MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-31 / 362. szám

1904. deczember 31. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A «Színészek» szövege. I. Felvonás. A színtársulat próbára gyülekezik. Az igazgató fizeti a gázsit, ami nem történik meg minden véleménykülönbség nélkül. Megtudjuk, hogy a drámai hős tiszta vonzalommal viseltetik a segédénekesnő iránt, aki csak nemrégiben jött a társulathoz és akinek kedvéért szakítani akarna a tejhatalmu primadonnával. Á kezdő színésznőre azonban kivetette hálóját a szinügyi bizottság elnöke, aki előzékeny modorával könnyen keríti hálójába a fiatal leányt. Az elnök cselszövényéhez segédkezet nyújt az igazgató is és a viszonyok csakhamar arra szorítják a segédszinésznőt, hogy igénybevegye az elnök támogatását. A drámai hős vérző szívvel látja ezt, de a komikus keserű humorral szól: — Most kezdi a karrierjét. II. Felvonás. A primadonna és a segédénekesnő között versengés fejlődik ki. A primadonna, akinek észre kellett vennie, hogy vetélytársnője elidegenítette tőle a drámai hős szivét, most azt is kell taj asi'.alnia, hogy a leány elveszi tőle a neki szént szerepet. Kétségbeesetten küzd hatalmának megtartásáért, és ebben segítségére van férje is, aki a társulat rendezője. A segédénekesnő mindeddig ellenállt a szinügyi bizottság elnöke ostromának, de amikor megtudja, hogy a drámai hős, akinek vonzalmát már-már viszonozta, kedvese volt a primadonnának, és amikor látja, hogy az elnök mennyire elősegíti a dolgot, enged a csábitásnak. III. Felvonás. A drámai hős kérdőre akarja vonni az elnököt, de ez ridegen visszautasítja, sőt eltolonczolással fenyegeti. A segédénekesnő közben nagy diadalt arat és most már nem akar lemondani a színpadról, bárhogy hívja is a drámai hős, hogy bujdossanak el oda, ahol tán eltemethetik a multat. Megtört szívvel távozik a drámai hős a színpadtól és csak a komikus bölcselkedő vigaszát viszi magával. 19 Nádor" kávéház = Lipót-körut 6., a Vigszinházzal szemben. = Ealénkint «Jónás Gyula hírneve. ^^ MóliíU telje. tenek*ráv«I hangversenye« Hldeit bufíet Kiváló ha,telettol KKINKIt HÓK, kávén. Dr. JÜTASSY JÓZSEF oörgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete —

Budapest, IV., Kossuth-Lajo*-utcza 4 — — Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felűdittetnek. Röntgen, rádium, villám-kezelés. Arczhámlasztás. Szörirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gözfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli) ; vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Virágbokor József-tér ós FOrdő-utcza sarok. Szinház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek Mái szemeltlg. Borok és sörök 10 palacrkonkint díjtalanul háihoz szállíttatnak. A noi arcz bájossága, Sr&Affiéffí női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katonaéle'tói. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megírja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszár k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s« menet jegyirodában vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes sn irodájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött I is boudoir van. Korlát fla, Friczi, már abban a korban van, hogy meghézasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenekari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét, a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak. II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Palacsinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta bevallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében részesüljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. PUR G O KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől Bucsut vesz Iluskéjától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotuség : a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba indul és elkergeti, leveri a tatárt A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a nol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Zongora la iuiu gr ért»» Ä

anuftl Kh*ar * *ar a lajal Arak m.UatiDEHMAL KAROLY "SR? IV., Károly-körut 20. „KEGYELBT" Entreprise des Pompes Funébres tem«tkaad-inté*at <• hullaaaálUtd vAIlalat Bsdapast, IX„ Prr«HCi-k»r*t M. 1 Dt—, és «ajiiTré W..U~k.t éa hulUa^i«*K>ta« rjoda. tatJoUnyoaabb árakoa

. TELEFOÍs M-W. Eladok : és veszek Urasági bútorokat teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázés rülamos-csillkrokat. == NAGY ZSIGMOND STÄ Budapest, UjTÍlág-u.'27.:(Rőser-Bazár mellett) Telefon 17—77. Aj ee»ai hSiban.