MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-07 / 339. szám
2 1904. deczember 7. VÍGSZÍNHÁZ. A »Diákélet« szövege. /. félvonás. A szász-karlsruhi prezumptle trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szokáshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkulom, hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon Jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja ét az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámnak ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé Üszteletban tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder fogaáós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, n leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom meg, — sófcnjt 'et, — a szász nagykeresztet. ül. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hírül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb Jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henrftet a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Kellermann, a diákok volt totfaktuma, ás állást kér. Eközben felujitja a herczeg emlékeit, a melyek ót Heidelberghez ffl*. Károly Henrik házasulandó; amolyan diploc.r.czial házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az 6 Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kel mégegyszer. És gyors elhatározással siet vissza Hddelbergbe. V. felvonás. Az Iflu fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az ő Katiczájával, a ki elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egymást GYOMOR é s üldöbajosok kezdődő és idült bajaikban tegyenek egy próbát a Lőrinczy-féle, kitűnő hatású, orvosilag is ajánlott Kakukfü gjomnrszeazami, melynek sikere biztos hatásánál fogva elmaradhatatlan. Gyógyszertárakban kapható, kis üveg ára 40 flll, nagy üveg 1 kor 20 flil. A hol nincs, megrendelhető a » Mny lfű»úC7t« gyógyszertárkészítőnél az «ttrauj kcrcöil ból Hékés-Csabaról, 4 nagy vagy 14 kis üvegenkint 5 K. utánvéttel bérmentve. Ismertetést megkeresésre szívesen küld. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskái halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad, A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvaréban nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik : porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a haléiban felkeressék szivük közös szerelmét Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem búmagával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek ihaza, estének idejér, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. „Nádor" kávéház = Llpót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = ^^^ Esténkint Jónás Gyula hírneves szólista toijes zenekarival hangversenyez. ^^^^^ Htd«|g bufíet. Kiváló tUzt- lettel RF.INP.K MÓR, kaves. „KKGVELKT" Entreprise des Pompes Funéüres t«m«tkezóintéxst áa hullaaxáUittf-vállalal Radapeat, IX., Fer.aci-kímt 24. Num és egyszeri temetésiket te hullazxAUitásokat rendez bgjutányozabb arakoa TELKFONS3—30. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katonaéle tői. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megirja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg A huszár k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s« menetjegyirodában vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért meg mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes ;n irodájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy megházasitsák és a szü'ők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenei ari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő lisztek es Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak. II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Palacsinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta bevallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében részesüljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, Jhogy gyermekeik boldogok legyenek.^8.^ _>< •yf an gel m#c t«í, kértük Ehrbar A Mnlulii • I*I»I — r.ébb árak mellettDERMAL KAROLY Y Y BÜ jora gyáros IV., Károly-kőrut 20. & Itwtu éi kiütünk izikiziri kúitili - Ultié kéfütéi A K alapok és czilinderek nagy raktára. — Legújabb divat, legjobb minőség, olcsó ár. Rais Károly, Andrássy-ut 16. FRATELLI DEISINGER czégn él Budapesten : Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere 1., (királyi bérpalota). Főraktár: Fiume, Punto frnnco A SCHMIDTHA UER-t'él e keserűvíz, reggelenként fél pohérral használva, ^bt^Ä bélbajokban, úgyszintén elköváredés. sziveihaj asodas es azzal járó fulladasnal, sargasag, máj- ós lépdaganatnal. ctukorbetegsóg, osúz és kössvénynól, stb. — Aa „Igmándit" hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelitik és ssját érdekében cselekszik, Igmándi ^ ^ . . ^ „Igmandlt hatasosságsban^ egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg s«m közelítik 66 saját erűexeDen cscieaszia, teCTówSÍSbíi^ef mszTrü^te^en 5Fószéürü7dés aífo'rrtCTiibqJ^s 0 SCHMIDTHAUER LAJOS gyójyszerésinél Komáromban. Nagy üveg ára 50 fillér, kis üveg ára 30 fillér. Az egyedüli természetes keseruviz, a mely kis üvegben is kapható.
