MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-20 / 352. szám

o Budapesti színpadok. Budapest, deczember 20. I A Magyar Királyi Operaház érdekes ujdon- j sága, A kecskepásztor, Dupont Gábornak, a ) milanói ötvenezer koronás Sonzogno-dij győz- | tesének darabja jövő vasárnap Poldini bájos kis dalmüvével, A csavargó és királyleány-nyal együtt kerül szinre. Utóbbi előadást az Operaház nyugdíjintézete javára tartják meg. Holnap a Szentivánéji álom kerül szinre a Nemzeti Színház tagjainak közreműködésével, csütörtökön Siegfried-et adják. A karácsonyi szent ünnepeket megelőző két napon, pénteken és szombaton, az Opera nem tart előadást. * A Nemzeti Színház következő nagyérdekü újdonsága, mely nagy művészi eseménynek ígérkezik, mint már említettük, Schiller: Wallensteintrilpgiája lesz, Dóczy Lajos uj fordításában. A Nemzeti Színház a német költő hatalmas müvét két estére osztva adja elő és pedig egy estén a Wallenstein tábora és a két Picolomini, a másik estén pedig a Wallenstein halála kerül előadásra. A színház a legnagyobb művészi gonddal készíti elő az érdekes színpadi eseményt. * a Vígszínház-ban vasárnap, deczember 25-én, karácsony első napjának estéjén kerül bemutatóra Vajda László Színészek czimü darabja, mely tárgyát a kulisszák mögött elterülő érdekes világból meriti. A nagy érdeklődéssel várt újdonságnak eseményszerű sikert jósolnak. Szombaton a színház nem tart előadást. A két karácsonyi ünnepen pedig délután a Diákélet kerül szinre mérsékelt helyárakkal, este pedig a Szinészek-et adják. A csütörtökre hirdetett bemutatóra váltott jegyek nem érvényesek, árukat a szinház pénztára visszafizeti. ~f * A Magyar Szinház-b&n immár harmadik hete Mader Rezső zajos sikerű operettje, a Huszárvér! foglalja le magának diadalmasan az egész műsort. Az operett jövő héten, deczember 27-én, kedden fogja megérni huszonötödik előadásának jubileumát, melyhez lankadatlan vonzóerővel közeledik. Szombaton a szinház szünetet tart; a karácsonyi ünnepek első napján délután Lehár Ferencz operettjét, A drótostót-ot adják, a melynek minden délutáni előadása zsúfolt ház előtt folyt le; karácsony másodnapján pedig Hcrblay operettje, a Fecskefészek lesz a délutáni előadás. Az ünnep két estéjén a Huszárvért adják. A pénztár és a Bárd-czég jegyirodái hétfőtől fogva árulják az ünnepi előadások jegyeit. * A Királyszinliáz e heti egész műsorát a szenzácziós sikerű János vitéz tölti be. A János vitéz szombaton délután is szinrekerül gyermekelőadásban. Ugyancsak a János vitéz tölti be a karácsonyi ünnepek két délutáni és két esteli előadását is. Mindebből kétségtelen, hogy a Kacsok-Bakonyi-áa\\áté\í első jubiláris előadása után is lankadatlanul megtartotta nagy vonzóerejét s megszakítás nélkül fog elérni második jubileumához is. * A Népszinház-bari A rátartós királykisasszony hétfői, harmadik előadására is megtelt a nézőtér; a közönség zajos tetszéssel kisért minden egyes ének- és tánezszámot s különösen perczekig tapsolta a szebbnél-szebb tánezokat, melyeket Hans Gyuláné tanított be. Az est sikeréből, mint a bemutatón, rha is kivették részüket, főkép Küry Klára (a királykisasszony), Z. Bárdi Gabi (Észak herczege) s Kovács, Raskó, Pintér, Újvári és Kiss Mihály. A dán mesejáték, mely maradandó sikert biztosított a Népszínház számára, a hét minden estéjén szinrekerül. Budapesti premierek. Budapest, deczember 20. A rátartós királykisasszony. — A „Népszínház" nézőteréről. — A Népszínház szombat esti premierjén, a mikor A rátartós királykisasszony-nyal egyszerre három szerző is: Holger Drachmann, Heltai Jenő, j Jakabfi Viktor aratott sikert, a nézőtér minden : érdeklődését a földszint baloldali hatos számú páholy