MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-19 / 351. szám

2 1904. deczember 19. 3 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 19. A Magyar Királyi Operaház érdekes újdonsága, A kecskepásztor, Dupont Gábornak, a milanói ötvenezer koronás Sonzogno-dij győztesének darabja e héten kétszer van műsoron és pedig holnap Sylviá-xal, Delibes balletjével, jövő vasárnap pedig Poldini bájos kis dalmüvével, A csavargó és királyleány-nya\ együtt kerül szinre. Utóbbi előadást az Operaház nyugdíjintézete javára tartják meg. Szerdán a Szentivánéji álom kerül szinre a Nemzeti Szinház tagjainak közreműködésével, csütörtökön Siegfried-et adják. A karácsonyi szent ünnepeket megelőző két napon, pénteken és szombaton, az Opera nem tart előadást. A Nemzeti Szinház következő nagyérdekü újdonsága, mely nagy művészi eseménynek Ígérkezik, mint már emiitettük, Schiller: Wallensteintrilogiája lesz, Dóczy Lajos uj fordításában. A Nemzeti Szinház a német költő hatalmas müvét két estére osztva adja elő és pedig egy estén a Wallenstein tábora és a két Picolomini, a másik estén pedig a Wallenstein halála kerül előadásra. A szinház a legnagyobb művészi gonddal készíti elő az érdekes szinpadi eseményt. * A Vigszinház-ban csütörtökön kerül bemutatóra Vajda László Szinészélet czimü darabja, mely tárgyát a kulisszák mögött elterülő érdekes világból meriti s a melyről mai számunk egy külön czikke bővebben szó). A nagy érdeklődéssel várt újdonságnak eseményszerű sikert jósolnak. Érdekes két estéje lesz a színháznak kedden és szerdán, a mikor a színháznak fiatal művésznője, Harmat Hedvig, a ki tudvalevőleg érjhez megy, bucsut mond a színpadnak a Kis pajtás-ban és a Diákélet-ben. Szombaton a szinház nem tart előadást. A két karácsonyi ünnepen pedig délután a Diákélet kerül szinre mérsékelt helyárakkal, este pedig a Szinészélet-et adják. * A Magyar Szinház-ban immár harmadik hete Mader Rezső zajos sikerű operettje, a Huszárvér! foglalja le magának diadalmasan az egész műsort. Az operett jövő héten fogja megérni huszonötödik előadásának jubileumát, melyhez lankadatlan vonzóerővel közeledik. Szombaton a szinház szünetet tart; a karácsonyi ünnepek első napján délután Lehár Ferencz operettjét, A drótostót-oi adják, a melynek minden délutáni előadása zsúfolt ház előtt folyt le; karácsony másodnapján pedig Herblay operettje, a Fecskefészek lesz a délutáni előadás. Az ünnep két estéjén a Huszárvért adják. A pénztár és a Bárd-czég jegyirodái hétfőtől fogva árulják az ünnepi előadások jegyeit. • A Királyszinház e heti egész műsorát a szenzácziós sikerű János vitéz tölti be, ugy, hogy, amire alig volt példa, az operett e héten nem kevesebbszer, mint tizenegyszer kerül szinre. A János vitéz szombaton délután is szinrekerül gyermekelőadásban. Ugyancsak a János vitéz tölti be a karácsonyi ünnepek két délutáni és két esteli előadását is. Mindebből kétségtelen, hogy a Kacsoh-Bakonyi-daljáték első jubiláris előadása után is lankadatlanul megtartotta nagy vonzóerejét s megszakítás nélkül fog elérni második jubileumához is. * A Népsiinház-ban szombaton folyt le zajos sikerrel Holger Drachmann mesejátéka: a Rátartós királykisasszony, melyet Heltai Jenő dolgozott át magyar szinre. A zajos bemutatón nagy ovácziókban részesítették a jelen volt dán szerzőt, s a darab magyar átdolgozóját, Heltai Jenőt és a darab zeneszerzőjét, Jakabfi Viktort és a czimszerepet személyesítő Küry Klárát, a ki ebben a szerepben diadallal tért vissza a Népszínház színpadára. A nagysikerű újdonság tölti be a hét egész műsorát. Szombaton a szinház nem tart előadást. Az ünnep két délutánján a Piros bugyelláris és a Katalin, mindkét estén a Rátartós királykisasszony kerül szinre. A rátartós királykisasszony. — A sajtó bírálatai. — Budapest, deczember 19. Pesti Hírlap : Szép, meleg estéje volt ma ismét a Népszínháznak. „A Rátartós