MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-22 / 53. szám

1905. február 4. 3 Ki a legszebb . . .. asszony Q budapesti 9 leán y r — Lapunk pályakérdése. — A színház nézőtere az a hely, a hol meg­fordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A zavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905' márezius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész szín­házi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdet­jük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkiráíynókké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb sza­vazatot kapott asszony és leány arczképeit is Természetesen a megválasztott legszebb asszony­nak és leánynak megfelelő, művészi formában hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelező­lapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czi­mére : „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 38. beküldeni. k<<<<<<<<<<<<<<<<<< < <<<<*< <<*<<« <* * í jj Szavazó-lap. 1. j A legszebb budapesti asszony: * b m *>>>»>>» *1s0í*s »»»»»»»»>»» » »>.>>»:>£ k< < < < < < <<< <<<< *«.< < << < < < « <<<< << <<a § * J Szavazó-lap. II. j)j í A legszebb budapesti leány: »*»»»•*»» > > » »>> >»» ssasss ssssss^s Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőseg. A BOSZORKÁNY. Dráma 5 felvonásban. Irta: Sardou Viktor. Fordította Fáy J. Béla. Budapesti színpadok. Budapest, február 22 A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalművére készül, melynek szöveg­könyvét Mo. avcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerncr István karmester tanítja be. A czimszerepet Krummer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takács és Ney Dávid fogja énekelni. Az első felvonás színhelye Pázmán románstilü lovagterme, a másodiké a bakonybeli regényes sziklatorkolat, a harmadik a székesfehérvári trónteremben játszik. Az újdonság e hónap 28-ára, keddre van kitűzve. Jegyek már most is válthatók a jegypénztárnál és a jegy­irodákban. • A Nemzeti Szinház-ban a pénteken bemutatásra kerülő újdonságból, Sardou: Boszorkány-ábö\ nagy buzgalommal folynak a házi főpróbák. A szinház művész-személyzete — a melynek csak­nem minden tagja szerephez jutott a drámá­ban — teljes ambiczióval készül a bemutatóra, az igazgatóság pedig mind az öt felvonáshoz ragyogó, korhű díszleteket és fényes jelmezeket készíttetett. A boszorkányt, Zorayát P. Márkus Emília fogja játszani, s ezzel a legnehezebb, de egyszersmind a legnagyobb művészi feladat megoldása vár reá. A szerepet a mult évi párisi bemutató előadáson Sarah Bernhardt kreálta. A három első előadás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy csaknem az összes jegyeket elkapkodták. Az újdonság szinlapja a következő: Személyek Ximenes, bibornok — — ... Don Lopez di Padilla ­Inana .„ ... — Don Enrique di Palacios Ramizo .. — Zoraya Aisha — ... Cardenos - — ­Cleofas .. Otivira Fray Eugenia Calabaras Frav Teofilo Ibara _ — Fray Miquel Molina Fray Hernando Albornos — .. D'Aquilar — — Don Ambrozio — — Rionbos... ... — — Velasco - — ­Cristobal ... Dona Rufina Dona Syre ia Dona Serafina Dona Fabia Fátum — ­Szerzetes Kecskepásztor Pórnő Zaquir morfin Afrida Manuella ... íjász Árias ... Qil Andres Farez ... Giher Torillo ... lvánfi Szacsvay Lenkey H. Odry Bakó Márkus E. Paulayné Gyenes Pethes Gabányi A. Pálfi Mátray Hetenyi Mészáros Faludi Molnár Dezső Horváth Z. Náday B. T. Vízvári M. Gerő L. Keczeri I. Meszlényi A. Fáy Sz. Latabár Rózsahegyi Demjén M. Gálosi Jászai M. Cs. Alszeghy I. Paulay Körösmezev Horváth Mihályfi Gabányi 1. Ábonyi tartós sikerét. A darabban Kovács Mihály aktu­ális kupiéit a második felvonásban szokatlan nagy derültség kiséri. — Érdekes vendége lesz a Népszínház színpadának a Vereshaju vasár­napi előadásán. Fellép ugyanis Báthoiy Mariska, a Színművészeti Akadémia növendéke. A fiatal színésznő Lukácsi népszínművében Zsófikát játssza. A Vigszinház-ban minden este Kadelburg igen nagy sikert aratott vígjátéka: Az arany patkó kerül előadásra. A pompás, kedves darab minden este telt házat vonz a Vigszinház-ba, a közönség ki nem fogy a tapsból, kaczagás­ból. Hegedűs Gyula „Náni-Náni" nótája csak­hamar fővárosszerte népszerűségre jutott. Vasár­nap délután a Diákélet van műsoron. — Az Arany patkó nagy sikere arra indította a Vig­szinház igazgatóságát, hogy Kadelburg Gusz­távnak egy másik vidám darabját, a Grosstadt­luft-ot is megszerezze. Az újdonságot, a melyet a jövő szezonban fognak bemutatni, Faragó Jenő fordítja és magyar czime A főváros lesz. Az Arany kakas, Mozgó fényképek és az Arany patkó után, a melyek mind nagy sikerrel kerültek szinre, A főváros lesz Kadelburg negyedik darabja a Vigszinház-ban. A Magyar Szinház- ban A