MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-04 / 35. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 4. A Magyar Királyi Operaház számára Álom czimen öt képből álló balletet irt Guerra Miklós, az Operaház balletmestere és Szikla Adolf, az Operaház karmestere, melynek bemutató előadása jövő héten, csütörtökön lesz a Magyar Királyi Operahdz-ban A ballet tárgya Prati Giovanni Ne feledj el soha czimü balladájából van meritve. Egy ifjú pár a Rajna partján sétálva, egy letépett nefelejts-virágot lát a habokban. A leány megsajnálja a virágot s a lovag a habokba ugrik érte, a megmentett virágot a partra dobja, de ő maga belevész a folyóba. Ez a történet mint álom szerepel a balletben az éld egy valószínű eseményével kapcsolatban « A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutatóelőadása Lampérth Géza háromfelvonásos színmüve : Veér Judit rózsája lesz. A darab, a mely a Rákóczi-korban játszik, a jövő hét péntekjén kerül a közönség elé. Az újdonság női főszerepét Török Irma játssza, a nagyobb szerepeket pedig Vizváriné, Ligeti Juliska, Gál, Gabányi, Bakó, Rózsahegyi és Pethes. • A Vigszinház-ban, a Paradicsom-ot, Bilhaud és Hennequin uj bohózatát, holnap, vasárnap, kétszer is adják: délután és este. A délutáni előadást mérsékelt helyárakkal tartják meg. Mindkét előadásban a főszerepeket Varsányi Irén, G. Kertész Ella, Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Balassa és Vendrey játszák. — Az újdonságot már több vidéki színigazgató is megszerezte előadásra. * A Magyar Szinház-ban a Putifárné eddigi előadásai teljesen zsúfolt nézőtér előtt folytak le s a szép zene és mulatságos szöveg nagyon tetszett a közönségnek. A szereplők közül legkivált Szentgyörgyi Lenkét, Keleti Juliskát, Ráthonyi-1 és Sziklai-1 ünnepelte a közönség. — Lehár Ferencz, az európai hirü, kitűnő zeneszerző tegnap reggel Budapestre érkezett, hogy a Magyar Szinház-ban legközelebb szinre kerülő Mulató istenek czimü operettjének előkészítésében közreműködjék. A bemutató napját az igazgatóság még nem állapította meg, mert Lehár jövő héten Tatjána czimü uj operájának első előadását vezeti Brünnben, s onnan | visszatérve, okvetlenül dirigálni akar a Mulató | istenek budapesti premierjén. A Királyszinház-ban estéről-estére egész héten és a jövő hetekben ismét csak a fános vitéz, ez a páratlan sikerű magyar daljáték szerepel a műsoron, mely most már századik előadásához közeledik. A 100-dik előadás — a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete javára — február 17-ikén, pénteki napon lesz, fölemelt helyárakkal, de elővételi dij nélkül. • A}/Vé/?sz/'nÁáz,legközelebbi újdonsága Martos Ferencz és Bahnert József A granadai vőlegény czimü operettje lesz, melynek színpadi próbái már folynak. Az operett zenéje igen nagyhatásúnak ígérkezik. A főszerepek Székely Irén, Hegyi Aranka, Ledofszky Gizella, Abelofszky Margit, Siposné, Kovács Mihály, Raskó Géza, Kiss Mihály, Vágó Géza, Ujváiy Károly, Pázmán Ferencz és Pesti Kálmán kezeiben vannak. A Népszínház nagysikerű újdonsága: a Két Hippolit hétfőn, e hó 6-án éri meg huszonötödik előadását. A jubileumi előadásra már most elfogad előjegyzéseket a pénztár. A kulisszák mögül. Budapest, február 4. A „Mulató istenek" komponistája". — Beszelgetés Lehár Ferenczczel. — Jövő hét szombatján A drótostót hires komponistája egy uj operettel jelenik meg a Magyar Szinház színpadán. Mikor tegnap déltájban benyitottam a wesselényi-\i\c.za\ szinház igazgatói szobájába s üdvözöltem mind a két direktort, még