MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-03 / 335. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 3. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, vasárnap este kerül ismét előadásra Adam bájos vig operája; A lonjomeauipostakocsis. — Calvé Emma második föllépése a Carmen-ben a jövő hét péntekjén, deczember 9-én lesz. A világhírű művésznő e fellépése iránt is óriási az érdeklődés. * A Nemzeti Szinliáz-ban ma este kerül bemutatóra Gerhart Hauptmann hires drámája: Bernd Róza. — A mtivészszemélyzet serényen készül a legközelebbi njdonságra: Bérezik Árpád Miniszterválság czimü vígjátékára. * A Vígszínház legközelebbi újdonsága Bracco Fanyar gyümölcs (Frutti acerbi) czimü vígjátéka lesz, a mely az olasz színpadokon igen nagy sikerrel került szinre. A darabot Heltai Jenő fordította. A női főszerepet Varsányi Irén játszsza, a ki hosszabb távollét után ebben a szerepben lép fel először. * ' n A Magyar Szinház-ban tegnap este hatalmas sikert aratott Mader Raoul: Huszáivér! czimü operettje. A közönség elsősorban az illusztris komponistát ünnepelte, a ki ez ujabb müve partitúrájában éppenolyan invencziózus, nagytudásu és előkelő izlésü zeneszerzőnek mutatkozott, mint eddigi munkáiban. A pompás zeneszámokat gyönyörűséggel hallgatta a közönség és Mader Raoult az egész est folyamán szakadatlanul ünnepelte. Stein és Landesberg mulatságos és érdekes librettója csak növelte a hatást, sokat kaczagtak az est folyamán, mely egyike volt a legszebb premier-estéknek. A Magyar Szinház kitűnő előadásban mutatta be az előkelő müvet és a szereplők is kivehették a nagy sikerből jól megérdemelt részüket. * A Királyszinház-ban eddig tizenöt telt házat vonzott a János vitéz, a mely a szinház- ! nak fönnállása óta legnagyobbik sikere. Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátéka gyorsan meghódította a közönséget, a mely látható gyönyörűséggel kiséri a darab vidám és érzelmes jelenéseit, kitörő tapsokkal fogadja a magyar lobogó diadalmas szereplését, érdeme szerint méltatja a tündérország ragyogó díszleteit, jelmezeit és nagy hallétjét. A János vitéz nagy vonzóereje mellett a családoknak is kedves darabja lett, a minek bizonysága, hogy pénztárnyitáskor hét minden estéjén szinrekerül. — Vasárnap délután kerül szinre a Királyszinház-ban először Kövessy Albert vidám énekes bohósága, Az uj honpolgár. A kaczagtató bohóságban, a melynek két hatásos zeneszámát, köztük az Én vagyok a Goldstein Számi! refrénü általános népszerű kupiét Konti József szerezte, a czim«erepet Gyöngyi Izsó játssza. * A Népszínház operett-személyzete Holler Drachmann dán mesejátékát készíti most elő abban az átdolgozásban, melyet Heltai Jenő A rátartás királykisasszony czimmel készített. Az újdonság zenéjét Jakabfi (Jacobi Viktor) komponálta. Az egyik főszerepre megnyerte a szinház Z. Bárdi Gabi asszonyt, a ki az újdonságban teljesen egyéniségéhez mért szerephez jutott. Az újra férjhez ment asszony olvan, mint a megmaradt étel — uj tányérban. * Asszony nem hagy el férfit, mig azt más nő is szereti. * A nyomor nemcsak gazembert, hanem jellemat is nevel. * Nincs jobb szépitöszer a világon, mint a — jólét * A balsors kitartóbb a szerencsénél. Budapesti premierek. Budapest, deczember 3. „Huszárvér." — A „Magyar Színház" tegnapi nézőteréről. — Fényes ház, zajos siker . . . Már a mikor a szinház foyer-jébe lépünk s leadjuk kabátunkat a ruhatárban, rögtön észre lehet