MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-17 / 319. szám
1904. november 15. 3 M. KIR. OPERAHAZ. KIRÁLY SZÍNHÁZ, A »Sámson és Delila« szövege. I. felvonás. Nyilt térség Gázában. A zsidónép panaszkodik so"sa ellen. Sámson vigasztalja. Abimélek kíséretével belép. Meglátva Sámsont és a zsidókat, azzal fenyegeti óket, hogyha el nem hallgatnak panaszukkal, még rosszabbra fordul a sorsuk Gúnyolja a zsidók istenét. Sámson szembeszáll vele. Abimélek kardot ránt, ráveti magát Sámsonra ; ez kirátnja kezéből a kardot és a földhöz sújtja vele. Abimélek meghal és Gázában lázadás tör ki. Sámson és a zsidók elvonulnak, a főpap kíséretével kilép a templomból; meglátva Abimélek holttestét, bosszút forral a zsidók ellen. Az érkező hirnök jelenti, hogy lázadás van a városban. Mind elvonulnak. Sámson a győzelmes hirczosoktól követve belép ; mindnyájan boldogok, mert azt hiszik, hogy a zsidókra felvirradt a szabadság napja De ila és fényes kisére'e kilép a Digontemplom kapuján. Hízelgő szavakkal szól Sámsonhoz, ez azonban, az agg zsidó könyörgésére nem néz reá, attól félve, hogy szive szerelemre gyul Delila iránt. Papnők táncza Delila találkára h vja Sámsont, a ki nem szól, de látni rajta izgalmas lelkiállapotját II. felvm is. Delila há a és kertje. Delila nem szereti Sármont, hanem' bosszút akar állni rajta, mert tudja, hogv ellensége nemzetének. Egy szikla mögül fel ürik a főpap alakja. Azért jött, hogy rábeszélje Delilát, hogy tudja meg Sámsontól, miben rejl.k óriási ereje. Aztán lesbe áll, magára hagyva Delilát, a ki várja Sámsont. Sámson izgatottan jő. Deila könyö rög neki, mondja el erejének titk?t, a mit ez megtagad. A mikor Sámson többszöri könyörgés után sem teljesiti kérését, a házba rohan; Sámsor. követi. Filiszteus katonák a főpappal kémlelve bejönnek az üres s inen. Egyszerre Delila megjelenik a ház teras^zán, Sámson hajfürtjét mutatja nekik és segítségül hivja őket. Sámsont, miután megfosztották hajfürtiétől, a melyben ereje rejlik, a katonák elfogják. III. felvonás. Sámson lánczra verve, megvakítva, kézi malmot forgat. Istenhez fohászkodik, szüntesse meg a zsidónép szenvedését. Filiszteusok belépnek, leoldják kezéről a lánczot és elvezetik. Változás. Dágon templomának belseje. Ezrének Bacchanal. Sámsont egy gyermek vezeti be. De i!a serleggel a kezében gúnyosan megkínálja. A kar kikaczagja Sámsont. A főpap és Delila az áldozati oltáron áldoznak. Sámson könyörög a zsidók Istenéhez, hogy csak néhány perezre ad a vissza egykori nagy erejét és a gyermek fülébe súgja, h'<gy vezesse a templom két oszlopához, óztán megrázza az oszlopokat és a templom összeomlik, maga alá temetve a flliszteusokat. J Bazar De L'Orient % íl Egyedüli üzlet ezen szakmában Magyarorsz ág üfc része» o. IV., Koronaherezeg-uteza P '>• 4: MISTER CHARLES BROU N tudomására adja a nagyérdemű közönsé«*nek, V, hog\ megérkezett 400 drb különféle nagv: tgu Perzsa ét Szmima-szönyegek. me'yk, mig a készlet tart, rendkivüli <->lcsó á :a!-'oan eladatnak, ezenfelül felhalmoz->11 pnn es chinai di izmit tárgyi- i, legji ünvosabban eladatni k, spanyol Diák, I« vé-v. »elyem hímzések, bútorok és mi-\..cn - • e szakmába vágó dolgok. "MINTA" szálloda Budapest Nagymezö-utcza 6'i. Teljesen újonnan berendezve, 40 szobával, rézágyakkal és villanyvilágítással. Sz. l.ak 8« kr.-t<l feljehh. A kávéház a szállodában egész éjjel nyitva van. TELEFON 315. STRASSER JAKAB, szállodás és kávés. »A sasfiók (L'Aiglon)« szövege. Sarah Berrhardt budapesti vendégszereplésének legkiemtlkedőbb eseménye a L'Aiglon szinrehozása. A sasfiók kétségbeesetten crapkod szaroyaival. Fel akar emelkedni a magasba a világ fölé, de a szárnya beletörik ebbe az emelkedesbe. Olt a napnál lebeg atyjának, a na.y, dicső sasnak alakja. A sasfiók szeme sóvárogva néz a magasba, tekintete köv.