MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-13 / 44. szám
r905. február 13. M. KIR. OPERAHA U7 »Siegfried* szövege. Sieglinde Fafner erdejében ezülte meg Siegfriedet la a caecsemfita csodakard darabjaival együtt Mimén- k, a kovicanak gondjaira bízta, a ki gyáva rémülettel nézi a növekedő ifjú Siegfried hatalmas erejét EUö felvvnát. Mime kovácsmúhelye, az erdo be-jy•xakadékában Mime hasztalan fáradozik Sotung híres vasának darabjait összeállítani, mert erre a kardra szüksége volna Siegfriednek, hogy azzal Fafnert megölje a ki utálatos féreg képében őrzi a Wotantól kapott Niebelungok kincsét. Siegfried jő az erdőből, találkozik agy ihatalmas medvével, a melvet aztán szabadon bocsát. Az ijfu hős könnyű kézzel széttör egy Mime által kémtett kardot és ismételten tudakolja a gyáva Ntebehngtól születése titkát. Mime vonakodik azt elmondani de mikor Siegfried megragadja és megfojtással fenyegeti elmondja Siegmund és Sieglinde szerelmi történetét 'és megmutatja Siegfriednek a Notung kardjának darabjait. Mime hasztalan próbálja, Siegfried kívánságára a kardot megkovacsolni; ekkor megjelenik, mint vándorló Wotan és vendégszeretetüket kierőszakolja. Wotan fogad Mimével három kérdés megfejtését illetőleg és ez viszont Wotan nah A fogadás dija egyik vagy másik feje Két kérdésre meg is felel a kovács, de a harmadikra, mely Notung vasának összeállítására vonatkozik, nem tud megfelelni. Ekkor Wotan kijelenti, hegy az fogja a Notungot újra összeállítani, a ki a félelmet sohasem ismert és ugyanaz fogja az elbukott Mime fejét is venni Siegfried, a ismét ideérkezik, a kard darabjait csakugyan ajra összeállítja. A gyáva Mime erre Siegfriedet Fafner ellen izgatja, hogy ott a félelmet megismerje és igy ne árthasson neki. Ö maga álomitalt készít Siegfried számára, hogyha az álomba merül, őt megölve, töle a kincseket elrabolhassa. Mátodik felvonás. Fafner barlangja Alberich leselkedik a barlang előtt és várja a hőst, a ki Fafneri agyonüti és akkor ő ismét birtokába veszi a Niebelungok gyűrűjét. Wotan értesiti öt Siegfried közeledéséről Hiába kéri Alberich a gyürüt Fafnertől, cserébe élete megmentését Ígérve. Ekkor jő Siegfried, Mimétől kisérve, ráront a féregre és Notung vasával megöli őt. Mikor Siegfried a sárkány vérétől pirosló egyik ujját a szájához érinti, egyszerre megérti a madarak nyelvét és egy madárka tanácsára birtokába veszi a csodasapkát és a gvürüt, Alberich legnagyobb rémületére. A sárkányvér csodaereje által Siegfried megismeri Mime rejtett szándékát is és mikor a kovács alomitallal közeledik feléje, megöli őt. Az erdei madárka újból megszólal, a walkürsziklák csodás szüzéről énekel, a kit álmából csak egy reltenhetetlen hős kelthet életre. Siegfried, a madár vezetése mellett indul Brünhildéhez. Harmadik felvonás. Vad sziklavidék. Wotan felhívja a mélyből Erdát és mikor ez minden felvilágosítást megtagad, azt mondja neki, hogy többé már nem fél az istenek alkonyától, mert most már 5 állapítja meg a jövendőt. Siegfried javára, a ki Alberich gyűrűjét megszerezte és Brünhildét el fogja nyerni, lemond a világ uralmáról. Wotan a közeledő Siegfried elé megy. S az ifjú Wotan dárdáját, mely neki a világuralmat biztositta. Notung kardjával eltöri. A lobogó tüz, mely Brünhildét körülveszi, kicsap a fiatal hősre, de Siegfried élelem nélkül, beugrik a lángok közé. Első an gol z ongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, l'arisi-u. 2. Jélemilet, Vaczi-u- sarkán ) I A világ legjobb angol szer- I kez etii zo ngorái és nianln ói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 frttól feljebb kaphatók — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán ..Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. EHIVI JÁNOS vendéglőjében a Nemzeti Szinház bérházában ma és 'minden este HAMZA MISKA is F II Nagyvárairól cywvV* hang- ? versenyez. S A „János vitéz" szövege. EhS felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogón a piros pántlikát lluska, a falu legszebb riiágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája: a kis árvának egyedül' öröme, minden boldogsága Kuk»óaa Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelne. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie l:ell a nép dühe és a reá váró büntetés elöl. Búcsúf vesz . Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sero feledkezik el róla és száz halálból is vissza ,jün érette, kis menyasszonyáért. McbmUk felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát,'.veszendőbe a francziák királyának koronája, ország-. Ekkor megérkezik hős huszáraival János v&z — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba iadci és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia Idrál. hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: lluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke Furulyaszó hallatszik : porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nótt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalom mai lelkében — bucsut vesz a franczia király odvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás, lancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha/ mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nóíaja felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba, "lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza. estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partiára. Kukoricza Jancsi belépője — Énekli: Fedák Sári. I. Én • pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm óz idővel, A lelvemben nyár van Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Buskámhoz, As én nevem Kukoricza, Kukoricza János! n. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De en nem séégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel. Becsületes jó magyar név Nem hímez, hámos, AB én nevem Kukoricza, Kukoricán János.' | Dal a rózsáról. — Énekli: Papp Miska. — 1. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ö porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszálf II. Az ö porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll. Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! III. E rOzsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hü, iga» szerelmes A siroii tul szeretni még. Fekszii a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Kék tó . . . — Énekli: Fedák Sári. Kék tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rúzsát s azt magasra tartva, énekia rózsa-dalt a második felvonásból.) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az ő szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! [Berketz István utóda I> Yiéáki •tffciutisik jitáijHii h pi?»UB eukóiiltitMk. PHtalriltaéijik ezinztirfék: IX., Kiiini-itexi 14. Árjtttysék ia|;i -wi*p«k t y 1-iUm IL I lllt-lL»«. I »f^ntn. i H-«t M. nu f »•lytliztltéuttii 14. tz. ia|jM. TiMm »3 3«. ftytJtA-télapók i IT., TtodTL, hatolta-«tea M. TOL, ImyMkt Till., ÜMl-i v_SCH MIDTHAUE K-tele Igmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkivül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Cuk A felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggt;lJ30 xaua,
