MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-10 / 342. szám
2 1904. deczember 10. VÍGSZÍNHÁZ. A »Fanyar gyümölcs« szövege. /. Felvonás. A szép Elena asszony fürdőhelyen üdül és ott keres vigaszt a bánatban, a melyet férje okoz neki, a ki öreg is, kiállhatatlan is. A fiatal Nmóban leli meg ezt a vigaszt. Hirtelen megérkezik azonban a férj, a ki nagy kúrát használt az ő neuraszténiája ellen és most abban reménykedik, hogy ismét meghódítja az asszonyt. Az asszony azonban nagyon hűvösen viselkedik és rosszkedvét még fokozza a férj, a mikor elmondja, hogy Violettát, Elena húgát, nőül akarja venni Gustavo ur, a ki körülbelül egykorban van Ernestoval, a férjjel. A menyecske ezt a házasságot meg akarja akadályozni és késedelem nélkül elutazik Nápolyba. Férjét magára hagyja Ninoval, a ki az asszony helyett kénytelen Ernestoval ebédelni. H f II. felvonás. Elena megjelenik otthon és kérdőre vo.ja Violettát. Hamarosan tisztában van a helyzettel. A kis leánynak imponált a Gustavo fölénye, Gustavo pedig kedvet kapott a kis leányra, a még fanyar gyümölcsre, a mely jól esnék neki, a ki már annyi érett gyümölcsöt élvezett. Elena próbára teszi Gusztavót és csitri iskolás leányöltözékében csábitgatja. Custavo csakugyan megfeledkezik arról, hogy tulajdonké >en leánynézőben van és Elenának, a kit nem ismert és a kit Violetta fiatalabb pajtásnőjének tart, tüzesen udvarol. Hazaérkezik Ernesto is, a kit Nino árnyékképen követ és a ki szintén kénytelen belátni, bogy Gustavo és Violetta házassága aligha lesz megköthető. III. felvonás. Violetta csakugyan nem lesz a Gusztavo nejévé, annál kevésbbé, mert időközben megszereti a fiatal Ninot, a ki szintén kezdi jobban szeretni az inkább hozzáillő leányt, mint Elena asszonyt. Utóbbi pedig lemond a maga fanyar gyümölcséről, Ninoról, a kiért Gustavoban lel kárpótlást. „Nádor" kávéház = Llpót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = Ksténkint Jónás Gyula hírneve« ^^^ szólista teljes zoneksrávnl hancvrraonyez. Htdeu tjuffet. Kiváló tisztelettel RKINKU MÓR, kávés. D p. jutassy József bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és ircz-szépitő Intézete Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utoza 4. — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szörirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gözfiirdö, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer), pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). =: Magyar festők képcsarnoka = Budapest, VII., Erzsóbet-kSrut 19. sz Olajfestmények magyar művészektől. Olaj-, aquarrl- és Bromarczkereket készít fénykén után. Olcsó speket árak. - Részletfizetésre is. Arczom szépségét! Vállán, nyakam karom feherssgéil Kozom finomságát! egyedOt a Budai dr.-féle „GYÖNGWIRÁG-CRÉM"•ek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1J0 kor. — Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczl- és Kigyó-utcza sarok . MAGYAR SZ ÍNH ÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a featonaéle'től. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megirja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszár k egymási gyanúsítják Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob is« menetjegyirodá ban vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodoit, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes ;n irodájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy megházasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenei ari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét, a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Palacsinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta bevallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében részesüljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtérlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége -zakad, A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ós mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a nol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talal egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündórorszégban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idejér, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. N y r C ez idö szerint kellemesebb küI 11 L J lönlegesség a Lörinczy-féle „Reform- h .Hliajtó-czuk(irkánál, az ismert jóizü Chokolade Planne alakjában készült enyhe hashajtó-szer. Felnőttek es gyermekek kedvencze — Gyógyszertárakban kapható, nagy dobozonkint 1 kor uaért, kis dobozonkint 30 Ullerért; próbadoboz :W fillér A hol nincs, megrendelhető a készi- Apanv lföPí»C7t" ÍJógyszertárbél tőnél az „ftrailjf MJrOöál Rekes-Csabarol. 6 dobozonkint 6 Itor.-ért utánvéttel bérmentve. POR G O Tea-és kávé-különlegességek FRATELLI DE1SINGER czésnél Budapesten : Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere 1., ° (királyi bérpalota). Főraktár; Fiume, Punto franco Berketz István utóda ke'me-, selyemfestő- és vegytisztitégytra, Budapest, Kinizsi-utcza 14 sz. , Wáéki «ijbiiitiwk jititjnu és pitosu eszköültstiik. Postakóldeoéiyek oimzesdók: IX., Kiaizsi-iteza 14. Árjeftwk isfrM. TeWoi 63-36. GyflJtő telepek IT., Yácri-iteaa TI., Izabella-at •II., KerepealTllL, ÜlMJ-at SO
