MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-01 / 333. szám

2 1904. deczember 2. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 2. A Magyar Királyi Operaház-ban Calvé Emma asszony első föllépése a Carmen-ben holnapra, szombatra, deczember 3-dikára, halasztatott el, A szombati előadást szintén páratlan számú bérletfolyamban tartják meg. A deczember l-re váltott jegyek deczember 3-ára érvényesek. A művésznőnek Carmen-ben hét­főre, deczember 5-re hirdetett második fellépé­sére nézve változás nem történik. a A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton, kerül bemutatóra Bernd Róza, Hauptmann Ger­hardnak, a német drámairodalom ez idő szerint legkiválóbb mesterének színmüve. A darab az összes német színpadokon a legnagyobb hatás­sal került szinre s a Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be. Az érdekes újdon­ság premierszinlapja a következő: BERND RÓZA. Dráma 5 felvonásban. Irta : Hauptmann Gerhard. For­dította : Hevesi Sándor dr. Személyek: Bernd Róza ... ... . Maita Flamm Flammné Streckmann Keil Ágost Haha Heintzl ... Golisch Kleinert Golischné . A nagy szolgáló A kis szolgáló ... Csendőr Házilány ... ... Gál Hegyesi M Váradi A. Mihályfi Rákosi Sz. lvánfi Rózsahegyi Abonyi Hetényi Mátray Molnár Boér H Demjén Keczeri I. Mészsros Munkácsy A Népszínház legközelebbi újdonsága A rátartás királykisasszony czimü dán mesejáték lesz, a melyet Heliai Jenő, a kiváló poéta dol­gozott át a magyar színpad számára. A mesé­hez Jacobi Viktor irt zenét. A mesében, mely­nek szinpadi próbáit már megkezdték, Z. Bárdi Gabi játssza az egyik primadonna-szerepet. M. A Vigszinház-ban ma este lép fel Küry Klára, a ki ez alkalommal a szinház nyugdíj­intézete javára eljátssza a Diákélet Katiczáját. Uj dalához Heltai Jenő irt szöveget, a hang­szerelést pedig Kán László készítette. * A Magyar Szinház-ban ma este van Mader Rezső: Huszárvér! czimü operettjének premierje. A bemutató iránt minden körben általános az érdeklődés. Az illusztris szerző darabjáról lapunk más helyén bővebben szólunk. * A Királyszinház-ban eddig tizennégy telt házat vonzott a János vitéz, a mely a színház­nak fönnállása óta legnagyobbik sikere. Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátéka gyorsan meghódította a közönséget, a mely látható gyönyörűséggel kiséri a darab vidám és érzel­mes jelenéseit, kitörő tapsokkal fogadja a magyar lobogó diadalmas szereplését, érdeme szerint méltatja a tündérország ragyogó díszleteit, jelmezeit és nagy hallétjét. A János vitéz nagy vonzóereje mellett a családoknak is kedves darabja lett, a minek bizonysága, hogy pénztárnyitáskor hét minden estéjén szinrekerül. — Vasárnap dél­után kerül szinre a Királyszinház-ban először Kövessy Albert vidám énekes bohósága, Az uj honpolgár. A kaczagtató bohóságban, a mely­nek két hatásos zeneszámát, köztük az En vagyok a Goldstein Számi! refrénü általános népszerű kupiét Konti József szerezte, a czim­szerepet Gyöngyi Izsó játssza. * A Népszínház Pálmay Ilkának holnapra, szombatra kitűzött vendégjátékát a Magyar Szinpadi Szerzők egyesületi alapja javára tartja meg, a mely czélra a nagy művésznő ingyen lép fel. E nevezetes vendégjáték alkalmából a Pillangókisasszony-i a következő szereposztás­sal adják: Prológus — Abelofszky Margit, Pillangókisasszony — Pálmay Ilka, Kitty — Bálint Rózsi, Zuzuki — T. Harmath Ilona, Sharplet — Szirmai Imre, Nakodo — Kiss Mihály, Jamadori — Vágó Géza, Pinkerton — Zombori