királykisasszony"-t adták, Heltai Jenőnek — Holger Drachmann „Volt egyszer" czimü tündérregéje után készült — bájos mesejátékát és a poétikus mü naiv szépsége, mély hatást keltettek a közönségnél. A mü sikerét még fokozta az a személyes szenzáczió, hogy a darab czimszerepében Küry Klára jelent meg ismét régi diadalmainak színhelyén és hogy a másik főszerepet Bárdi Gabi adta. Budapesti Napló: A Népszínházban tehát óriási siker volt ma este. Olyan, a milyenre nem emlékezhetik ez a szinház évek hosszú sora óta. Sikert aratott a darab, annak szerzője, fordítója és megzenésitöje, a fiatal Jakabfi Viktor — a ki néhány igen fülbemászó, dallamos, kedves nótát szólt a mesejátékba, — és sikert aratott a szinház, a melynek igazgatója szeretettel hozta szinre a darabot. A nagy sikerben természetesen része volt a darab minden szereplőjének is, elsősorban a két megtért primadonnának : Küry Klárának és Z. Bárdy Gabinak is. Magyar Hírlap: A bemutató nagyon zajosan, sok kihívással, ismétléssel és vastapssal ment végbe. A hírneves külföldi szerzőnek, ennek az impozáns külsejű, tüzes egyéniségű öreg urnák ismételten meg kellett jelennie a lámpák előtt. „A rátartós királykisasszony-t ugy belső értéke, mint brilliáns kiállítása és rendezése hosszú életre predesztinálja. Pesti Napló: A két szerzőhöz a művészi hatás elérése végett egy harmadik is járult, a kit méltán lehet a szerzők közé sorozni. Ki tudja, nem Márkus Gézának volt-e ma a legnagyobb sikere, a ki a díszleteket és a kosztümöket tervezte. Trónterme, királykastélya csupa bájos architektónikus ötlet, néha meseszerű caprice. A mi az előadást illeti, annak is megvoltak az érdekességei. Az Újság: „Es war einmal" ... ez a czime németül, magyarban a Heltai Jenő poétikus átdolgozásában „A rátartós királykisasszony" czimet kapta és ma került szinre a Népszínházban. Sikere itt is jelentékeny volt. Finomságát a mi közönségünk teljes mértékben apprecziálta és tudta élvezni azt az irodalmi elegancziát és nobilitást, melylyel Heltai Jenő a dán iró remekét kezelte. Alkotmány: Ösi illúziók, kihamvadt gyermekkori álmok ébrednek fel újra, ha ugy diszletezik be egy ilyen mesedráma színpadát, mint azt Márkus Géza tette, ha olyan csipkeszövetü, sőt néhol originális muzsikát irnak hozzá, mint a milyet a fiatal Jakobi irt a Heltai Jenő könnyed verseire. Független Magyarország: Csupa egyszerűség, csupa átlátszóság a darab : szóval bájos tisztaságú mese. És, a hogy lejátszódik, az üdesége megfiatalít. Hatna talán a maga eredeti felépitésében is és figyelembe, elfogódott érdeklődésbe értékesülő lesz a hatása a Heltai Jenő nemes eszközü, poétikus megformálásában. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 19. Babakiállítás a Népszínházban. Ritka érdekes karácsonyi kiállítást rendez a Népszínházi Nyugdíjintézet javára Vidor Pálné a szinház előcsarnokában : két napon, 20 és 21-én, kedden és szerdán, mintegy száz különböző nagyságú diszes kosztümökbe öltöztetett bábukat fognak elárusítani a Népszínház művésznői. A bábuk mindegyike egy ismertebb művészi alakítást örökit meg. Beléptidij 50 fillér. „Szinészélet". — A Vigszinház e heti újdonsága. — A Vigszinház színpadán e héten, egy az irodalomban eddig teljesen ismeretlen fiatalember fog megjelenni a közönség előtt darabjával, hogy tanúságot tegyen drámaírói hivatottságáról. A közönség többnyire, — s ez érthető, — bizonyos pesszimizmussal szokta fogadni az uj embereket, a kik rendesen egyszerre, nagy zajjal jelentkeznek, de az első tüzpróba után épp oly gyorsan tűnnek is el. Vajda László nem tartozik az íróknak ehhez a fajtájához. Már ebben az első darabjában, a Szinészélet-ben is, annyi komoly tudást, mély megfigyelést és rendkívüli szinpadi érzéket árul el, a mely csak kivételes talentumok sajátsága. A szinészéletet eddig csak vidám műfajok keretében vitték színpadra és a komédiások mindig