MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-27 / 58. szám
1905. február 4. 3 Ki a legszebb , , .. asszony fj budapesti B /e á/ y r> - Lapunk pályakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megfordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse e! szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész színházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynőkké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, 'hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére : „Magyar Szinpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 3S. beküldeni. *«««<««<« XgggSgggSXXtt&tMXXXXEgXí Szavazó-lap. I. A legszebb budapesti asszony: nus >>j» » **> »>1» >>>>>>:*.*> *» ** »>.1 Szavazó-lap. II. A legszebb budapesti leány: Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. mult évadban Utazás az özvegység körül czimü vígjátékával a Nemzeti Szinház- ban aratott zajos és tartós sikere után. a legnagyobb érdeklődés előz meg. Az újdonság premierszinlapját itt adjuk: A SZÍNHÁZ ÖRDÖGE. Vígjáték 4 felvonásban. Irta: Szécsi Ferencz. Személyek: Boldvav, nvug. tanár — Lujza, Kaszásné j , eanva i Emma f Kaszás, füszerkereskedó Dacsó, vándorszínész ... ._ — Teszér, tanárjelölt Froll, lapszerkesztő Tulipán, színigazgató ... Elvira, a felesége .. — — Bátori, újságíró Lina, szobaleány Dobosné Tincsi, leánya Veres, föpénztáros Ravics, könyvelő ... Lepkefi I szinésziskolai... — _ Zordon I tanárok Puzdrinyák, iskolaszolga Borcsa, cseléd Balassa Sz. Varsányi 1. Gazsi M. Góth Hegedűs Tanay Fenyvesi Vendrei Haraszthy H. Szerémi Hegedüsné Makróczyné Nógrády J. Kazaliczkv Rónaszéky Gyözö Sarkadi Bárdi Jancsó Budapesti színpadok. Budapest, február 27. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap este fog lefolyni az idei évad egyik legjelentősebb művészi eseménye, Szabados Béla és Szendy Árpád: Mária czimü, nagyszabású dalmüvének bemutatója. A nagyérdekii újdonságról mai lapunkban bővebben szólunk. — Megemlítjük, hogy szerdán este lesz az Operaház összes helyiségeiben az Opera-álarczosbál. * A Nemzeti Szinház erre a hétre változatos müsorr állított össze az idei évad nagysikerű darabjaiból. Sardou: Boszorkányá-nak bemutatójáról szóló sajtóvéleményeket lapunk mai számában ismertetjük. » A Magyar Szinház-ban a most következő héten is Lehár gyönyörű zenéjü operettje, a Mulató istenek tölti be a műsort, s egyfolytában jut el a huszonötödik előadásig, a mely márczius 6-án, jövő hétfőn, lesz. A jubiláris előadáson Lehár Ferencz fog dirigálni, a kit tegnap Brünnben ünnepeltek Tatjána czimü uj operájának nagysikerű bemutatója alkalmából. A márczius 6-iki előadásra jegy holnaptól fogva váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban Jövő vasárnap délután a legnépszerűbb délutáni darab, A drótostót kerül szinre Pfefferkorn szerepében Sziklai-\a\. — A szinház most teljes erejével az Ex-lex czimü nagy, kiállitásos revue-re készül, melyet mai számunk egy külön czikkében bővebben ismertetünk. • a Vígszínház-ban pénteken lesz a bemutatója Szécsi Ferencz: A színházi ördög czimü uj vígjátékának, melyet az ismert szerzőnek a Szécsi darabjának bemutatójáig a színháznak nagy vonzóerejü müsordarabja, Az arany patkó, ^ kerül szinre, melyet állandóan telt házak mellett adnak. A Királyszinház-ban estéről-estére e héten is a János vitéz-1 adják, mely egyre zsúfolt házakat csinál