Elemér." A Szenes legény, szenes leány-i pedig ezzel a szereposztással adják: Teréz — Pálmay Ilka, Bridán — Kovács, Pierre — Pintér, Tardivel — Pesti. „huszárvér." — A „Magyar Szinház" mai bemutatójához. — Budapest, deczember 2. Huszárok ! Telivér magyar huszártisztek, ragyogó, aranysujtásos egyenruhában, fényes csákóval és karddal, karcsúra fűzött derékkel és lakkczipőkkel. S a hogy bepillantunk abba a vidám és czifra életbe, a mely a kaszárnyák falai mögött buzog frissen, sarkantyupengés és kardcsattogás közepette, egyszeribe szív­dobogtató gyönyörűség fog el mindenkit, de főképp a leányokat, a kik szeretik a szép huszárt. A Magyar Szinház mai újdonsága mutatja igy be a huszárkaszárnya belső világát. Es Máder Rezső, operaházunk geniális igazgató­jának értékes és bájos muzsikája szolgáltat ennek a vidám világnak, vidám és gyönyörű hangulatot. Peng, csattog, ujjong és kaczag ez i a muzsika a tiszti kaszinó éttermében, a hol ma búcsú mulatság járja. Csak egy magyar zeneszerző engedi meg ennyire a huszárvér transfusióját a saját vérébe. Csak magyar ember adhat a zenével méltó szint és sugarat annak a szilaj temperamentumnak, a mely egy magyar huszár vérében áramlik. S ezért lesz bizonyára a mai bemutatónak már az előjátékban olyan óriási sikere, mint a milyent megérdemel. Mert az előjáték a darab igazi, nemes és friss lényege. Csupa fiatalság; tavaszi napsugár árad felénk a színpadról, a hol a fényes egyenruhák tarkasága, már magá­ban véve is gyönyörű képet nyújt a szemlélő­nek. Hát még az a körülmény, hogy az egyen­ruhák a szép és szemrevaló nők egész sorát takarják! Kadétok, önkéntesek és fiatal had­nagyocskák a Magyar Szinház női gárdájából csak pompásan kitelnek! A tavaszra ujabb tavasz következik és lan­gyos lehelet illatozik a nézőtérre az első fel­vonásban is. A szinház ennek a felvonásnak a diszletezésénél kitett magáért. A „Globus" iro­dája valósággal pokoli eredménye az ötletes­ségnek. A nagy terem falai tele aggatva olyan plakátokkal, a melyek utazásra csábítják az embert; egy óriási fali térkép, a milyen nagyot még talán soha nem készítették, borítja az egész hátteret. És egy tüzes földgömb saját tengelye körül forogva szünetlenül, jelzi, hogy az utazási vállalat a földteke minden részére elszállítja az utazni vágyót. A nagy fali térkép legexponáltabb helye Konstantinápoly. Nem azért, mintha az Arany­szarvnak külön jelentősége volna a földrajz tudományában, hanem azért, mert a „ Globus" főnöke ötletes ember. Konstaníinápoly-t csak meg kell nyomni, hogy egy titkos ajtó önma­gától kinyíljék és egy kedves chambre-separée­nek adjon helyet. A „Globus" tulajdonosnője pedig nem arra való, hogy mindent tudjon a világon, még azt is, hogy Konstantinápoly mire való. Természetes, hogy a csalafinta és kikapós „Globus"-főnök, Sziklai, a kinek a darabban ismét alkalma van, hogy kaczagtató komikumát megmutassa. Ez alkalommal méltó marad az operett bécsi szereplőjéhez, Girardi-hoz. De nemcsak Sziklai kitűnő a darabban, hanem a többi főszereplők, mint Anday Blanka, Kornai Berta, Sziklainé, Tollagi és Heltai is tudásuk és tehetségük javát mutatják be a mai premiéren. A darab meséje és cselekvénye elejétől végig fokozódott érdeklődést fog kelteni a hall­gatókban s kétségtelen, hogy nálunk nem lesz kisebb az operett sikere, mint Zfécs-ben, a hol ez a darab a bemutató óta minden este gyönyör­ködteti a bécsieket és fogja gyönyörködtetni be nem látható időkig egész Budapestet is. Geoffroy. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 2. Schratt Katalin Budapesten. Schratt Katalin, a bécsi színpad egyik legismertebb nevü híressége, tegnap óta Budapesten van. A kiváló művésznő a Royal-szállóban lakik. A budapesti sajtó, természetesen, nagy érdeklő­déssel fordult a művésznő felé, a ki azon­ban kijelentette, hogy nem hajlandó hírlapiról fogadni. A „nagymama" ünneplése. - Sz. Prielle Kornélia jubileuma. — Budapest, deczember 2. Tegnap ünnepelte Sz. Prielle Kornélia, a Nemzeti Szinház nagy művésznője, hatvanéves évfordulóját annak, hogy a szinház kötelékébe lépett. Tegnap délben felkereste lakásán az agg művésznőt, Somló Sándor igazgató vezetése alatt, a Nemzeti Szinház művészeinek és mű­vésznőinek szine-java. Az üdvözlők sorában láttuk Náday Ferenczet, Náday Bélát, Beregit, Dezső-1, Hoiváth-ot, Mihályfi-t, Gyenes-1, Gál-1, Jászai Marit, Márkus Emmát, Rákosi Szidit, Paulay-nét, Paulay Erzsit, Vizvári-nét, T. Vízvári Mariskát. Somló igazgató költői szárnyalású beszédet intézett az immár hetvennyolcz éves művésznőhöz, a melyben eseményekben gazdag és hosszú művészi pályáját dicsőitette. — Művészi alkotásaidban mindig nagy voltál, — úgymond. — A haladó korral vál­tozó izlést valódi művészeteddel mindig ki­elégítetted. Mint piruló kis leány, mint sze­rető démon, mint szigorú anya és mint jószivü nagymama arattál elévülhetetlen sike­reket ! . . . Beszéde végén kérte az Istent, hogy még sokáig éltesse a művésznőt a hazai színművé­szet javára. A művésznő meghatottan válaszolt az igazgató szavaira. Bocsánatot kért pályatár­saitól, hogy már két év óta nem szerepelhetett, de nem rajta mult. Majd törekedni fog, hogy minél előbb léphessen föl ismét a világot jelentő deszkákon, a melyekhez annyi kedves emlék fűzi. A jubiláns művésznőt a belügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter is üdvö­zölte meleghangú levélben. Színházi pletykák, Budapest, deczember 2. A regény vége. — A baba öröksége. — Egy rideg bírósági akta soraiban nyer kiengesztelő, megható és poétikus véget a regény, melynek szálai színházi kulisszák árnyé­kában szövődtek, bogozódtak, végül — mint a hogy csaknem minden színházi regénynél szokott történni — feloldódtak . . . Bizonyosan jól emlékeznek még önök a szép babaarczu Turchányi Olgára, a ki néhány esztendővel ezelőtt rohammal vette be a Magyar Szinház habitüéinek szivét. Az ostrom rövid ideig tartott: a szép kis gömbölyű színésznő jött, tetszett, győzött, és aztán — távozott. Hír sem liallattszott felőle vagy három esztendeig. Pár napja életjelt adott magáról egy fővárosi napilap hasábjain, a hol érdekes czikket irt — orosz színházi viszonyokról. Egy újsághír is jelent meg róla, a melyből megtudtuk, hogy most Szent-Pétervár egyik színházában — immár orosznyelvü előadásokban — arat diadalokat, rubeleket és ékszereket. A rideg bírósági akta pedig, melyről ez írásunk elején szólottunk, a Turchányi Olga — kis leánykájára voatkozik. Ennek az apró­ságnak az édes apja még Kolozsvárt ismer­kedett meg a szép színésznővel és ott született a piczi Turchányi kisasszony is. Sokat beszél­tek akkoriban a kincses városban a körülrajon­gott színésznő és a társaságban közkedvelt királyi ügyész ur szerelméről, a mely az „on dit" szerint még házassággal is — fenyegetett. Egyszer aztán elhallgatott a fáma erről az idyllről : a regénynek vége lett. Az ifjú mama eltűnt kis babájával Kolozsvárról, egyideig Buda-

Next

/
Thumbnails
Contents