foglalta le. Ott ült a hatalmas, ősz dán poéta: a hatvanesztendős, ifjú tekintetű Holger Drachmann huszonnégy esztendős vöröses-szöke feleségével, a ki némelyek szerint harmadik, másik szerint már hetedik életepárja a hires dánusnak. Hát persze, hogy érdeklődött az érdekes pár iránt az egé?z nézőtér. Férfiak, nők egyaránt nagy szorgalommal látcsövezték a szerzőt és feleségét, a ki még külön szenzáczióval is szolgált: a ruhájával. Decolletált fehér ruha, a melynek decolletageját egy roppant eredeti — vörös és zöld rózsákkal ékített — kendő szegélyezte. A hajában égő piros rózsa, kezében a tőle elmaradhatatlan kis ezüst czigarettatárcza. (Az ifjú Drachmanné olyan szenvedélyes czigerattázó, hogy felvonásközben lesietett az őrmester fülkéjébe és ott gyorsan elszívott egy czigarettát.) A szerző páholyából nézte végig az előadást Heltai Jenő is, de zúgott az egész est folyamán a páholy, mint a méhkas, annyi látogató járt benne: a dán iró Budapesten gyorsan szerzett barátai, ismerősei tisztelegtek nála egymásután. Sokat látcsövezték a jobboldali ötös számú páholyt is: a régi Küry-páholyt, a mely ez estén megint aktuális lett. De ez az egy páholy üresen maradt: nem jöttek el azok, a kik bérlik. Kiiry Klára családját a művésznő nagymamája képviselte a nézőtéren : a kedves öreg úriasszony hosszú távollét után ismét megjelent a Népszínház egyik páholyában, Losonczy úrnő társaságában. Egyáltalában a rendes népszínházi premierközönségen kiviil: a Heltai Ferencz, Moreili tanár, Budai Goldbergcrék és a többieken kiviil egy sereg uj és rég nem látott hölgy és ur jelent meg a /é/try-bemutatón. Az irodalom és művészet is élénken volt képviselve a nézőtéren : az irókat, újságírókat persze a darab csábította be, a művészeket pedig a méltán nagyhírű kiállítás. Fényes premierest volt, azok közül a szép esték közül való, a melyek őszinte örömmel töltötték el mindenkor a Népszínház ragaszkodó híveit. —Y.— Színházi pletykák, Budapest, deczember 20. A költő csókja. — Holger Drachmann és Fedák Sári. — A dánok költője, daczára ölvennyolez évének, nem vén ember. A mikor a darabja premierjén a közönségének bemutatkozott, mindenki el volt ragadtatva fiatal frisseségétől, könnyed és kedves modorától és főképp — huszonnégyesztendős csudaszép feleségétől. Most itt tartózkodnak néhány napig Budapesten és mindent megtekintenek, a mi csak megtekintésre érdemes a fővárosban. Természetesen a Királyszinliáz-ba is elmentek, hogy részt vegyenek egy János vitéz előadáson. Ott ültek az igazgató páholyában és a közönség észre is vette a szépfejü öreg urat és a finom mosolyú ifjú menyecskét. — Nézzétek csak oda — suttogták egyesek, — ott ül Holger Drachmann és felesége! * Az első felvonásnak vége volt és a dán szerző Beöthy igazgató kíséretében lement a színpadra. Meglátogatták Fedák Sárit öltözőjében. A költő annyira el volt ragadtatva a művésznő játékától, hogy valóságos lelkesedéssel ragadta meg kezét és igy szólt hozzá: — Igazán elbűvölő volt. Rég láttam ily művészi és finom játékot, mint a milyen az öné volt. Engedje meg, hogy egy öreg ember megcsókolja a homlokát! S ezzel homlokon csókolta Zsazsát, a ki elpirult a költő dicséretétől és csókjától. Mint a futóláz, ugy elterjedt a színházban ennek a csóknak a Ilire és a nézőtéren már mindenki tudott róla a második felvonás előtt. Ettől a percztől fogva mindenki érdeklődni kezdett Drachmann iránt és a látcsövek nagv tömege az egész második kép alatt csak a dán költő páholya felé irányultak. Kiváncsiak voltak arra a férfiura, a ki — Fedák Zsazsát megcsókolta . . . Omikron. Színházi élet. Budapest, deczember 20 Trónörökös és szubrett. — A szerb trónörökös szerelmi regénye. — A „Petit