venni, hogy a mi ma este reánk vár, nem az a sablon-premier, a melyen csak egy újdonság bemutatásáról van szó. A művészi esemény, a hogy színházi zsargonban mondjuk, már a folyosókon előre veti — fényét. És milyen meleg, ragyogó fényét! Ez a fény elsősorban előkelő, szép asszonyok rózsásra pirult arczárói sugárzik szét, a kik a legkellemesebb premier-izgalom látható jelével adják át finom ezoboly-prém bundáikat s igazítják helyre a foyer tükrei előtt a legszebb szőke, barna, fekete és vörös hajfürtöket. A szmokingos urak seregesen özönlő gárdája pedig délczegebben lépked, mint egyébkor s hódítóbbra pödörgeti bajszát. Szóval mindenből látszik, hogy ma este nem közönséges szerzőről van szó, hanem olyanról, a kit a közönség fokozottabb érdeklődéssel tisztel meg. És ez természetes is! Máder Rezső, a Huszárvér illusztris zeneszerzője, a budapesti művészélet egyik legkimagaslóbb helyét foglalja el s betölti olyképen, hogy kétségtelenül nevéhez fűződik az a dicsőség, hogy a Magyar Királyi Operá-t újra megkedveltette a közönséggel. * ... A mi az elegáns toilettek tarka szinpompájától ragyogó nézőtéren első tekintetre szembeötlik : az Operaház előkelő művésznőinek és művészeinek jelenléte. Péntek lévén, a mikor az Opera nem tart előadást, a gárda csaknem teljes számban eljött, hogy jelen legyen művészi vezére zeneszerzői diadalának. Vasquez grófnét, Anthes-1, Beck-et és Gábor-1, (a titkon nősült,) ifjú tenoristát, Alszeghy Kálmán főrendezőt, a parkett első padsoraiban látjuk, Sz. Bárdossy Ilona, Kaczér Margit és Szoyer Ilonka első emeleti páholyaikban mosolygó arczczal és a bekövetkezendő diadal biztos tudatában, várják a függöny felgördültét. (A legmosolygóbb, természetesen, Szeyer Ilonka, az Opera staccatocsalogánya, a mit megmagyaráz az a körülmény, hogy közel mellette ül a — boldog vőlegény.) A Afaűfer-premier egyik legérdekesebb hivatalos látogatója azonban Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos, a ki családjával együtt, egy földszinti páholyban foglal helyet, hogy tapsoljon az operett-szerző Mader-nek. A művészeti ügyek előkelő vezetőjének puszta jelenléte is a legfényesebb czáfolata azoknak a kissé éretlen csipkedéseknek, a melyekkel a Huszárvér! illusztris zeneszerzőjét egyes újságokban illetik csak azért, mert mint az Operaház vezetője, — horibile dictu! — olyan operettet mert imi, a mely az eddigi bécsi szezon legzajosabb sikerét vitte el. Igazán nagy bűne egy magyar zeneszerzőnek! De ne csináljunk színházi politikát! (A politizálás különben is veszedelmes mesterség mostanában!) A mint tovább nézelődünk a zsúfolt házban, az irodalmi és művészi előkelőségek mellett a szép asszonyok egész raját láthatni. Nem sorolhatjuk fel neveiket, (sajnos, nem is ismerjük névszerint őket!) de ha szépségdijjat kellene odaítélnünk ugyancsak zavarba, jutnánk, hogy melyiknek adjuk a — kettő közül. A pénzarisztokráczia aranyszőke hajú virágának, B. asszonynak, a ki ezüsthimzésü kendőcskéjébe burkolja plasztikus vállait egyik földszinti páholyban, vagy a feketehajú szépségnek, K. asszonynak, a parketten, a ki szakasztott olyan, mint egy spanyol Vénusz, a kit Andalúzia tüzes napja pirított barnára. * ... De kezdődik az előadás s a mi a függöny első fellibbenése után következett az a teljes, osztatlan, nagy siker volt. Mader-nek, a ki az operettzenébe is beletudja vinni a nemes, klasszikus stílust, a Magyar Szinház-nak, a mely káprázatosan szép