MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-25 / 356. szám

1904. deczember 25. 3 A kulisszák mögül. Budapest, deczember 25 i. „Színészek". — A „Vígszínház" mai bemutatójához. ­Irta: Vajda László, a Színészek szerzője. Mit is mondjak róla: szerkesztő ur ? A darabomról. Az enyém — és. édes Istenem, csuda-e, ha elfogultan bírálom : nekem tetszik. És aggódva lesem, mi lesz a sorsa? De nem én itélem meg. Hiszen ha tudnám, hogy a közönség az én kritikámba is belenyugszik, reggelig is beszél­nék róla. De igy ? Megszületett és ma önök elé áll, meg fogják vizsgálni minden oldalról és észreveszik a gyöngéit, jól tudom. De — nagyon kérem — hunyják be legalább az egyik szemüket, ne lássák meg valamennyi hibáját, gondolják, hogy koraszülött. Hiszen ezt a darabomat tulajdon­képen tíz másik darab után kellett volna meg­irnom, olyan nehéz a sorja. A gyönge kis legényke egy világot szeretne megváltoztatni! Fonák helyzet — más tán erről írna darabot — de én nyugodt vagyok. Érez­tem, hogy beszélnem kell, hál' Istennek, a Vígszínház módot nyújtott arra, hogy megszólal­hassak, meg fognak hallgatni és talán meg is hallanak. Én megtettem a kötelességemet. És boldog vagyok, hogy már a jutalmamat is megkaptam érte. Csudaszép alkotás a szin­pad ! Művészek — kiválasztott lények vala­mennyien — ezer ember előtt mondják és hirdetik azt, a mit én, az ismeretlen, a senki, a semmi, irtain! Ilyen gyönyörűsége csak drámairónak lehet. , A mi ezután következik — lesújthat, vagy fölemelhet, de a boldogságomon mit sem vál­toztat. ii. „A portugál". A „Magyar Színpad" számára irta: aztojanovits Jenő. Arra való tekintettel, hogy fentebbi operet­temnek legközelebb meg lesz a premierje a Magyar Szinház-ban, felszólított igen tisztelt szerkesztő ur, hogy irjak a saját darabomról néhány sort. Szívesen teszek eleget ennek a kedves kívánságnak, de őszintén szólva, csak egy bizonyos pontig tudok felvilágosításokat adni. És ez a kényes pont a szöveg szerzősé­gének a kérdése. Annyi biztosat tudok egyelőre A portugál librettistájáról, hogy a szinlapon igy fogják jelezni: A portugál. Operett 3 felvonásban. Szövegét irta : » * , A verse­ket irta : Mérei Adolf. Vájjon ki lehet ez a három csillag ? A sok közül, melyik csillag ez a három csillag hazánk librettista-egének ragyogó csillagjai közül ? Egy darabig azt hittem, hogy az Első Magyar Általános Bárd Ferencz és vidéke, akarom mon­dani testvére, mert hát ők bíztak meg engem ennek a könyvnek megzenésítésével; tudják a szerző nevét. A napokban meggyőződtem arról, hogy a jeles kiadó-czég sem tud többet, mint én. A mikor a czég hajasabb beltagja átadta nekem a könyvet, igy szólt: — Kedves barátom! Íme egy librettó, a minőt még nem igen látott, különösen maga nem, a kinek meg volt az a szerencséje eddig, hogy a túlságos jó szövegek óvatosan elkerül­ték. Nos, hát most végre van egy jó szövege, kezelje szeretettel, Mérey Dolfi irta a verseket. — És ki irta a szöveget? — kérdém én érdeklődéssel. — Azt csak a premier napján mondhatom meg ! — válaszolta ő. — Annyit már most is meg­súghatok önnek, hogy az írógéppel leirt eredeti példányt a posta hozta. Levél is volt mellette, 12 águ koronás monogrammal s a finom női írás rajta csak azt mondta: „íme egy