MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-11 / 343. szám

2 1904. deczember 11. A közönség sorfalat állott az előcsarnok­ban és ugy üdvözölte néma főhajtással a magyar színpad fejedelemasszonyát . . . * Fedák Sári, a mióta Kukoricza Jancsijával babonázza estéről-estére Budapest közönségét, még az öltözőjében is pompás tiszáninneni kiejtéssel cseveg látogatóival. Az amúgy is erősen soviniszta Zsazsá-nak a mult héten, valamelyik este egy, levelet kézbesí­tettek az öltözőjében. Ránéz a borítékra és látja, hogy a czimzés — német. — Német levelet elvből nem olvasok el i — szólt és olvasatlanul négyfelé szakítva a levelet, odadobta öltözője asztalára. — Hátha valami fontos levél ? — jegyezte meg egyik látogatója, egy ismertnevü színpadi szerzőnk. — Bánom is én! írjon magyarul, ha nekem ir! A látogató — csupa kíváncsiságból — összeszedte és összeállította a levél darabkáit, aztán Fedák Sári engedelmével el is olvasta. Az ékes németséggel irott levélből aztán kitűnt, hogy egy angol impresszárió: W. Perry, a ki most Budapesten időzik, meg akarja láto­gatni a művésznőt abból a czélból, hogy vele egy londoni színházban való vendégszereplését megbeszélje. Fedák Sári felpillantott az öltöző-asztal­kája mellől: — Adja ide, kérem, azt a német levelet! Mégis csak elteszem. Esetleg hasznát vehetjük ennek az ajánlatnak — nyáron . . . * A berlini rendőrség nem érdektelen hatá­rozatot hozott a minap. Ismeretes ugyanis, hogy gyermekelőadásokon néha az az uzus, hogy minden felnőtt magával vihet egy gyermeket is, vagy pedig egy helyen két gyermek ülhet. A berlini rendőrség most ezt az állapotot meg­szüntette, mert az ilyen rendelkezés a szinház gyors kiürítése érdekében s abban az esetben, ha pánik törne ki, tarthatatlan. * A New-York World nagy sajtó-campagnet indított az amerikai kóristanők védelmére. A lap egy sereg nyilatkozatot közöl newyorki kóristalányoktól, a kik mind arról panaszkod­nak, hogy csak tisztességük árán tarthatják meg állásaikat, mert a színigazgatók és rendezők terrorizálják őket. Egyáltalán csak morális elveik feláldozásával képesek pályájukon haladni. Impresszáriók és igazgatók nyilatkoztak ugyan, visszautasítva e vádakat, de azért az amerikai újság tovább nyomoz és nem hagyja abba a kóristanők védelmére megindított mozgalmat. * Francziaországban van a legtöbb szinház Európában; összesen 394. Azután következik Olaszország 389 szinházzal, Németországban 264, Angolországban 205, Spanyolországban 190, Ausztriában (a statisztika nyilván Magyar­országot is ide számítja) 188, Oroszországban 99, Belgiumban 59, Svéd- és Norvégországban 46, Hollandiában 42, Svájczban 35, Portugáliá­ban 16, Dániában 13, Törökországban 9, Görög­országban 8, Romániában 7 és Szerbiában 6 a színházak száma. Színházi élet. Budapest, deczember 11. I. Tíz „Huszárvér"-előadás. — 4 Magyar Szinház sikere. — Mader Raoul operettje „beütött" a Magyar Szinház-nak. Már a premier hangulata olyan volt, hogy a siker, nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi siker is biztosnak látszott. És a más­nap megjelent ujság-referádák egyhangúlag ujjongtak fel Máder bájos és finom muzsikája fölött. A szövegkönyv érdekessége és mulatsá­gos volta pedig főképp a szélesebb rétegekre hatott olyképpen, mint a fülbemászó és kelle­mes zene a páholyokra és földszintre. Rég volt olyan sikere a színháznak, mint a Huszárvér-é. A Fecskefészek után, a melynek sikere szintén nagy volt és jubiláns ünnepsé­gekre adott alkalmat, a Huszárvér fokozott fej­lődést mutat. Ezt az első tiz előadás jövedel­méből is láthatjuk, a melynek táblázatát az igazgatóság szívességéből itt közlünk. Korona 1. előadás decz. 2. 2800.— 2 3. 1900.— 3- „ 4. 2670.— 4. „ 5. 2600.— 5- „ 6. .. 2080.— 6- „ „ 7. 2100.­7- „ 8. 2640.— 3-n » 9. 2500.­9. 10. 2450.— 10. „ . „ 11. 2800.— Összesen 24,540.