s a mely a jövő héten már százhuszonötödik előadását éri meg egyfolytában. A korszakos sikerű daljáték szakadatlanul Fedák Sárival a czimszerepben kerül szinre. • A Népszínház pénteken eleveníti fel Millöcker klasszikus szépségű operettjét, a Koldusdiák-ot, mely egykor legzajosabb sikerű müsordarabja volt a színháznak. A hét többi estéjét, a reprizig, a Két Hippolit és A granadai vőlegény töltik be. „A boszorkány". — A sajtó bírálataiból. — Budapest, február 27. Az Újság: Hogy Sardou a szinpad legnagyobb mestere, hogy a hatást oly biztosan megalkotni és kiszámítani élő ember nem tudja, mint ö: az f nem kell e darabból megtanulnunk. Az régi igazság. Csakhogy ezt a régi igazságot ez uj darab is beigazolja. Hiába vetik ellenébe az öregnek, hogy ez romantikus képzelmény, melodráma, rémdráma. Bánja is ö, akármicsoda. De tökéletes, nagyszerű, remek. A maga nemében fölülmulhataüan Igy vélekedhetnek róla Párisban is, hol egy éven át folyton adták. Pesti Hírlap : A nagy mester hü tudott azért a részletekben itt is magához maradni; a színpadi fordulatok frappansok, scenéria, színpadi teknika tökéletes; a dikcziók szellemesek; a tendenczia jól kiélezett s a főszerep kitűnő. Zajos volt a siker s ebben nagy része volt a jó előadásnak és szép kiállításnak is. Rengeteg személyzet volt a színpadon. Márkus Emilia bravúros alakítást mutatott be a czimszerepben. Magyar Nemzet: Sardou Viktor hatalmas tragédiájával jelentős sikert ért el a Nemzeti Szinház. Közönségünk lelkesedéssel hódolt a d,rab szépségeinek s a negyedik felvonás végén felzúgó tomboló taps teljes elismeréssel juttlmazta meg Sardou hatalmas drámai előadóképességét és lírikusán szenvedélyes jellemeit. A déli, forró légkörben lejátszódó cselekmény, mely természetessé teszi a szenvedélyek szilaj megnyilatkozását, helyenként megkapóan nagy és erőteljes jelenetekre inspirálja a szerzőt. Budapesti Hirlap A darab nagysz rüen van megszerkesztve, ha nem a 1. lek ani igazságot és a költészetet nézzük, a minek ugy sem volna nagy 1 rtelme és helye a gyönyörű kiállítás, kosztümök, históriai rajz, stb. mellett, hanem a színpadi hatást, illetőleg Sarah Bernhardt szerepét. Magyar Szó: A színpadi rendezés kiváló voll. A díszletek hatásosak, korhüzk, nagyon szépek Az öltönyök hasonlókép. Sok és zajos tömeg jelenet fokozta a pazar képek külső hatását. A művészek közül Márkus Emilia a rejtelmes arab nő szerepében lényének minden csodás vonását ragyogtatta. Magyarország: A tegnapi előadás a maga alapos tanulmányra és kiváló rendezesre valló mivoltával megnyerte a közönség tetszesét. A kiállítás fényessége művészileg és diszkrét berendezés tekintetében egyike a legszebbeknek, miket a Nemzeti Szinház valaha produkált. Budapesti Napló: Természetesen Márkus Emiliáé az egyik. Szép volt e nagyasszony, boszorkányosan szép mórnó. Es ha olykor a deklamácziójával czélzott arra, hogy talán opera-librettónak jobb lenne ez a darab, v szont soha talán még izgatóbb, fölinditóbb nemes erót nem vittek míg ilyen darabra. Nem vitt a nagy Sarah sem. Magyar Hirlap: Don Enrique személyesitőjében, Odrv Árpádban a szinház uj erőt nyert, melyet sokáig nélkülözött. A bonvivantok s naturburschok közt nagy szüksége volt fiatal amorosóra, ki a fiatalos hevüléseket végre kifejezni képes anélkül, hogy paródiává változtatná. S Odryban meg van ehhez minden kellék, a deli alak, ifjú