kiállítással tisztelte meg kiváló szerzőjét és sikere volt a szinház müvészszemélyzetének, a mely pompásan játszott. A mit pedig formás huszárnadrágok dolgában látni lehet, azt élvezetesebb megnézni, mint imi, vagy olvasni róla . . . -X.A kulisszák mögül. Budapest, deczember 3 l. Bernd Róza. — A „Nemzeti Szinház" mai újdonsága. — Világirodalmi jelentősége van a Nemzeti Szinház mai bemutatójának, mert a Bernd Róza Gerhart Hauptmann-nak, a németek legnagyobb írójának a darabja. A több viszontagságon keresztül ment és Bécsben a czenzura kegyetlensége folytán, oly nagy feltűnést keltett dráma Somló igazgató kitűnő izlése és nagy irodalmi érzéke folytán hazánk legkomolyabb színházában fog ma szinre kerülni. Természetes, hogy az érdeklődés már napok óta egyre fokozottabb mértékben nyilatkozik meg minden téren a darab iránt, de leginkább ott, a hol irodalmi finomságok iránt nagy érzéket tanúsítanak, főképp irodalmi körökben. A mai főpróbán meglátszott ez az ünnepélyes hangulat és a kritikus urak nem hétköznapi kedélyállapotban várták a függöny felbocsátását. Roze Bernd! Ki ne hallotta volna ezt a nevet? Ki ne emlékeznék a hasábokon keresztül vezetett czikkekre, a melyet ennek a darabnak az első berlini premierjéről, majd a bécsi elmaradásáról közöltek a lapok. Németországnak mindig ünnepnapja van akkor, a mikor Hauptmann félbeszakítja falusi magányát és felmegy Berlinbe, hogy uj darabjának első előadását meghallgassa. Azért volt a főpróba alatt a sötét nézőtéren annyira vasárnapi a hangulat és a kritikusok, a kik máskor álmos szemekkel, fakó arczczal, kesernyés arczvonásokkal hallgatják, — vagy jobban mondva — alig hallgatják az uj darabok első jeleneteiben elmondott dolgokat, ma még a függöny előtt is oly éberek voltak, mint — éjfél után két órakor. S aztán a mikor a Nemzeti Szinház kiváló művészei elkezdték játszani a szomorú parasztdráma jeleneteit, a mikor a szerencsétlen Bernd Róza, a ki már az első pillanatban elbukik, hallatja erős, csengő paraszthangját, a kritikus urak feszült érdeklődéssel figyelték és érezték, hogy a darab minden egyes mondatában van valami, a mi finom gyönyürüséget okoz. A mai bemutató a színházi és irodaimi gurmékat fogja a nézőtérre csabitani, a kiknek a nagy művészettel előadott darab meghallgatása épp annyi élvezetet fog bizonyára okozni, mint a főpróba közönségének. Orlando. II. Pálmay Ilka és a magyar szerzők. — A diva mai, népszínházi fellépéséhez. — Ünnepi estéje van ma este a Népszínháznak : visszatér régi fészkébe — ha csak egy estére is — a magyar operettszinpad fejedelemasszonya : Pálmay Ilka. Ünnepi estéje ez a mai, egyaránt a színháznak és a budapesti színházi közönségnek: a publikumnak alkalom adatott, hogy ismét gyönyörködhessék ez istenálldotta nagy talentum művészetében, a színháznak pedig dicsőség, hogy ezzel a nagy alkalomra módot ad és keretet szolgáltat a Pálmay Ilka fellépéséhez. Külön jelentőséget nyer a diva mai fellépése azáltal, hogy a mai előadás jövedelmét üdvös közczélra fordítják, azoknak játszik ma este Pálmay Ilka, a kiknek már oly sok dicsőséget és aranyat szerzett: a magyar szinpadi szerzőknek. Talán egy kicsit hálából is az irók iránt, a kik sok jó szerepet szabtak az egyéniségére és különálló művészetére és a zeneszerzők iránt, a kiknek annyi melódiájuk kelt a | népszerűség szárnyára az ő ajkairól. Dehát, ha Pálmay Ilka hálás lehet a magyar I szinpadi szerzők iránt, mennyivel hálásabbak