MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-28 / 59. szám
1905. február 4. 3 M. KIR. OPERAHAZ. A .Mária szövege. I. felvonás. Terem Pázmán zárában. A kereszténység harczban áll a pogánysággal. Pázmán vezér eltávozik hadával a várból, otthonhagyva leányát, Máriát. Mialatt odajár, a várat meglepik a pogányok Tarján a vezérük, a ki seregével beront a várba, a hol találkozik Máriával. Időközben fuiár ment Pázmánírt, a ki híveivel visszajön és túszaveszi a pogánytól a várat. 4z ellenség egy része foglyul esik, Tarján veztr: azonban Mária egy rejtékajtón át megszökteti. II. felvcnis. A pogány sereg tábora. Tarján sátorában p:hen. Ezalatt a nép áldoz Hadúrnak. Tarján folyvást meg mentőjére gondol. A táltcs megakarja esketni a vezert Csillaval, Koppány leányával, de Tarján viss.au'asitja a leány kezét, a ki ezért bosszút fogad. Káldor szerelmes Csillába és afeletti bánataban, hogy irr 'Jolija Tarján felesége lesz, már előzőleg az erdőbe bujkált. Itt akad'. Máriára és Orbán apátra, a kiket most a táborba hoz, a hol az öreg i álios fel akarja őket áldozni Hadúrnak. Mária hangjára megjelenik Tarján és megmenti szerelmesét a máglyahaláltó 1. Mária, a tnuor egyeuüi marad a pogány vezérrel, arra kéri, hagyja el ősi hitét és térjen át a keresztény vallásra Tarján engtd a kívánságnak, lóra pattannak s Orbánnal és a kísérettel Pázmán várába vágtatnak III. felt"tiás. Királyi palota. István király lovaggá üti a megiért Tarjárt, a kinek Mária immár a mennyasszonya. A pár most készül az oltár elé. Mialatt a nép a templomba vonult, megjelent Káldor és Csilla. Káldor bosszút akar állni Tar ánon, mert kereszténynyé lett, Cs 11a pedig azért, mert annak idején elutasította szerein ét. Mikor a nászmenet megint bejön, mindketten elrejtőznek Tarján egyedül marad ifjú nejével. Mária utóbb távozik s mialatt oda van, Káldor leshelyéböl titkon Tarjánhoz lopódzik s tőrével átdöfi. A zajra besiet Mária és segítségért kiélt. Csilla hozzárohan és boldogságának elra: lóját álakarja szúrni tőrével, a mikor berohan Orbán és a szolgákksl együtt lefegyverezi Csillát. Foglyul ejtik a menekülni akaró Káldort is. A király vérpadra akarja hurczoltatni a pogány gyilkosokat, de Mária kér kegyelmet erettük. Csillának azonban nem kell kegyelem és szíven szúrja magát. Máriá nak a szive szakad meg fájdalmiban és élet telenül rogy a férje holttestére KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz' szövege. 1 Arciom szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségéti Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"ne'k köszönhetem. — Kis tégelv 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. - Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczi- és Kigvo-utcza sarok. NEMZETI SZÍNHÁZ. 0 cr \ű CG z cr Lü h ^trgflrmiffú^. u ti«'«um»»i kmlííoicv«« " BUDAPEST, fii.KtREPÍSl UT 36SZ •^.-£3 űz OSSZCS "UbNSk i ^ zenekari, mükeduelöi, és iskolás l;amjszerek aus r..k.ára. a> H BJ X 2 0 PJ X (/) Zongora-raktár és kölcsiinzöi'Uézet I a föUzletben • ti/., Kerepesi-ut 0 »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanyol inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. A spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitofán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják tel és eltemeti. A holttest eltűnésével Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány irár.t. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvonás. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hyp notikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kapitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjét, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. Operákat, operetteket és Inplékat otthon hallgathat 6nmmophon v. Phonognphon. EliírtndJ plrtminj! i|in! Révész Gyula és T« Budapest, IV., Muzeum-körut 19. j! Hengerek és lemezekben legújabb műsor ttw wwww weegq ooaeao q ow»— Első angol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-u. sarkán) I A világ legjobb angol szer- I kezetti zongorái és nianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai' önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját éa mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás, lancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Élet tavához A gonosz mostoha, mint rut boszorKány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska « tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furi lyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymás átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen • patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője - Énekli: Fedák Sári. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Huskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János ! ii. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, ccifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel t Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János!
