MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-29 / 360. szám

2 Budapesti színpadok. Budaoest, deczember 29. A Magyar Királyi Operaház-ban Dupont Gábor dalművének, a Kecskepásztor-nak harmadik előadását ma este tartják meg. Sylveszter napján délután 4 órakor gyermek-előadás lesz: Jancsi és Juliska meseopera és Babatündér ballet kerül" szinre, mérsékelt helyárak mellett. * A Nemzeti Szinház-ban Schiller legnagyobb drámai müvét, a Wallenstein-trilógiát ma, csütörtökön és holnap, pénteken mutatják be. A trilógiát, melyet báró Dóczi Lajos fordított magyarra, nagy fénynyel, korhű jelmezekkel és díszletekkel állítja ki a szinház. Ma este a Wallenstein tábora és A két Piccolomini, holnap, pénteken, Wallenstein halála kerül bemutatásra. A bemutató előadás este 7 órakor kezdődik _ Szombaton, Sylveszter napján délután 5 órakor kezdődik az előadás. Gárdonyi Géza betlehemes játéka, a Karácsonyi álom kerül ekkor szinre. Újév napján délután az Aranyember, este pedig A bor van előadásra kitűzve. * A Vigszinház legutóbbi újdonsága, a Színészek általános érdeklődést kelt mindenfelé. A szinészélet változatos, szines jelenetei, a melyeket Vajda László a színpadra hozott, az élethűen megfestett alakok, a cselekménynek humoros és drámai mozzanatai és a Vigszinház legkedveltebb tagjainak jellemzetes alakításai egyaránt nagy vonzóerőt gyakorolnak. A Szinészek-ei a hét minden estéjén adják. Az előadás Szilveszter estéjén is félnyolcz órakor kezdődik. * A Magyar Szinház-ban Mader Raoul nagy vonzóerejü operettje: a Huszárvér, a mely kedden nagy diadallal és zsúfolt ház előtt érte meg 25-ik előadását, a hét minden estéjén szinrekerül, ugyanazzal a szereposztással, mely a darabot ily nagy sikerre segítette. Szombaton a Szilveszter-estre való tekintettel délután hat órakor kezdődik a Huszárvér előadása. Ezt az előadást délutáni mérsékelt helyárakkal tartják. Január 1-én, vasárnap délután a Fecskefészket játszszák, este a Huszárvér 30-ik előadása lesz. * A Királyszinház-ban az esztendő minden hátralévő estéjén a János vitéz kerül szinre, a mely a két karácsonyi ünnepen rendes helyárak mellett négyszer hozott teljesen zsúfolt házat. A páratlan népszerüségü daljáték szombati előadása, Szilveszter-ünnepére való tekintettel, s hogy az estét mindenki családja körében tölthesse, a rendesnél jóval korábban, már este 6 órakor kezdődik. János vitéz-1 ez alkalommal is, mint minden előadáson, Fedák Sári játszsza. Vasárnap délután, hosszú szünet után, Küry Klára ismét vendége lesz a Király-szinház-nak. A művésznő nagybecsű kreáczióját, Gabriellát játszsza az Én, te, d-ben, a mely ez alkalommal a délutáni mérsékelt helyárakkal kerül szinre. * A Népszinház-ban A rdturtós királykisasszony folyton telt házak előtt kerül szinre. A nagy sikerű darab, melynek illusztris vendégmüvésznői, Küry Klára és Bárdi Gabi a két főszerepben emlékezetes sikert arattak, az esztendő utolsó hetének teljes műsorát is betölti. — Tekintettel a gyermekekre, egyszersmind a felnőttek szilveszteri mulatságaira, a Népszinház-ban szombaton, Szilveszter-estéjén kivételesen 6 órakor kezdődik az előadás. Szinre kerül A rátartás királykisasszony. Wallenstein. — A „Nemzeti Szinház" mai estéjéhez."