MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-01 / 333. szám

1904. november 1. VÍGSZÍNHÁZ. A »Boldogság« szövege. I. felvonás. Chateau-Laplanteék házánál nagy vendégség van. A házigazda házasságá­nak évfordulóját ünneplik, de a társaság czél­zásaiból könnyű észrevenni, hogy a hitvestár­sak közt nincs minden rendben. Csakugyan kitűnik, hogy a férj annyira törődik a maga gazdaságával, hogy egészen elpóriasodik és elhanyagolja feleségét, a ki Bois-Gibertnél keres vigaszt. Chateau-Laplante ezt az utóbbi körű! ményt megtudja és beleegyezik a válásba. Meg­állapodnak abban, hogy a férj a vendégek jelenlétében tettleg bántalmazza az asszonyt, a mi a legjobb válási ok lesz. Az asszony ezt is kijátssza, de azért czélját eléri. Válni fognak. II. felvonás. Gilberte elvált első férjétől és most már Bosi-Gibert felesége. De rosszul járt a cserével, mert volt imádója most még kelle­metlenebb, mint volt férje ; szüntelenül üldözi féltékenységével, gyanakodásával. Bois-Gibert fél­tékenységét Chateau Laplante előbb név­telen levelekkel, majd meg élőszóval nö­veli és el is éri azt, hogy Gilberte kétség­beesetten igyekszik megbőszülni a sértést, a melyet második férje ellene elkövetett. A menyecskéhez egy idő óta lángoló szerelmi levelek érkeznek. Nos, azoknak a leveleknek az iróját fogja felkeresni. Nem is tudja, kicsoda, micsoda, de éppen ezzel akarja szentesíteni a bosszú müvét: Nem a személy a lényeges, hanem a tett. III. felvonás. Gilberte megjelenik az isme­retlennél és szemben találja magát — első férjével. Igazi világfi lett belőle, elmés, szelle­mes, tüzes Chateau Laplsnie elérte czélját: Megboszulhaba magét azokon, a kik őt meg­csalták. Ir Bois Gibertnek, hogy azonnal jöjjön. Tetten érheti Gilbertet. Időközben azonban meg­bánja ezt a teitér, mert azon éri magát, hogy tényleg szereli még a volt feleségét. Mire Bois­Gibert megjön, Gilberte is meghódol volt férjé nek, és Bois Giberttel elhitetik, hogv csak ugratni akarták \ volt fénből házinarát lesz. 99 Nádor" kávéház u Llpót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = ^^ Esténaint Jónás Gyula hírneves szólista teljes zenekarával hangversenyez. ^^^^ Hideg tauffet. Kiváló tioirle'rttal ltFJNKI! J1ÓR, kávés. VapUva 1846. Telefon 024. ÉDER ANTAL GYULA Budapest. IV. her., Váczi-utcza 28. szám, a városháztérnél. Bet- és külföldi Zongora, Tianino- fs llarn onlumok Inig) raktam. K I I és czilinderek nagy raktára. — Legújabb divat, leg­jobb minőség, olcsó ár. Reis Károly. Andrástv-uf 16. Lipótvárosi szálloda Sétatér-uteia 5. Újonnan átalakítva. Villanyvilágítás. Elegánsan berendezett 30 szoba. November 1-tól bérbeadó, 'ízép utczai szobák, villányvilágitással 1 fit., udvari szoba 60 kr., hónapos szoba 20 fit. Arczem szépségét! Vállam, nyakam, karam fshérségét! Kazam finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYŐNGYVIRÁG-CRÉM"­•ek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy téj 1J0 kor. — Budapest, .Városi gyógyszertár' Váczl- és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Fecskefészek« szövege. I. felvonás. A versaillesi postaállomás csupa forgalom, csupa élénkség. Egyre jönnek mennek a postakocsik és hozzák a Párisba, vagy más­felé tartó utasokat. Megérkezik André Balivet diák is szolgájával Jean-nal, mert a »Fecske­fészek« zárdába akarnak menni, hogy onnan Cecilet, Andró szerelmét megszöktessék. Még nem tudják a szöktetés módját, de csakhamar kínálkozik az alkalom. Plantavoine apát Modeste nevű húgát a zárdába viszi, hogy elrejtse őt Brignol deák elől. Utóbbi szintén megérkezik és megbeszéli Pomponettel, egy színtársulat igazgatónőjével, hogy barátaival együtt barát­ruhába öltöznek és ugy rabolják el a zárdából Modestet. André és inasa ugy tervezik most már a szöktetést, hogy André felveszi Modeste ruháját, Jean az apát öltözetét s miután Plan­tavoinet és Modestet azzal az ürügygyei, hogy a »Fecskefészek«-ben már nincs hely, a párisi zárdába küldik, ők maguk álöltözctben bejut­nak a >Fecskefészek«-be II. felvonás. A »Fecskefészek«-zárdában várják Plantavoine apátot és Modestet. Meg is érkezik André és Jean, s Andrét mindenki lány­nak nézi, neki kell az összes növendékeket megfürreszteni s a fejedelemnót megmasszírozni. Csak Cecile ismeri fel kedvesét, de nem árulja el, Pomponette is megjön színtársulatával és az álbarátokkal elhatározzák, hogy valami szent játékot fognak játszani. De az igazi Plantavoine és az igazi Modeste is megérkeznek Párisból s most már a zárdában nagy zavar keletkezik, mert nem tudják, hogy a két apát közül ki a csaló és a két leány közül ki a férfi. Jean furfangosságának sikerül elhitetni, hogy az igazi Plantavoine csaló s most Modeste-vei együtt a börtönbe viszik. III. felvonás. A rendőrségnél kiderül a valóság s most André kénytelen elárulni, hogy férfiú. Plantavoine előbb dühöng, a fejedelemné is kétségbe van esve, de később mind kettő enged s most már André elveheti Cecilet és Modeste férjhez mehet Brignolhoz. Pomponette pedig boldog lesz Jeannal, volt urávaL „KEOVEIiET" Entreprise des Pompes Funébres temstkesó-intézet <• hullaszállító-vállalat Badapeat, IX., Ferencz-kürnt 24. DiaiM ós eey-zerö teuetéssket éa hullaszáUuásokat rendes • legjutányessbb árakon. TELhFON 53 -30. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyéért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lanos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét Iluskájéra gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha o ssz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jmcsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirjá . nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kínzó fá dalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Ilus^et. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­j nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tün.k a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérorszégban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával és utánna rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idejét', a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságét, lepihen a patak partjára. FŐVÁROSI ORFEUM. Tarka Színpad. A helyettenetc Jelenetek az ügyvédi életből egy felvonásban. Irta: Jurtprudens. — Egy fiatal fővárosi ügyvéd, kinek idősecske a feles'ge, óvatosságból az irodavezetője nevét használja kalandjai közben. Az irodavezető viszont imponálni akar azzal, hogy ő már kész ügyvéd és a főnöke neve alatt udra rol egy kereskedelmi utazó nejének A véletlen játéka, hogy a fiatal asszonykának a jelö t és a főnők egy­szerre csapják a szelet. E kölcsönős névcseréből rend­kívül bonyolult helyzetek támadnak, a melyek egymást kergetve, a békés kibontakozáshoz vezetnek. Az ered ti újdonság egyik legjobb darabja az exponált helyen eredményesen működő Tarka Színpadnak, melynek kicsiny, de kitaitó gárdájából: Dalnoki, Baumann, Fodor és Szente; a színésznők közüi Meze ma, Levat Etel és Erdélyi Ilona műkődnek közre. A darabban mint vendég Láng Etel, a Népszínház volt komikája ! lép föl ' Igmándi A SCHMIDT HAUE R-fél e keserűvíz, reggelenként fél pohárral használva, ÄS£ n.E£ bél bajokban, ugyszintán elkövéredés, szlvelhajasodas és azzal járó fulladaanal, sargasag, maj- es lepdaganatnal, ciukorbetej és kdasvénynél. slb. - Az „Igmandit" hatásosságában egyéb keserű vaf? hashajtó ásványvizek meg sem kflzebak es aaját érdekeben £ hÄ SÄSbÄftJrSerÄ SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban Nagy üveg ára 50 OUér, kis üveg ara 30 fUlér. Az egyedüli termésaetes keserüvis, a mely kis üvegben is kapható. ors és nagysserü sikerrel pótolja otthon bármely lsbadl és Marienbadl Ivó kúrál, gyomor- és , cmukorbetegség, osus cselekszik. SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében „ Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden és Kerepssl-mt Z* . csütörtökön, d. e. 9— 12-ig és d. u. S-6-ig. A havi tandíj z 12 korona. A tasitásban teljesen volt mesterem: Aüaga Géaa, kitűnő módszerét kftvetem.

Next

/
Thumbnails
Contents