szöveg. Zenésittesse meg arra való zeneszerzővel s a premier napján jelentkezni fogok". Van ebben valami amerikai ízű vonás. Esküvő, a hol a vőlegény csak az oltár előtt ismerkedhetik meg a menyasszonynyal Én is csak a premier napján látom meg először a szövegkönyv íróját. Ha ugyan meglátom . . . Minden félreértés elkerülése czéljából a feleségem kijelentette, hogy tekintettel ama bizonyos monogrammos levél finom női írására, a nagyobb dekórum kedvéért, ő is jelen lesz ennél a találkozásnál. — Nos, tisztelt szerkesztő uram, mit szól ehhez a furcsa esethez s mit szól különösen, mint, a hogy a pompás Huszárvér-ben mond­ják, a — feleségemhez ? Felvonásközben. Budapest, deczember 25. Kukoricza Jancsi karácsonya. A „Magyar Színpad" számára irta : Fedák Sári. Maga nagyon kedves ember, tisztelt szer­kesztő ur, de mikor „czikket" kér tőlem a lapja számára, akkor rettegek magától. Az a vigasztalásom, hogy maga éppen ugy nem tudna a Kukoricza Jancsi karikásával pat­togni, mint a hogyan én nem tudom megírni ezt a „czikket". Azt kérdi tőlem, hogy, hogy érzem magam, mikor kettőt játszom egy nap ? Jól! Csak azt saj­nálom, hogy háromszor nem lehet egy nap játszani. Milyen kellemes karácsony volna az! Mindig, mindig együtt lenni az én legjobb pajtásommal — a közönséggel. Ha reggeltől estig játszani lehetne, akkor nem maradna időm egyedül ülni és gondolkozni. .. De hát nem lehet, csak kétszer játszani és ebbe bele kell nyugodni. A két előadás között végig fekszem egy kényelmes kanapén és teázom. Egész zsurt rendezek az öltözőmben. Négyen vagyunk. Az öltöztetőnőm, a komornám, a kutyám, meg én. Most vasárnap azonban elmarad a zsúr, mert karácsony napja van. A két előadás között megyek a templomba imádkozni, hogy egy­szer . . . valaha ... én is legyek boldog igazán . . . Szinházi élet. Budapest, deczember 25 Déryné. — Látogatás Herczeg Ferencznél. — Az irodalmi és szinházi események közép­pontjában nálunk mindig Herczeg Ferencz alakja áll. A közönség már előre is érdeklődéssel várja kedvelt Írójának legújabb megnyilatkozását és kíváncsian találgatja, vájjon milyen lesz. Meglátogattuk a ragyogó tollú írót kaplony­utczai otthonában, hogy érdeklődjünk jövendő tervei iránt. Erről a látogatásról a következőkben számolunk be olvasóinknak: — Hogy mik a terveim? — mondta az illusz­tris iró és meglátszott rajta, hogy ez a hozzáintézett kérdés némileg zavarba hozta. — Az irodalommal egyideig pihenőt tartok. Másik hivatásom fog­lal le mostanában: a politika. Ha majd elmúl­nak a politikai zavarok, egy uj darab megírásába fogok. Régen foglalkozom már a témájával, a melyet nagyon szépnek és hatásosnak tartok. — S mi lesz a czime? — Déryné. Ugyanaz a Déryné lesz a hősnője, a ki a magyar színészet csecsemő korában oly nagy szerepet játszott s a ki úgyszólván apos­tola volt a magyar színészetnek. Kiss József hívta fel először a figyelmemet Déryné alakjára. És én csakugyan elhatároztam, hogy színpadra viszem ezt a csodás nőt, kortársaival együtt. Elmondtam tervemet Faludi Miklósnak, a Víg­színház dramaturgjának, a kinek szintén nagyon megtetszett az idea. Abban állapodtunk meg, hogy a darabot a Vígszínház tiz éves fenn­állásának jubileumára írom meg, vagyis a jövő szezónra. — Dolgozik már a darabon ? — kérdém