egy harmadik urat is találtom ott, a kit eddig személyesen nem ismertem. Bemutatkoztam ennek az érdekes arczu, merész tekintetű, férfias szőke bajuszu urnák Lehár Ferencz volt. Szerény mosolylyal köszönte meg a meglepetést, a mely arczomról lesugárzott és a legtermészetesebb hangon, mintha már régi ismerősök volnánk, e szavakkal fordult hozzám : — Jó, hogy jött, legalább Ön is befolyhat abba a tanácskozásba, a melyet most tartunk. Arról van ugyanis szó, milyen czimet adjunk a jövő héten bemutatóra kerülő operettnek. A német czim „Göttergatte"; az most már a kérdés, mi legyen a magyar czim ? S erre egy papírlapról felolvasta tanácskozásuk eddigi eredményét. Többek közt a következő czimek voltak felirva: „Olympusi Don jüan", „Jupiter", „A kikapós Jupiter",. „Mulató istenek", „Kikapós istenek" stb. — A „Kikapós istenek" nem is volpa rossz czim! — szólt a kifogástalan magyarsággal beszélő zeneszerző — csakhogy az igazgató urnák ez ellen némi kifogásai vannak. Szérinte ez a czim pikáns, pedig a darabhoz kis leányok is elmehetnek. Végül megállapodtunk abban, hogy a legmegfelelőbb czim a Mulató istenek s az igazgatóság nyomban be is vette a kommünikébe. — Most itt marad mester a premiérig, hogy saját maga dirigálja az operettet? — kérdezem a hírneves szerzőtől. — Egyelőre itt maradok, de a, premier előtt még Brünnbe kell mennem. Csütörtökén ugyanis „Tatjana" czimü uj operámat dirigálom ottan, s csak azután térek ismét vissza Budapestre, hogy szombaton este jelen legyek a Mulató istenek bemutatóján. — Ha jól emlékszem, a Drótostót premierjén is jelen volt? — Igen, akkor is én dirigáltam, de a 25-ik, 50-tk, 100-ik és 150-ik előadásokon is. s ha a sors ugy akarja, jelen leszek a Drótostót 200-ik előadásán is. Most pedig isten önnel, próbálnunk kell 1 S ezzel az éppen belépő Virányi karmesterrel távozott, hogy személyesen vezesse a próbákat is. Oriandó. Színházi pletykák. Budapest, február 4 Apróságok a Vigszinházból. I. A házasság. A csúf idő csúf gondolatokat szül. A \ minap a hideg, szeles, barátságtalan idő bekergette Sarkadi Aladárt, a Vígszínház termetre, de nem tehetségre legkisebb tagját, a kávéházba. Ott ült morfondírozva a nagy asztalnál, a hol a szinház tagjai és barátai szoktak uzsonnálni. Ott volt Hegedűs Gyula is és megjelent vendégképen Hegedűs Ferencz, az Opera kedvelt komikusa is. A két Hegedűs, a mint két komoly kémikushoz illik, a harmadikat leste, hogy aztán egy kis barátságos alsósba kezdjenek. Sarkadi azonban mélabúsan felelte nekik. — Ti csak kártyázzatok ... De nekem semmi kedvem hozzá ... El vagyok keseA -Magyar Színpad* tárczája. Hogy keletkezett a dalmű?* - Az opera gyermekkoráról. — Egyre jobban fejlődik a közönség érzéke a nemesebb és finomabb muzsika iránt és Wagner nehéz zenedrámái egyre több hivet hódítanak maguknak. Nem érdektelen dolog már ebből a szempontból is egy kis visszapillantással végigtekinteni a múlton és megnézni, hogyan keletkezett voltaképen az opera? A drámai zene Olaszországban született. 1597 karneválján egy gazdag florenczi meghívott közönség előtt, saját házában szinre hozott egy zenés tragédiát, a melynek czime „Daphne" volt. Ez volt az első opera. A partitúrája elveszett. A vendégek egyike a következőket meséli: — Nem lehet leirni azt az élvezetet és megrázkódtatást, a mely a hallgatók lelkét elfogta. Mint valami menydörgés, ugy hatott ez az első opera. Mindenki érezte, hogy egy uj művészét van keletkezőben. És tiz" esztendő lefolyása alatt a tökéletességig fejlődött az olasz opera. Ez első sorban Monteverde zeneszerző genialitásának köszönhető, akinek Ariadnéje a * A Magyar Király Operahaz mai érdekes Romeo és Juha reprize kínálkozó alkalmul szolgál nekünk a fentebbi tárcza-czikkely közreadására, a mely metismerteti olvasóinkkal, hogy miképen született meg az operai zene s minó óriási hatással járt az emberiség egész szellemi fejlődésére. A we

