MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-28 / 59. szám
1905 február 28. 3 Hamar letilt egy székre és felsóhajtott. — Hál' istennek, csakhogy már a felén tul vagyunk! Mire megszólalt Bakonyi Károly, a szerző: — Igaza van, kedves Zsazsa, a másik — száztizenegy előadás már könnyebben fog menni! . . . Mime II. A híresség átka. — Egy meg nem kötött szerződésről. — A színházi kórusok ifjú férfi-tagjai soha nem mondanak le a reményről, hogy valaha Anthes-zV, Szirmai- k és Beregi- k lesznek. Mindegyikőjük a jövő nagyságát érzi magában s ezért nem csudálandó, ha egyre vágyódnak nagy szerepek után. Ha nem a fővárosban, hát a vidéken. Igy történik, hogy a fővárosi kardalosok a legkülönbözőbb helyekre küldenek ajánlatokat. Nemrég a Népszínház egyik fiatal kardalosa értesült, hogy Komjáthy kassai direktor szeretné őt magához édesgetni. Sürgős levelet irt azonnal Komjáthy-nak, a melyben megkérdi, vájjon igaz-e az, hogy őt, a Népszínház tágját, magához akarja csábítani és hogy szerződtetni akarja. A kassai szinház igazgatója erre a következő levéllel válaszolt: Tisztelt uram ! Nem lehet! A hogy Budapestet nem lehet elképzelni egy Újházi vagy egy Szirmai nélkül, épp ugy nem tudnám elképzelni Ön nélkül sem. Hogyne! Majd hogy engem Budapesten elverjenek, hogy magát onnan elcsábítottam! A hírességnek terhei is vannak és azt czipelni kell. Üdvözli Komjáthy. A fiatal kardalos most büszkén mutogatja mindenkinek a levelet és azóta kissé nehézkesen jár, mintha valóban valami terhet viselne. o. Színházi élet. Budapest, február 28. Sardou és Corneille kapuja. — „A boszorkány" szerzőjéről. — Keszler József, a kiváló kritikus, A boszorkány-rő\ irott kritikájában irja a következő érdekes és bájos sorokat, melyeknek közléséhez a Sardou-dráma mai előadása ad aktualitást. * Csodálatos ember ez a Sardou. Mikor Párisban azt a nagyszerű sugárutat építették, mely a Théatre Frangais-tói kivezet az Opera-hoz, le kellett hordani egy közbe eső és apró házakkal borított halmot, a „butte des moulins"-t, a malmok dombját. E dombon még állott a piczinke ház, melyben egykoron a nagy Corneille lakott és mint szegény ember halt meg. Mi, fiatal diákok, valahányszor arra mentünk, megálltunk a házikó előtt és megilletődve néztük barokk kőfaragványu kapuját, a szuette tölgyfa ajtót és a formás régi bronz-kopogtatót, mely az ajtó közepén lógott. Különösen ez a kopogtató képezte bámulatunk tárgyát. Ezt ujjaival érintette Corneille; ugyanazon ujakkal, melyekkel megirta a Cid-zt, a Polyeucte-öt és a Mentcur-i. Nagy dolog ez! — mondogattuk egymásnak. Be jó, hogy akkor még nem volt csengetyii. A csengetyii már rég elveszett volna. Az erős, vaskos kopogtató megmaradt. Mikor hire járt, hogy a házat lebontják, megszeppentünk. Mi lesz a kopogtatóval? Ekkor megjelent Sardou, a város-épitő, illetőleg romboló bizottságánál és megvette tőle az egész kaput. Megszámoztatta kőkeretének minden darabját; begöngyölittette a köveket és a kapu ajtait: elvitte őket jószágára, KözépFrancziaországba és beépíttetett mindent parkja kerítő falába. Most az ő mesés szép parkjába ugyanazon a kapun lehet bemenni, melyen át Corneille járt haza szerény lakába; és ha az ember akar, kopogtathat ugyanazon bronzfejjel, melylyel Corneille kopogtatott öreg gazdasszonyának. És Sardou — most már ő is öreg ember — ott ül ama kapu mögött a fényes kastélyban, a parkra nyiló széles ablaknál, a nagy íróasztal előtt, bársony sipkájával fején és gondolkozik, j Egyszer csak — igy képzelem a dolgot — fölkel, odalép a sok ezer kötetet foglaló könyvi tárhoz és ismert helyre nyúlva, kiveszi a Lucretius Carus-1 — mert az öreg emberek nem Horatiust olvassák többé, hanem Lucretiust — lapozgat benne és szeme megakad e szavakon: saepius olim Relligio peperit scelerosa atque impia facta. Elgondolkodik. Biz igaz ez. Az emberiség I története tele van