tílz, közvetlenség és kellemes, megnyerő hang. Neki már elhisszük, a mit mond. A kulisszák mögül. Budapest, február 27 „Mária". — A Magyar Kirátyi Opera holnapi újdonsága. — Az Operaház színpadán holnap este három kipróbált művészember legújabb müve kerül bemutatóra. A Mária czimü háromfelvonásos dalmű ez az újdonság, a melynek zenéjét Szabados Béla és Szendy Árpád szerzette, szövegét pedig Moravcsik Géza irta, a ki Béri Géza álnév mögé rejtőzik. A Mária szerzői szívesen látott ismerősei a közönségnek. Szabados Bélának már nem egy jelentős sikere volt operettjeivel és Szendy Árpád különösen szimfóniájával hódította meg a műértő közönséget, nemcsak nálunk, hanem külföldön is, a hol kompozicziói előadásra kerültek. A szövegíró, Béri Géza neve pedig szintén ismerős előttünk szépirodalmi munkássága révén. A Mária néhány évvel ezelőtt kész lt el. A munka eleinte lassan indult, mig a két komponista a vezető motívumokkal közösen el nem készült. Ekkor a három szerző elhatározta, hogy hetenkint egyszer, rendes vendéglőjük tözsasztala mellett összejönnek, s ez alkalomra a zeneszerzők mindegyike köteles volt egy-egy elkészült részletet bemutatni az operából. Megállapodtak abban is, hogy, a ki a kitűzött időre nem komponálja meg a magára vállalt részt, az kénytelen büntetést fizetni abból a pezsgő italból, a melyben „felfelé megy a gyöngy". Minél inkább haladt a munka, annál erősebben lángolt fel a munkakedv s annál inkább szaporodott a teleirt kótapapirosok tömege a csütörtöki összejöveteleken. A kiszabott büntetések hovatovább „hanyatló irányzatot" mutattak. A szövegíró elégedetten látta és hallotta megszólalni költészetének alakjait; a nemes, szelid ihlett Máriá-1; a büszke pogány hőst, Tarjánt, kinek lelkét a szerelem s az uj hit csodás hatalma ihlette meg; a szilajlelkü, démoni Csillát, kinek „eltiprott szivében az ádáz gyűlölet és bosszú fakadt fel"; a vakbuzgó és szenvedélyes Káldort, az uj hit apostolát, István királyt s hü bajnokát Pázmánt. Igy készült el a mü két esztendő alatt. Hogy mit alkotott az egyik s mit a másik szerző: nem tudni. Szabados és Szendy féltékenyen őrzik ezt a titkukat. A komponisták elhatározták, hogy osztatlanul vesznek részt a közös sikerben, ha ebben lesz részük, együtt szenvedik el — igy mondják — az esetleges balsikert is, ha netalán ezt mérné rájuk a végzet. A hozzáértő zenész-ismerősök pedig, a kiknek alkalmuk nyilt az operát zongorán hallani, őszinte elismeréssel és méltánylással fogadták a müvet, de egyúttal neki fogtak a találgatásoknak: — Ezt a részletet Szabados csinálta . . . Rá vall minden izében. Ez a másik a Szendy müve ... Ezt csak ő Írhatta. A három szerző összenézett, ilyenkor titokzatosan hallgattak s csak befelé mosolyogtak: éppen ellenkezőleg állt a dolog. A tény az, hogy a két szerző egyénisége müvükben csodálatosan összeforrott s a közönség bizonyára egy egységes zenei alkotás benyomását nyeri ép ugy, mint a hogy a modern dalmű követelményei szerint a zene és szöveg is teljes összhangban egyesülnek a cselekvény alapeszméjének s a műben szereplő jellemek drámai és zenei feltüntetésére. Az Operaház talán a rendesnél is nagyobb j gonddal és ambiczióval készül a Mária bemu! tatójára és semmi kétség, hogy ezzel az uj 1 munkával eredeti müvekben szegény opera! irodalmunk elsőrangú dalművel gazdagodik, j a mely állandóan szerepelni fog az Operaház műsorán. p.