— Budapest, decz. 29. jj Éppen százhuszonöt esztendeje niult, hogy Schiller legkimagaslóbb alkotását, a Wallensteintrilógiát először adták elő a weimari színházban. Egész Németország meghajtotta fejét az alkotás nagyszerűsége előtt s az akkor husz éves Schiller egyszerre a világ egyik legnagyobb költőjévé emelkedett. Száz év is elmúlt azóta, Schiller nevét mindenki tisztelettel emlegette, könyvei ott hevertek a müveit olvasóközönség könyvtárában, lefordították már verseit és polgári színdarabjait a világ összes nyelveire, de magyar nyelven a Wallenstein halála csak 1883-ban jelent meg Hegedűs István fordításában. Ekkor kezdték meg nálunk is igazában felismerni e kolosszális talentum erejét s azóta Schiller Goethe-éve 1 együtt, mint a németek két legnagyobb költője emlittetik nálunk is. Wallenstein Albrecht, Venczel Özséb, Friedlandi herczegről szól ez a harczias költemény; a harmincz éves háború legkimagaslóbb alakjáról, a császári generalisszimusról, a ki 1583ban született Hermancziczban és megöletett Égerben 1634. február 25-én. Katonavér folyt ereiben és hadvezéri talentum olyan volt benne, a minő ritkítja párját az akkori harczias időkben is, a mikor egy Tilly, egy Gusztáv Adolf, egy Bethlen Gábor forgatták a hadvezéri kardot. Megakarta hódítani az egész akkori világot császárjának, vagy, mint ellenségei mondogatták, önmagának. Egész Németország meghódolt fegyverének és a balti tengeren is megvetette a lábát, a mikor hadiszerencséje elhagyta és a hálátlan uralkodó megfosztotta rangjától. Ekkor visszavonult kastélyába és bizott horoszkopjában, a mely azt jósolta, hogy nemsokára ismét hivni fogják. A jóslat beteljesedett. Ekkor újra megkezdte dicsőségteljes útját, de 1634-ben ismét megkezdődött ellene az udvari ármány és a mikor Pilsenben vezérei hűséget esküdtek neki a császárra! szemben, Bécsben ezt árulásnak tekintették s elitélték. Három vezére: Piccolomini, Gallas és Aldringer elpártoltak tőle s a hűnek tartott Butler generális is elárulta s Éger városában tudatta a tábornokokkal Wallenstein halálos ítéletét. Miután a hadvezér hü embereit leszuratta, behatolt Wallenstein hálószobájába, a hol ez épp kihajolt az ablakon. Wallenstein látta, hogy veszve van és nyugodtan fogadta az egyik tiszt halálos döfését. A trilógia harmadik része ezt a szerencsétlen finale-t irja le gyönyörűen s a két első rész inkább csak előszó az utóbbihoz. A Nemzeti Szinház nagy érdeméül tudható be e gyönyörű költemény szinrehozása, annál is inkább, mert Dóczy Lajos báró fordításában adja elő, a mely művészi ízlés és irodalmi finomság tekintetében egyike a legkiválóbb fordításoknak. o. Színházi pletykák, Budapest, deczember 29 i. A kezdő. A Vigszinház-nak egy eddig egészen ismeretlen szerző hozta meg meg az idén az első magyar sikert. Vajda Lászlóról, a Színészek nagytehetségű szerzőjéről bizony senki se tudott semmit, mielőtt e nagyon érdekes és hatásos első darabja a lámpák elé került és ma már fel van fedezve az irodalom és a színpad számára. Az ifjú szerző édes anyja — a kinek a szinház belső életéről eddig persze mi tudomása sem volt — a Színészek premiérje előtt egy nappal találkozott Rothauser Miksának, az ismertnevii kiváló kritikusnak a feleségével, a ki régi ismerőse. Persze, hogy a küszöbön álló nagy estéről foly közöttük a szó. Vajda László édesanyja nagy boldogan mesélte: — Holnap este adják elő a fiam darabját a Vigszinház-ban. Bizony, nagyon izgatottan várjuk mindnyájan ezt az estét . . . Azután, mintegy mentegetőzve, hozzátette: — Tudja, nagysád, miután az én fiam még csak kezdő, azért csak tiz százalékot kap esténként a jövedelemből . . . Másnap már megvigasztalódhatott a Vajda László édesanyja. Akkor, a mikor megtudta, hogy a „régi szerzők" : Herczeg