tényekkel, melyek e furcsa ; mondás igazságát bizonyítják. Például a spanyol ; inquisitio. A mint igy gondolkozik, megvilágo| sodik lelkében a mórok üldöztetésének ténye. A világosság közepén két alak árnya sűrűsödik meg előtte: Don Enrique és Zoraya, a spanyol hidalgó és a mór leány alakja. Éonja, szövi, himezi e szerelmes pár sorsát és mikor egészen megállapította, leül az íróasztalához és mesél . . . Vidéki színpadok. Budapest, február 28. A kolozsvári szinház uj igazgatója: dr. ' Janovics Jenő, mint kolozsvári lapok irják, szerződtette koloraturénekesnőnek Anday Blankát, a Magyar Szinház tagját. * A soproni szinházban tegnap óta vendégszerepel Újházi Ede. A Nemzeti Szinház nagy művésze három estén lép fel: A titok, Constantin abbé és A lengyel zsidó czimü darabokban. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölg> arczán, a ki a Balassa-ié\e valódi angol ugorkatejet. ára 2 kor. és szappan, ára I kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapesi—Erzsébetfalva és minden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, február 28 A párisi Opera Comique-ban márczius 3-án i kerül bemutatóra Alfred Bruneau A gyermekj király czimü lyrai operája, melynek szövegét I Zola Emil irta. * A lipcsei városi szinházban a minap uj Faust-opera került bemutatóra. Zöllner Henrik a komponistája, a ki szigorúan ragaszkodott Goethe drámájának szövegéhez. * Berlin-ben a mult héten érte meg MeyerFörsler Alt-Heidelberg (Diákélet) czimü darabja ötszázadik előadását. Az ötszáz előadás egy millió négyszázezer márkát jövedelmezett. Berlini lapok szerint ez a legnagyobb jövedelem, a mit modern szinmii eddigelé egyugyanazon színpadon elért. Jarno György, jarno József bécsi színigazgató fivére, Az aranyhal czitnmel operettet irt, mely a jövő szezón elején kerül bemutatóra Bécsben. Szövegét Jäger Richárd irta. * A párisi Athénée-szinház-bau mult héten mutatták be Dumay és Forest: A kis milliomosnö czimü vígjátékát. | „MANUMOLLIN." fi Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó§ ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: » | CZETTLER GYULA gyégyszeresz | BUDAPEST—BUDAFOK. I Kapható: Török József gyógyszertárában, jj | Király-utcza 12. és az »Operac gyógyszertárban g Andrássy-ut 26. £k k wvmsxmmtttimimaöTmvmmvmmím:- mt * PORGO Ü Kiselejtezett "S pqléái l*eleti szőnyegei* mi nden méretben szépségfribál*l*gl, minő, ségben l*ifogástalanoI*, mélyen az áron alul ela datnal*. ===== Stein Viitnos fc pia SrzsébeMér 16. szám. i. 4® EHM JÁNOS a Nemzeti Szinház bérházában ma és HAMZA MISKA és FIAI hang-. , minaen este Nagyváradról versenyez. SCHMIDT M. szíjgyártó, nyerges ás bóróndós Budapest, Kerepesi-ut 25. Kézi- és utazóbd röndők, ridlkülök. pénz-, szivar- stb. tárczák nagy vá-' lasztékban, úgyszintén lószerszám és nyeregszerekben. — — Árjegyzék bérmentve. — — Gyápfás kávéház Váczi-kfirnt es Nutrjnie/ö-utcza nurok, Kstén- m ii i «1 - rhírneves szólista és teljes ként íuuarpaues Rarui) z enekar hangversenye. Vontos és íltíyeimea RlszoleÄlS" Oy ár fás Pál, kávés, a győri »KISFALUDY« kávéház volt tulajdonosa. sms ctui" MEMZETKÖZI MULATÓ KER EPESl-U T 63. Igazgató: Lakner Lajos. Művezető és rendező: Fürst B. Budapest legelegánsabb és legolcsóbb mulatója. Még csak rövid ideig: Edlawi Feri átváltozó színész szenzácziós fellépte. Sisters Dentler amerikai lábujjhegy és tourbillon tánezosnőh. Mi na éa Henrik Burg párdalosoi: Azonkívül 15 elsőrangú művész fellépte. Végül A varázsital. Nagy látványos operette. Rendkívül kaczagtató. Belepti dij 50 fillér. Első hely vagy páholyülés 1 korona Kezdete 8 órakor. Vasár- és ünnepnapon két előadás: d. u. 4 és este 8 órakor. A remek télikertben naponta reggel 5 óráig T»»tl Bus Fari czigányzenekara hangversenyez. „keeyelkt Entreprise des Pompes Funébres \.zd-mt黫t és hultaszállité-y*ll»lst . QL, Fer«Bcz-klr»t M. 38 ••m
