MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-16 / 47. szám

16. február 17. 7 M. KIR. OPERAHÁZ. A „Parasztbecsület" szövege. Már az ouverture alatt hallatszik a függöny mögött Turiddu dala, melyben Lolához való szenvedélyes szerelméről énekel. Mikor a függöny felgördül, a nép tódul a templomba. Húsvét első napja van. Karénekek dicsőitik a bájos tavaszt. Santuzza kihívja Lucziát s megkérdi, hogy hol van a fia. Az anyja azt válaszolja, hogy borért küldte Francofortéba. Santuzza tudja azonban, hogy Turiddu nem odament, mert tegnap látták a faluban Lola ablakához közel. Alfio, kit a kar szívesen üdvözöl, jellemző fuvaros dala után néhány szót vált az öreg korcsmárosnövel s elmondja, hogy ő is látta fiát a faluban. Az öreg többet is akar kérdezni, de Santuzza ijedten int neki, hogy hallgasson. Mikor mindenkj elment, megmagyarázza, hogy miért. Turiddu mielőtt katona lett, Lolát szerette, de mire kiszolgált, Lola már az Alfio felesége volt. Akkor kezdte Turiddu hitegetni SaDtuzzát szerelmével és elrabolta becsületét. Most pedig őt teljesen mellőzi és Lolával akar bűnös viszonyt folytatni, az Alfio feleségével. Luczia templomba megy, a hova őt Santuzzának követni nem szabadSantuzza bevárja Turiddu megérkeztét s igyekszik Turiddut visszanyerni, de féltékenységével csak provokálja az izgékony paraszt, legényt, a ki hátat fordít néki, midőn Lola a szinre jő, hogy templomba menjen, s igy tanuja lesz az ő összezördülésüknek. Turiddu Lolához akar csatlakozni, de az gúnyosan elutasítja s egy kaczér pillantást rávetve, eltűnik a templomajtó mögött. Turiddu most mar végleg szakit volt kedvesével, Lola után siet a templomba s a belékapaszkodó SaDtuzzát dühösen a földhöz vágja. Alfio éppen visszaérkezik s Santuzza bosszú után lihegve, elbeszél neki miudent. Alfio, mint egy féltékeny tigris felordít . . . azután rögtön tisztában van tervével s elrohan. A színpad üres marad egy ideig, intermezzo. A templomból kitóduló népet Turiddu vigan meghívja egy pohár borra. Bordal. A közeledő Alfiot is megkínálja, de az visszautasítja a barátságot. A szeméből sugárzó daczos gyűlölet megmagyaráz Turiddunak mindent s kijelenti, hogy rendelkezésére áll rögtön, csak még anyjától akar bucsut venni. A többiek már elmentek a páros viadal színhelyére, ő csak anyja áldását kéri és hogy ha nem térne vissza, ne hagyja el a szegény Santuzzát. Az anyja ijedten kérdi, hogy hát miről van szó ? „Semmi, csak a bor beszél belőlem®, szól és elrohan. Néhány pillanat múlva kétségbeesetten rohan be Santuzza, átöleli Luciát, együtt borulnak le a feszület előtt, de már késő! A berohanó asszonyok borzadva hozzák hirül: „Alfio megölte Turiddut!" Az »Álom« szövege. I. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, el- I jegyzését tartja Kunwald herczeg fiával, Herberttel. Az ifjú pár most látja egymást először életében, mert sztlleik még akkor jegyezték el gyermeke ket, a mikor azok még bölcsőben voltak. Leszáll az est s miután megállapították a holnapi ünnep programmját, Huldán kivtll mindenki eltávozik. 6 marad s fáradtan dől le a park egyik kőpadjára. Megjelenik Fantázia, az álom tündére és Huldn csakhamar mély álomba merül. II. kép: Fantázia birodalmában. Nagy tinczegyveleg. III. kép: Hulda azt álmodja, hogy Herberttel a Rajra partjár. sétál, a hol a vizben egy virágot pillant meg, a mely nagyon megtetszik neki. Vőlegénye tehát a vizbe megy érette, de az ár elragadja. Mielőtt a habok elnyelnék, a partra dobja a virágot. »Ne feledj el soha!« Ezek utolsó szavai s innen nyerte nevét a nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, a melyben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és a szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. Az álom véget ért és az ifjú pár örök hűséget esküdhetik. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Kukoricza Jancsi belépője. - Énekli: Fedák Sári. i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm as idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez' megtörténik: Jancsinak menekülnie I:ell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel: Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! Első angol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet. Váczt-o- sarkán ) I

A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapo tban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester'' világhírű amerikai önműködő zongora-készü lék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. Bluzkirályl Andrássy-ut 37. sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák felső- és alsó szoknyák, selyem s vá-< szon fehérnemüek különlegességei. \ Andrássy-ut 37. sz; Színházi és báli glassé kezty

ii Elsőrendű minőség 69 kr. Báli azsur flór harisnyák 45, 65 kr. Báli selyem batist 120 cm. széles 45 kr. Báli női ruhakelmék 120 cm. szélességben 55, 75, 150 kr. Báli uri glassé keztyü 80 kr. Báli uri frakking 150 kr. Báli gallér és nyakkendő dus választékban. BLEIER IZSÓ »Mlyáhar« Nagymező-*. 12. Szerecsen-*, tarkán. Berkctz István utóda lyira, liiiput, KíhIzsI uUzi 14. m. rm Mtfeatfak jttiajmi m pttwM mkiiihitMk. Ptitikiknéijik cxnmétk: IX., Kmni-itoi 14. AFJ^yiék í*j«l T.Wh H-M. «tüfa-totopeki it„ táed-»un i tl? tamwitm«. •il, imr t1il, cdu-