Ferencz, Bródy I Sándor, Bérezik Árpád se kapnak több százaI lékot a jövedelemből, mint az ő fia. ii. A tábla. Színházi újság közönségének nem kell sokat magyarázni, hogy mi az a „tábla". Az iskolákban a fekete táblát jelenti, bérházakban a lakók névjegyzékét, színházakban pedig azt a kemény kartonlapot, mely — az igazgató örömére és a színházba vágyó közönség bosszúságára — jelenti, hogy „a mai előadásra már minden jegy elkelt". A „tábla" mostanában határozottan a Királyszinház-ban a legaktuálisabb. Csaknem estéről-estére hirdetik a szinház előcsarnokában, hogy a János vitéz-t ismét az utolsó zugig megtelt nézőtér előtt játssza Beöthy László gárdája. A János vitéz előadása alatt egy táblával többre van szüksége a Királyszinház-nak, mint egyébkor. Hat táblát ugyanis az előcsarnokban függesztenek ki, a hetediket pedig a — Fedák Sári öltözőjében. Ha minden jegy elkel, ezt az örvendetes eseményt ilyen formában közlik a szinház sztárjával: az öltözője ajtajának belső lapjára is kifüggesztik a „táblát". És azokon az estéken mikor Zsazsa öltözője fel van diszitve a táblával, Kukoricza Jancsi mindig egy árnyalattal vidámabban mutatja be magát — sürü karikás-pattogtatás közben — a közönségnek Mime. Színházi élet. Budapest, deczember 29. Direktornék. — Három közlemény. — ii. So m Ióné és Máder né. A kardos direktornék közé tartozik a Nemzeti Szinház igazgatójának a felesége. A gracziózus operett-divából kardos és pattogó, harczias direktorné lett, a ki Somló-nak, a szinházi békecsászárnak, kapóra jött. Ebben a házasságban nála a gyengéd női oldal, feleségénél az erős, férfias vonások jutnak kifejezésre. Somló szelíden kormányoz, jogara a migrénpálczika és alkotásait fejfájások közt hozza a világra. Ha vendég jön Somlóékhoz, ugy a nő tartja a vendégszerető czigarettatárczát az illető elé, együtt füstöl a vendéggel és az erjedő nikotinmérget kéjjel szivja magába, mig ura a jámbor gondolkodásmód bonbonját szopogatja, ítéletet mond darabok fölött, elkíséri férjét szerződő útjaiban, bátorít és visszariaszt művészeket és művésznőket és kritikát gyakorol kritikusok fölött. Ez utóbbi kérdésben a dics! himnuszokat zengőnél kezdődik nála az ember; | a rossz kritikát durvaságnak tartja. Mader Rezső szintén a kedélyes visszavonulás direktora, a kinél eikelne az élesebb hangú asszony. De Máderné éppenséggel nem ilyen. Nem avatkozik az ügyekbe, mitsem tesz, csak a férje után néz. Ezért nem annyira nadi rágós, mint inkább szemüveges nő. Soha nem jelen meg a kulisszák mögött, de annál gyakrabban a páholyban, a honnan észrevétlen vizsgálja a bal lettet. A mit rövidlátó férje nem vesz észre, azt ő meglátja szakavatott szemeivel és, ha olyasvalamit vesz észre, a mi nein oda való, azt a férje rendelkezése korrigálja. Hogy a ballett jobb lett és ma kitűnően működik, az a kiváló ballettmester mellett, Mádernénak is betudható. Máderné határozottan befolyást gyakorol a művészek magánviszonyaira, de erre vonatkozólag az az egyhangú vélemény uralkodik az operánál, hogy ez a befolyás sohasem ártott, sőt mindig használt az illetőknek. Itt a direktorné kedélyes és meleg bécsi szive játszik közre, az a bécsi sziv, a melyhez semmi sovinizmus nem közeledhetik, mert ez a bécsi asszony egy perczig sem felejtette el, hogy a Magyar Királyi Opera igazgatójának a felesége s két leányát magyarul nevelttette. Az egyik az országos szinésziskola növendéke és magyar színésznő lesz belőle, a másik már nemsokára egy jó magyar háztartás úrnője lesz.