Párisién" czimü franczia újság megírta és minden czáfolat daczára fentartotta azt a szenzácziós hírt, hogy Péter szerb király fia Bécsbe szökött, Georgevics Dessanka, a belgrádi nemzeti szinház volt tagja után, a ki titkos szerelmese. Egy bécsi újság tudósítója most beszélgetést folytatott a hiressé vált színésznővel és a | szerelmi regényről a következőket írja. * Georgevics Dessanka asszony a belgrádi előkelő társaság ismert tagja, méltóságos aszszony, elvált neje a mostani bukaresti szerb követnek, a ki családja akarata ellen, mint szubrett szerződött a belgrádi nemzeti színházhoz, a hol valahányszor fellépett, megjelent a trónörökös is, de, hogy ez érdeklődik iránta, azt egész más körülményekből tudta meg. Az udvari színházban Georgevics egy páholyt bérelt, a mely éppen szemben volt az udvari páholylyal. Valahányszor megjelent a páholyában, a trónörökös mindig erősen bámulta és az egész idő alatt nem vette le róla tekintetét. A hódolat ezen megnyilvánulásának nem nagy jelentőséget tulajdonított, de később a fixirozás mind erősebb lett, sőt néhány nap múlva sétákat és kocsikázást rendezett az ablaka előtt. A színésznőt igen kellemetlenül érintette ez, mert a lakása egy csendes félreeső utczában volt és a trónörökös folytonos sétái és kocsikázásai lakása előtt nagy feltűnést keltettek, mert ez napjában öt-hatszor is megismétlődött. A gyönge termetű tizenhatéves herczeg minden alkalommal feszesen tisztelgett és szerelmes pillantásokat vetett feléje, sőt egy izben kocsijában le is térdepelt és összekulcsolt kezekkel igyekezett tolmácsolni szerelmét. Így tartott ez a király távollétében. Alig jött azonban vissza Péter király Belgrádba, rögtön megtudta a dolgot, a szerelmes kis trónörököst saját kezeivel jól megrázta és az adjutánst elcsapta. Georgevics asszony mind ! kellemetlenebből érezte magát, mert uton-utfelén ugy suttogtak róla, hogy ő „a jövő Dragája". Egy napon — beszéli a színésznő — megjelent nála az udvari szinház intendánsa és felmondta az udvari páholylyal szemben bérelt fizetett páholyát és egy másodikemeleti páholyt jelölt ki számára. A színésznő tiltakozott, de mikor az intendáns nyers szavakkal kijelentette, hogy ezen változtatni nem lehet, otthagyta azonnal állását a színháznál, elutazott Bécsbe. Belgrádból való távozása már régebben történt, azóta járt is Belgrádban, hogy vagyoni viszonyait rendezze; ekkor egy hangversenyen találkozott a trónörökössel, a ki feltűnően tisztelgett előtte, de ő épp oly kevéssé törődött j vele ekkor, mint azelőtt és augusztusban vissza! utazott Bécsbe. Ez időtől semmit sem hallott | Belgrádból, a míg most a „Petit Párisién" nem ! közölte, „szenzácziós szerelmi affér" czimü hírét, i melynek hősei ő és a trónörökös. Ez igen kellemetlenül érinti, mert nemsokára ismét volna dolga Belgrádban, de ezek után restet leutazni. " A színésznő ezzel fejezte be a beszélgetést: — Meg vagyok győződve, hogy a trónörökös vonzalma fiatalos meggondolatlanság volt, flirt, semmi egyéb és hogy egy pillanatig sem lehetett kétségben aziránt, hogy olyan nővel állott szemben, a ki az ő törekvéseit tréfás oldaláról fogta fel. Ö el fog engem felejteni és az ügy is el lesz felejtve. A mi engem illet, nekem nem kell felejtenem, mert az én gondolataim soha sem foglalkoztak a fiatal úrral. Vidéki színpadok. Budapest, deczember 20. A szabadkai szinház ötvenéves fönnállását három ünnepi előadással, közöttük Molnár Gyula : Névtelen liósök czimü pályanyertes színmüvének előadásával ünnepelte Szabadka közönsége. Előbb Ábrányi Emil nagyszabású prológusát szavalták el, majd Korniss Aranka lendületes előbeszéde után Molnár darabját adták elő. A színmű, a mely Szabadka városának a