hálás alakjai voltak a bohózat- és operettiróknak. Vajda László éppen az ellenkező végén fogta meg ezt a kényes témát: erős realizmussal vázolja darabjában a kulisszavilág intimitásait, a pálya ferdeségeit és a színészeket nem mint szinpadi alakokat állitja elénk, hanem betekintést ad magánéletökbe is. A Szinészélet tendencziáját a darabban szereplő komikus mondja el: — A közönség nemcsak a játékodra kíváncsi, a nappali komédiást is keresi benned; azt akarja, hogy a színpadon kivül, az életben is mulattasd — te a teritett asztal mellett, a feleséged pedig, a színésznő — az meg — hát az is a puszipajtása legyen. Közétek ül hívatlan harmadiknak és hiába kapálódzol ellene, — ha meg rugdalódzol, rosszul jársz. A czéhnek nincs szüksége renitensekre. Ugy kiebrudalnak, mintha sohse tartoztál volna közénk. Két fiatal művész körül forog a cselekmény. Az egyik egy fiatal színész, drámai hősöket játszik a társulatnál, a ki tele van a pálya iránt való lelkesedéssel és sehogysem képes megalkudni azokkal a különleges erkölcsi felfogásokkal, a melyek a színészetben úgyszólván elkerülhetetlenek. A másik egy ifjú színésznő, ideálja az előbbinek. Eleinte ő is küzd az ár ellen, de rettenetes küzdés után végűi megadja magát a sorsnak, feláldozza tiszta érzéseit s nagy primadonnává lesz. A dicsőségért drága árt fizetett; cserébe adta érte a szivét. Es hasonló lelkitusák vívódnak a többiek bensejében is. Ezek a színészet árnyoldalai, a melyeket a nagyközönség persze nem igen ismer. Vajda László nem mutatja be alakjait egyoldalúan, hanem teljes képet ad lelkivilágukról és érdekesen irja meg örömüket, bánatukat egyaránt. A Vigszinház nagy gonddal és styllel rendezte és állította ki a darabot és rendkívül érdekesek lesznek a díszletek, a melyek egy vidéki színkör udvarát ábrázolják. A legszebb auspicziumokkal készülnek a vigszinháziak a Szinészélet bemutatójára, a melynek során egy eredeti, tartalmas és érdekes uj szinmüiróval fog ismeretséget kötni a közönség. Figaro. Színházi élet. Budapest, deczember 19. Színpad és nézőtér. — A „Magyar Szinház"-ból. — Karácsony közeledik, — a színházak legnehezebb hete. A zöld fenyőfa gondjai az utczákra csalják a szülőket, hogy a fényes kirakatok elé álljanak és ott megtekintsék a gyermekek örömét, a mit a Jézuska megbízásából majdan át kell adni nekik. S mégis a Magyar Szinház esténként megtelik, hogy annak az érdeklődésnek adjon kifejezést, a mely Máder Rezső bájos operettjéhez, a Huszárvérhez fűződik. Egyre jobban közeledik ez a darab a jubiláris alőadásához, a huszonötödikhez s operaházunk kitűnő igazgatója ilyképp meg nem pihen a jubileumi ünnepségekben. Csak tegnap került ötvenedszer szinre a bécsi An der Wienszinház-ban a Huszárvér operett s rá néhány nap múlva már a Magyar Szinház-ban fog a szerző maga dirigálni a vezénylő pultuson, hogy ezzel is megadja a jubiláris előadásnak az iinnepies jelleget. Kitty szerepét tegnap Keleti Juliska játszotta, a ki most különben is nagyokon töri a fejét. Először is Merli mesternél vesz énekleczkét, a mi fővárosi énekviszonyainkra tekintve, valamit csak jelent, másodszor pedig, mint értesülünk, — nemsokára férjhez megy. Az előadások különben a Mit szólnak a feleségemhez? kupié jegyében folynak, mert a közönség érdeklődése főképp erre a vidám kupiéra irányul, a melyet a nézőtérről énekelnek fel a színpadra. Esténként a következő kéréssel fordulnak a páholyvásárlók az igazgatósághoz : — Kérem, hogy lehetne azt megcsinálni, hogy Sziklai a mi páholyunkba jöjjön? Az igazgatóság rendesen mindent megígér az illetőknek, a mi tehetségükben áll, de azért leginkább Sziklai-hoz utasítják őket, hogy vele személyesen rendezzék ügyüket. De a páholykonkurrensek mindvégig megtartják Sziklaicsalogató kedvüket, mert a mikor arra keriil a sor, hogy a kitűnő komikus a folyosón páholyt keressen magának, valamennyi ajtó nyitva van