drótostót szer­zőinek uj operettje: a Mulató istenek a szezón legnagyobb sikerévé fejlődött. Lehár Ferencz gyönyörű zenéje, a melynek nagy kultusza támadt a közönség körében, főleg Anday Blanka és B. Szabó énekében jut nagy hatásra, mig a vidámságot Szentgyörgyi Lenke, Boross, Ráthonyi, Heltai és Iványi képviselik nagy sikerrel. Az operett a hét minden estéjén mü­suron szerepel, vasárnap délután Goldfaden zsidó operája, Szulamit kerül szinre mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinhdz-ban ötször került eddig százon tul szinre a János vitéz, s mindannyi­szor az összes jegyek elkeltét hirdető táblák tettek bizonyságot arról, hogy a daljáték nép­szerűsége és közönsége nem fogyatkozott meg. A hét folyamán kitűzött előadásokra történt nagyarányú elővételek mutatják, hogy a közön­ség érdeklődésének középpontjában áll most is a János vitéz és törhetetlen ambiczióju, művészi alakitója Fedák Sári, a ki az estéken kívül vasárnap délután is föllép a daljátékban, mely ez alkalommal rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül kerül szinre. — A Gyurkovics­lányok, Herczeg Ferencz népszerű darabja a héten, szombat délután a Királyszinház-ban szinre kerül. Rákosi Szidi asszony sziniiskolá­jának növendékei fogják eljátszani vizsgaelő­adásul a darabot, ezúttal is 1 koronás helyárak mellett. A Népszinház-ban A granadai vőlegény, Martos-Báhnert regényes daljátéka egyre nagyobb érdeklődés mellett vonz közönséget. A kedves szöveg és a szép zene biztosítja az operett A kulisszák mögül. Budapest, február 22 „A boszorkány". — .4 Nemzeti Színház pénteki újdonsága. — A külföldi szerzők között nálunk senki sem népszerűbb, mint Victorien Sardou, a kinek legújabb darabját A boszorkány-1 pénteken mutatja be a Nemzeti Szinház gárdája. Sardou-nak annyi darabját adták már elő nálunk, hogy ha valamennyit felújítanák, egy egész szezónban mást sem kellene játszania a színházaknak, mint a Sardou drámákat. A szel­lemes Váljunk e/.'-től a megrázó Toscá­ig és Fedorá­ig ismerjük az agg franczia író vala­mennyi müvét kivéve A boszorkány-1, a mely utolsó müve, és a melynek czimszerepében Sarah Bernhardt, a világhírű tragika legszebb sikereinek egyikét aratta. A spanyol inkviziczió legvéresebb napjai­ban folyik A boszorkány cselekménye, a mikor a szigorú törvény ellenére Toledo város ifjú kapitánya beleszeret Zorayaba, a gyönyörű mór leányba. A mórokat szeretni abban az időben halálos bűn volt; ebbe a bűnbe esett Palacios kapitány. Zoraya egy előkelő mór orvosnak a leánya. Apját megölték a keresztények s azóta ö visszavonultan él a hegyek között, jótékony­ságot gyakorolva és gyógyítva a környék bete­geit A mióta meglátta Palaciost, az ő szive is lángra gyúlt és csakhamar szerelmi viszonyt kezdenek. Ékkor azonban Palacios megkéri a kormányzó álomkóros lányát, Juanat, a kit Zoraya gyógyít meg betegségéből hypnozis utján. Amikor azonban megtudja, hogy a kapi­tány készül öt örökre elhagyni, hogy feleségül vegye a kormányzó lányát, beoson a háló­szobába és megint hypnotikus álomba ringatja Juanát, de csak azért, hogy soha többé ne ébredhessen fel. Ekkor lép be Palacios. A sze­relmeseket meglepik és Zorayat halálra itélik. Már hurczolják is a máglyára, a mikor észre­veszik a hypnotikus álomban levő Juanat és azt igérik a mór leánynak, hogy kegyelmet kap, ha a kormányzó lányát felébreszti. Zoraya meg is teszi, de a halálbüntetését nem engedik el. Mégis elkerüli a máglyahalált, mert egy darabka mérget vesz az ajka közé és azt mondja sze­relmesének, hogy ha szereti és együtt akar vele meghalni, csókolja meg az ajkát. Palacios nem habozik. A mérges csóknak meg van a gyilkos hatása és a máglya tövében a szerelmes pár holtan rogy össze. Ez a hatalmas, izgató meséje a darabnak. Sardou az ő bravúros színpadi teknikájával irta meg a mesét Ezenfelül tökéletes hü korképet nyújt A boszorkány-ban, telve az inkviziczió rémesen érdekes epizódjával. A szinház bőkezű kiállításban mutatja be a nagy franczia iró müvét. Öt teljesen uj disz letet festetett Spaanraft-tal és uj jelmezeket terveztetett Kéméndy Jenővel, az állami szín­házak scenikai főfelügyelőjével. Az előadás maga pedig olyannak ígérkezik, hogy csodájára fognak járni. A Nemzeti Színház­nak csaknem mindegyik tagja jutott érdekes és hálás szerephez a darabban. Zoraya szerepében különösen P. Márkus Emilia jutott igazi pará­dés szerephez. A boszorkány-ban fog debütálni Odiy Árpád, a szinház uj tagja is, a ki Palacios kapitányt, a mór leány szerelmesét, fogja ját­szani és csak természetes, hogy ez az értékes talentumu művész már első bemutatkozásával is teljesen meg fogja nyerni a Nemzeti Szinház közönségének szimpátiáját. P.

Next

/
Thumbnails
Contents