— Ez a kimutatás élénk bizonyítéka az any; sikernek. Mader operettjét gutirozta a nézőtér előkelőbb része és megszerette a nagyközönség is, mert meg van benne mindaz, a mi a finom­ság és népszerűség kelléke. Ezt a tiz előadást bizonyára még nagyon sok olyan fogja követni, a melynek bevétele igazolja az első esték sikerét. Geofroy. II. A jubiláló „János vitéz." — Apróságok a Királyszinházhól. — A Királyszinház-b&n holnap este éri meg a János vitéz első jubileumát. Ha az eddigi elő­adások „táblás" házaira gondolunk: nyugodt lelkiismerettel írhatjuk le, hogy „első" jubileum, mert most már bizonyos, hogy nagysikerű dal­játék többi jubileumáról is hirt adhatunk majd ( e hasábokon. Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz nagy megelégedéssel nézegethetik az első huszonöt János w'/éz-előadás pénztári kimutatásait: az „átlag" azt mutatja, hogy eddig még minden este az utolsó zugig megtelt a Királyszinház nézőtere. Sok illusztris látogatója akadt a huszonöt estén a Királyszinház-nak. Olyanok nézték meg a János vitéz-t, a kiket sohasem szoktunk szín­házban látni. A születési-, pénz- és szellemi arisztokráczia képviselői közül azonban egyik sem keltett megjelenésével akkora szenzácziót a Királyszinház nézőterén, mint egy ezüstfehér­haju, jóságos arczu, bájos tekintetű matróna, a ki esztendők hosszú sora óta nem volt már ' szinházban, kivéve a Nemzeti Szinház — szín­padát. Prielle Kornélia volt a János vitéz leg­illusztrisabb látogatója. Arany Lászlóné páholyá­ból — a jobboldal első számú páholyából — nézte végig, könnyezve és mosolyogva, a kitiinő darabot, melynek előadására nem is jött, de — elhozatta — magát. Valóban : hozták a nagy művésznőt a szín­házba, akár egy agg királynőt. A szinház bejá­ratáig kocsin jött, az előcsarnokból páholyába pedig — Beöthy igazgató gondos felügyelete alatt — a szinház négy dekorátora vitte fel egy jó puhára kipárnázott karosszékben. Ugyanígy távozott is a legbájosabb nagymama a János vitéz előadásáról. Újházi mester, a ki, mint a Királyszinház, de különösen a János vitéz „főfelügyelője" köz­szeretetnek és tiszteletnek örvend a szinház apraja-nagyja körében, bánatos arczczal meg­szólítja a minap a szinház derék titkárát: — Te, nagy a baj! — Mi az, mester? — Roppant nagy a szegénység a Király­szinház pénztárában! — Hogyan ? Hogy érti ezt ? — Hát ugy, hogy nincs a pénztárban egyetlenegy — jegy sem! Tartarin. Vidéki színpadok. Budapest, deczember 11. Somogyi Károly, nagyváradi színházigaz­gató szerződése egész idejére, vagyis 1907-ig kérte a neki eddig megadott évi 3000 korona városi szubvencziót. A városi tanács most a kért szubvenczió megadása ellen nyilatkozott. * Szeged város tanácsa legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a városi színházra pályázatot hirdet. A pályázat deczember 14-ikén jár le. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, deczember 11. Scarpetto Edoardo, nápolyi komikus, Jorio fia czimmel paródiát irt D Annunzio Gabriel Jorio lánya czimü drámája után. DAnnunzio mindent elkövetett, hogy megakadályozza a paródia előadását, a melyben a szerző erősen kigúnyolja őt, de hiába. Most aztán szinre­keriilt a kis darab, de csak részben lehetett el­játszani, mert a közönséget annyira felháborí­tották a paródiában előforduló Ízléstelenségek, hogy erősen tüntetett és megakadályozta, hogy végig játsszák. A »Magyar Színpadi hirdetési osztálya : SZÖLLŐSSY és TÁRSA hirdetési irodája (Üllöi­ut 41. szám.) A lapba szánt hirdetések itt vét etnek fel és hirdetési ügyekben mindennemű rekla­mácziók ide intésendők. Hirdetések. L S Kiselejtezett 'S nalódi l?eleti szőnyegek minden méretben szépséghibákkal, minő» ségben kifog ástalanok, mélpen az áron alul elad atnak- = Stein Vilmos is Fia Srzsébel-tér 16. szám. -ff —N ImAT.AMR IÁNAK mhasz8vetekb5 1' b3rchetekbai é s KARÁCSONYRA UAIlAulD J Ál 11 V IJ mosókelmékből meglepően olcs o , , ^^ V „ BUDAPEST. _= árak mellet t __ ^ "^endeT ' V., Deák Ferenez-uteia 10.

Next

/
Thumbnails
Contents