MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-27 / 58. szám

1905. február 4. 3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a faiu cső­szét. hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie zell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általá­nos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét. Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándor­utjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint ruf boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen • patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Lluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! ii. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem. Eladok és veszek Urasági bátorokat, A nevem is hej! parasztos. De én nem szegy t-n lem A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel. Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! NEMZETI SZÍNHÁZ. BluzkirálY Ándrássy-nt 37. sz. Szinház és alkalttt blúzok, selyem és szövet pongyolák jelsö- és alsó szok nyák, selyem s vá szon fehérn.íttüe kii lönlegessége i. Án.1rássT-ut 37. sz 36 33® S©<S3©S®'S©®S j Lchner ártnín saját keszitményü czipöraktá a Budapest, Erzsébet-körut i2. & (a Newyork palotával szemben.) Olcsó szabott árak! Tartós minisén I ízléses kivitel! FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Parisban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi intézet: BUDAPEST, VII., Erzsibet körút 50. I. am, Fogorvos : lifflsr Emil. Teknikai főnök: Grossmann S. Tarios plombák 3 kor.-tó), foghúzás érzés­telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8 tói este 8-ig. Vaoár- é. linnepnapoka n í. Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. Az »Elnémult harangok« szövege. Első felvonás. Simándi református pap kül­földi egyetemekről érkezik meg a kis román helységbe. Elszomorodva latja, hogy a még ott élő református magyarság is már teljesen el­oláhosodott. Az egyetlen zalatnai földbirtokos még. a ki magyarnak vallja magát, de az is lebeszéli a lelkészt arról a tervéről, hogy vissza­hódítsa a magyarságnak a reformátusokat. Köz­ben haldoklóhoz hivják a lelkészt: Juon refor­mátus erdőkerülőhöz, a kinek a medve letepte a koponyája bőrét. Juon azonban hallani sem akar a református papról, ő csak a pópánál talál vigasztalast. A pópa el is jön s a hald kló megkönnyebbül. A református pap elvesztette az első csatát. Másod k felvonás. A pópa inasa, Juon, szerencsétlenül járt, beleesett egy 'tegyszaka­dékba. Senki nem akar megmentésére menni. A pópa visszautasítja mindazokat, a kik segít­ségül hivják. Simándi erre maga inJul Juon megmentésére és sikerül is neki a szerencsétlen •zolgát megtalálni. Harmadik felvonás. A pópa meghívja ünnepi ebédre Simándit is. Simándi szerelmes már rég Floricába, a pópa leányába. Beszélget­nek, zongorózgatnak és Florica nagyon meg van hatva, a mikor Simándi a Rákóczi-indulót játssza el. Már-már egymás karjába borulnak, a mikor Simándi meghallja a református temp­lom harangját és elmenekül. IV. felvonás. Florica megjelenik Simándi lakásán és kijelenti, hogy szereti és hozzá akar menni feleségül. A pópa közben betoppan, látja leányát és megakarja átkozni. Kijelenti, hogy nem törődik többé vele, ha Simándi fele­sége lesz. Simándi ekkor megmondja neki, hogy ő nem gyűlöletet szitni jött ide. ő a szeretet papja. S vissza akarja küldeni a leányt apjá­hoz, a ki öregségében rá van szorulva A papot annyira meghatja Simándi kijelentése, hogy megtörik és áldását adja a szerelmes párra. A Párisi Müszabászatl Akadémiában (Wurm-udvar, Dorottya-utcza 6). Minden színésznő és szininövendék a minta model­lekre muszelinból (utczai és színházi ruha) és a szabászatl tanításra (párisi gyors mód). Minden könnyebbitést az árakban találnak. Minden Magyar Színpad olvasónőjének látogatását szívesen vesszük. teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbntorokat, perzsa- és gmyrna­sxonjegeket, függönyöket," olajfestményeket, gáz­= és rillsmos-csUtárokat. = SAGY ZSIGMOiID Ät Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazárimellett) A. eafi.s hAzban. Telefon 17—17,

Next

/
Thumbnails
Contents