MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-18 / 49. szám

1905. február 4. 3 VÁRSZÍNHÁZ. „Killiecrankie herczeg" szövege. /. felvonás. A herczeg immár két éve szerelmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét de — bár a leány anyja szivbő! helyesli és előmozdítja ezt a házasságot — Henrietta mindig nemet mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatározza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig olymódon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynénjéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát, rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyenformán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meghívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vállalkozik is a csiny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhollande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy Killiecrankie herczege tervezte. Négyen megérkeznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta és Mulhollande asszony — a kik eleinte nem igen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyet a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulatu vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csinyt a szép özvegy előtt. Persze módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszivü Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszabadulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapodnak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsikart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kívánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy Killiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordit egyet a szerelmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyeknek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki különben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a herczegnek. Mulhollande asszony pedig szintén igent mond régi imádójának: Welbynek. VÍGSZÍNHÁZ* Dr. JÜTA88Y JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő intézete — Budapest, IV., Kossuth-LaJos-uteza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraftin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvall keresetforrás). »Az arany patkó« szövege. Első felvonás. Tanácsot ül a Wollien bárói család. Meghalt a maioreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizományba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és f ának, Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagyont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert Ludolf két perczczel később született, mint ikertestvére a kinek halála után fia, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szerjt és minthogy a családi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a majoreszkó elveszti a hitbizományi, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragrafusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon és szerelme között. A családtagok végül abban állapodnak meg, hogy mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás. Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény gyermeket, ázóta I Jól-rosszul megé'tek. Hilda festőnővé lett. Egon I báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hát a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család tagjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is I az, a bit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgáját. A nemes szivü, jókedélyü báró oly jól érzi magát a szegény sorsú emberek társaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna szabad megtennie: kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke család tart családi tanácsot, persze kedvező eredménynyel. A mikor a Wollien-család gőgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kastélyában vagyunk. Egon megmutatja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Wollienek némelyike lenézi és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának, Távozni akar, de Ludolf marasztalja a derék öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egyelőre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásértés segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a szinháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elható rozza, hogy egy sláger operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, ludom st szerezve isteni férje ujabb kalandjáról Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Ámphitrion alakjában kurizál az igazi Ámphitrion feleségének, Alkmené nek, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Ámphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra alálnak. II. felvonás. Ámphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazo nosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Ámphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Ámphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Ámphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet ftlRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtáriegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — Éti a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Uuskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza fánosl FOG Á~K szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párísban első dijat nyárt fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 50.1. en. Fogorvos : Lőffler Emil. Teknikai fönök: Erottmiitn S. Tartós plombák 3 kor .-tói, foghúzás érzéstelenitve 2 kor-ért —— Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon.«. - Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. = PUR GO