t* premieren 6000 embert tudott a könnyekig meghatni. Hasonló gyorsasággal fejlődött ki az operaéneklés művészete. Vittori, a hires szopránénekes, a közönséget oly elragadtatásra birta, a melyet mi alig tudunk megérteni ... Az emberek nagy része kénytelen volt többször ruháját feltépni, hogy lélekzetet.vehessen, majdnem megfojtotta őket az izgalom. Mindenütt létesítettek operaházakat — Velenczé-ben ötöt — s ez nem volt elég. Palotákban és magánlakásokban operaelőadásokat rendeztek. Bologna-nak hatvannál több magánoperaháza volt, nem is beszélve a zárdákról és iskolákról. A klérust magát is elragadta a láz, szerzetesek és apáczák énekeltek és tánczoltak, bíborosok rendeztek és egy jövendőbeli pápa librettót irt. Őrület fogta el az embereket és Olaszország nem büntetlenül delirált. Súlyos idegbeli és erkölcsi zavarok kisérték Olaszországban az operák hajnalkorszakát. Mazarin az operát behozta Francziaországba. Egymásután négy olasz társulatot hivott meg Francziaországba, az elsőt 1645-ben, az utolsót röviddel halála előtt. Természetes, hogy a meczénás egyénisége folytán az opera Francziaországban nyomban politikai jelleget öltött. A miniszter pártja ujjongott az operának, ellenségei azonban annyira rágalmazták, hogy egy időre abba is kellett hagyni. Mindazonáltal az elhintett mag megteremtette a gyümölcsét. A franczia zeneszerzők, a kik eddig csak balettet és apróságokat irtak, nagyon sok hasznát vették a drámai stilus megnyilatkozásának; elfogta őket is a dicsvágy, hogy a lélek viharait beoltsák a zenébe és ráléptek a komoly zene útjára. Nem volt mindjárt sikerük, de már első kísérletükkel megismerttették a közönséget a szenvedélyek zenei kifejezéseinek eszméjével. Már 1664-ben ugy értelmezték az éneket, mint a szerelem természetes kifakadását. Mert ebben az évben jelent meg Moliére: Elide herczegnő-\t, a melyben Philis nem hallgatja meg Meront, mert szerelmi vallomását csak ugy elmondja és nem dalolja. Philis elfut és Merőn igy szól : „Tehát, ha énekeltem volna, több szerencsém lett volna. A legtöbb nő csak a fülével akar meghódolni; ezért foglalkozik most az egész világ zenével és csak dalokkal lehet náluk eredményeket elérni. Énekelni tanulok, hogy versenyképessé váljak". 1671-ben már volt olyan franczia opera, a mely udvarképes lett. Camhert „Pomona"-ja az első igazi franczia opera. Alig jött létre, máris az érzéki szerelem segédeszközévé vált. Mig a díszletek és tánczok a szemeket gyönyörködtették, mig a „gépek" az ő zseniális alkatrészeikkel az agyat foglalkoztatták, azalatt a versek és zene egyre behízelgő hangon tanították, hogy az ifjúságnak nem áll jogában magát a szerelem kötelességei alól elvonni. „ Cedez, rendez vous.'" (Vonulj félre, add meg magad!) igy éneklik az „Amadis" kórusában. Mind a tizenhárom „lírai tragédia", a melyet 1673—1686. Quinault és Lulli irtak, ennek a témának — cedez, rendez vous — a varriacziói. Ha ezeknek az operáknak a partitúráit ma a zongorán eljátszánók, elképzelriŐk, mily hatással lehettek a szinház atmoszférájában ezek az érzéki melódiák. A moralisták természetesen azonnal kikeltek az operák ellen. Ma oevetsé-