tovább. — Egyelőre tanulmányozom a kori, a melyben a darab játszik, olvasgatom az akkori színészet történetét, lapozgatom Déryné naplóját és megcsinálom a jegyzeteimet. Az eszme forr bennem, érik s nemsokára leülök, hogy meg­írjam a vígjátékot Aztán másra terelődött a beszélgetés: a napieseményekre, a politikára. Két novellát írok meg meg, aztán indulok le a kerületembe be­számoló beszédet tartani. - cs. * Ez a czikkecske már kiszedve hevert író­asztalunkon karácsonyi számunkra, mikor a Királyszinház igazgatóságától a következő hiva­talos kis kommünikét kaptuk : Déryné. A Királyszinház egyik legközelebbi újdonsága, a melynek szinrehozatala a János vitéz eeyelöre be nem látható sikerétől függ, Molnár Ferencz Déryné czimü színjátéka lesz, a melynek anyagát a kitünö szerző a nagy magyar színésznő Déryné naplójából vette. Az újdonság szinrehozatala érdekes vendégjátékkal lesz kapcsolatban. Mindenesetre nagyon érdekes vélet­len, hogy két magyar iró egy időben ugyanazt a tárgyat viszi színpadra. Hogy mik lesznek a kétségtelenül nagy érdekű fejleményei ennek a véletlen találkozásnak: az term észetesen a jövő titka. A szerkesztő. Vidéki színpadok. Budapest, deczember 25. Dehreczen-bő\ írják nekünk: Li'dofszky Gizella, a Népszínház kitűnő énekmüvésznője, a napokban mutatkozott be először a debreczeni közönségnek egy elite-hangversenyben. A mű­vésznő meglepetésszerű hatást tett gyönyörű hangjával és énekmüvészetével. A közönség zajosan ünnepelte s a rendezőség egy ujabb hangversenyre hivta meg a jövő hónapra. ~ 4 A szegedi szinügyi bizottság csütörtökön határozott a színházra beérkezett pályázatok felett s a színházat Mariházy Miklóssal szemben Makó Lajosnak itélte oda egy szavazattöbbség­gel. A határozat tegnap került jóváhagyás végett Szeged város tanácsa elé. * A pozsonyi színházban a héten vendégsze­repelt két estén Vasquez grófnő oly nagy siker­rel, hogy Szendrey igazgató a művésznő kép­viselőjével további 12 estére kötött szerződést. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, íra 2 kor. és szappan, ára t kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertarban es üroguenaban. Külföldi színpadok. Budapest, deczember"25. A bécsi Theater an der Wicn-ben csütörtök este igen nagy sikert aratott premiérjén Lehár Ferencz Házasság tréfából czimü uj operettje, melynek szövegét Bauer Gyula irta. Girardi játszotta a főszerepet. A bécsi lapok elragad­tatással imák ugy a zenéről, mint a szövegről. « A müncheni intendáns-krizis aktuálisabb, mint valaha. Possart Ernő visszavonulását januárra várják. Utódjául Perfall bárót és Ledebur bárót emlegetik. Az opera-igazgató Mottl Félix, a dráma-igazgató Dr. Ganghofer Lajos lesz. Berlin-ben társaság alakult egy Víg opera alapítására. Az uj szinház igazgatójául Gregor, elberfelvi igazgató van kiszemelve. 1905. októ­berében akarják az uj vig operát megnyitni. • Cleo de Merode, az ismert párisi tánezosnő most énekelni tanul és még ebben a szezónban fellép egy párisi színházban egy számára irt uj operett női főszerepében. Beerbohm-Tree, a hires magyar származású angol szinész és színigazgató, elsőrendű angol társulattal körútra indul a jövő évben Európá­ban. Shakespeare drámáit fogják előadni.

Next

/
Thumbnails
Contents