I tiszt 2 } czigány Paraszt Gál Török 1. Vizváriné D. Ligeti J. Bakó Pethes Rózsahegyi Gabányi Á. Hetényi Horváth Abonyi Kőrösmezey Mészáros Faludi Gabányi I. Latabár el a színpadokat, jól esik majd a Veér Judit rózsája egyszerű, poétikus meséjét élvezni. A főszerepet Török Irma, mig Both kapitányt Pethes Imre fogja játszani; a Cyrano zseniális ala­kitója ezúttal megint olyan szerepet játszik, a mely­ben teljesen érvényesítheti nagy thüvészi kvali­tásait. Rózsahegyi Kálmán és D. Ligeti Juliska pedig, az állandó partnerek, megint összekerül­tek és együtt fogják megnevettetni a közönséget. Figaro. III. „Az arany patkó". — A Vígszínház szombati újdonsága. — Jövő szombaton lesz a Vígszínház leg­közelebbi bemutatója, de már ma sokat beszélnek róla. Hogy is ne! A Mozgó fényképek szerző­jének uj darabját fogjuk látni, a legnagyobb sikert, a melyet az utolsó időkben a német színműirodalom produkált. És talán sohasem volt színdarab, a melyet oly rövid idő alatt annyiszor adták volna, mint az Arany patkó-1, a mely Familientag czimen egy és ugyanazon a napon negyven szinpadon került bemutatóra. És sorra jöttek a távirati jelentések a Berlin­ben élő szerzőhöz Hamburg-bb\, Miinchen-bő\, Karlsruhe-ból és Prágá-ból, Drezdá-ból és Niirnberg-bö\ és megannyi más városból: Nagy siker! Szenzácziós fogadtatás: Heiterkeitserfolg itt és Heiterkeitserfolg ott. És semmi kétség, hogy nálunk is meglesz ez a nagy derültségi siker, még pedig olyan lesz a derültség, a melyben egybe fog olvadni vén színházi habitüék és szende leánykák neve­tése, és kaczagni fognak a családok együttesen. Az újdonság premierszinlapját itt adjuk: AZ ARANY PATKÓ Bohózat 3 felv. Irta : Kadelburg. Fordította : Timár Szaniszlö. Személyek: Egon Ludolf Richard ... . Zsigmond _. Ruschke... . Hilda Gáspár Gerd Professzor Viktor Góth Hegedűs Balassa Bárdy Szerémy Gazsi Mariska Csáky Biri Győző Sarkady Fenyvesi Az ultra-modern irodalom termékei utan, a melyekkel 'első sorban a külföld írói árasztják Nagy statiszteriája is van a darabnak, a melynek főereje nemcsak a nagyszerűen előké­szített nagy jelenetekben, de a kitűnő szerepek­ben rejlik. Egész sereg uj díszlet és jelmez készül az újdonsághoz, a melynek előkészületeit Péchy Kálmán főrendező vezeti. IV. „Mulató istenek". — A „Magyar Szinház" szombati ujdonsdgn. — Nagy viták folytak az iránt, hogy mi legyen a „Göttergatte" magyar czime. Végül maga a hírneves zeneszerző döntött. Ő ugyanis pénteken délelőtt jelen volt az igazgatósági szobában, a mikor ez a vita folyt és a legjobbnak a „Mulató istenek"-ei tartotta. Tudnunk kell, hogy ez az operett eredeti­leg vigjáték volt, még pedig igen kitűnő czég­től származott. Nem kisebb ember irta ezt a vígjátékot, mint Moliére, a ki Amphytrion czim­mel adatta elő az akkori Páris legelsőrangu színházában. A francziák nemrég is előadták a Theatre Frangais-ban és akkor sokat irtak róla a párisi lapok, mint Moliére egyik legkitűnőbb alkotá­sáról. Lehár Ferencz német szövegre irta meg bűbájos muzsikáját s most, hogy a Magyar Szinház vette műsorába az operettet. Az igaz­gatóság gondoskodott arról, hogy a legkitűnőbb átdolgozásban részesüljön, az eredeti szöve­get Heltai Jenő dolgozta át magyarra s az operett szombaton este fog bemutatóra kerülni Eredetileg péntekre volt tervezve a premier, de a zeneszerző csütörtökön még Brünn-ben tartózkodik, a hol „Tatjána" czimü uj operáját fogja személyesen dirigálni s mint­hogy a Mulató istenek budapesti premiérjén részt akar venni, csak szombaton lesz a be­mutató. Az operett premier-szinlapját itt közöljük :j

Next

/
Thumbnails
Contents