-ti apjá», da a szárnya nem birja. I-re, ez a sasfiók iragéd áje: a reichstadti here egé, a kir ek nem volt más bűne, mint hogy Napoleon fianak született. Ez nem tragikus bün, a Sasfiók tshát szoros értelemben véve nem dráma ; Ro tand egy csodásán szép képet festett, a mely kép ott él afranczia nép lelkécen, beragyogva a Glorre fényétől. A dráma színhelye Bécs környéke, ideje 1830—1832. I. felvonás. A növekvő szárnyak. Az ifja sas körül folyik az intrika, ellene és mellette. Álruhában férhetnek csak hozzá hivei, a kik megszöktetni akarják, köztük unokahuga. De ő maga is érzi, hogy ereje kevés, még nem ké szült el császárnak. Áz fju sas csak nevelőjén próbálgatja körmeit, a ki a történelmet elferdiive adja elő neki. Ő tanítja történelemre tanítóját és lángoló szavakkal festi j le az ulmi diadalt és Austerlitz napját, a hol Mack tábornokot ejti foglyul Napoleon Az ifjú sast kémek veszik körül, mégis tudja dicső apjának minden lépéséi. Az intrika szerelmi hálótan akaija meglógni az ifjú sasfiókot és Elsler Fanny t, a hires tánezosnőt csempeszi be neki, hogy annak a karjai oan elfelejtse származását és a küldetést, a mely reá, mint I Napoleon fiára vár. \ szerelmi éjszakából a 1 munka éjszakája lesz, melyen a herczeget Eis ler Fanny apja dicső tetteire tanítja. IL felvonás. A csattogó szárnyak. Egv év mult el. Az őrizet, a kémkörnyezet változatlan. A berezeg fakatonákkal játszi«, a melyeket egy éjszaka osztrákból francziára változtatott egy gondos kéz. Metternich az osztrák katonákat keresi, csodá'atos bájjal vágja a szemébe: — Megfutottak . .. És csattognak a szárnyak, az if|U sas repülni készül is a Marmonttafi jelenetben előt tünk áll Napoleon fia, az ifjú sas. III. felv nás. A szétnyiló szárnyak. Az ifjú herczeg meghódítja nagyapját, egy szárnycsapás csak és ott lebeg, ahová vágyott, Franczia ország trónja felett Metternich megbénítani akarja a szárnyakat. A herczeg, miután megtagadta Metternich tanácsára a segítséget, szökni készül A szökésre egy szymbolummal ad jelt. Ez a szymbolum Napoleon kai pja Ezzel a kalappal áll szemben egy sötét éjszakán Metternich és egy hatalmas tirádába önti gyűlöletét a kis háromszögű kalap viselője ellen, a ki odaégette a maga N betűjét a száraz homlokára. A rettenthetetlen Metternichet félni látjuk, de csak egy pillaratra. A másik pillanatban újra a kanczellár áll előttünk, a ki szavaival megmérgezni akarja Ferenczet és ez sikerül is neki. Rövid pár szó az öldöklő méreg. — Arijából semmi sincsen a fiúban. Ez elég a reishstadti herczegnek, a ki rajongó imádattal néz fel atyjára, a kit követni akar. Ez a pár szó összezúzza szárnyait, meg mérgezi a sasfiók lelkét. IV. felvonás. Megtépve immár a sasfiók szárnya. Hivei meg akarják szöktetni és ő této , váz. A korz vér küzd benne a Habsburgjai. Szerelmi kalandokat keres, de arra a szóra, hogy ütött a cselekvés órája, feledve van az asszony. Újra sasf.ók, a ki repülni akar. V. felvonás. A megtört szárnyak. A Fran cziaországba való menetelre készen áll Ferencz, nem az osztrák herczeg, hanem II Napoleon. Egész lelkét, dicsőségre vágyakozó szivének hevét abba a búcsúba önti bele, a melyet Vagram mezején mond hivei közepette. Az , összeesküvést felfedezik és II. Napoleon vissza- I változik reienstadti herczeggé, a ki ezredének gyakorlatait vezeti. VI. felvonás. Az összecsukott szárnyak. A sasfiók lelke meg van mérgezve, a sasfiók végsőt vergődik és meghal. Ferencz, Reichstädt herczege, Rostand drámájának hőse hamleti karakter. Ő Napoleon fiának tartja magát, de a külseje, az a tőrékény gyönge külső, a haj, a szem, mind, mind a Habsburgokra vall. Ped g ő gyűlöli a Habs burg származást és Metternich éppen azzal töri össze, hogy bebizonyítja neki, hogy benne nincsen semmi apjától. Napoleon kultuszának, amely Francziaországban ma is él, megtestesítője a fia. S ánjuk ezt a sasfiókot, aki nagyra tört. A modern Ikarusz ez, aki Dedaluszt a naphoz akarta követni. „A kaméliás hölgy" szövege. 7. felvonás. Gauthier Margit hazatér a színházból Barátnője, Prudencze vendégsereget gyűjt eg»be és bemutatja Margitnak Duval Armondot, a ki titkon már régen szereti a »kaméliás hölgy«-et. Az estély folyamán Margit hirtelen rosszul lesz, a vendégek eltávoznak, csak Armand marad mellette és bevallja nek» szerelmét. Margit is vonzalmat érez az ifjú Duval iránt és megengedi neki. hogy többször meglátogassa. II. felvonás. Armand már Margit kedvese, de nagyon féltékeny Margit barátjára, Varville grófra. Margit azzal bizonyítja szerelmének őszintességét, hogy szakit a gróffal és ráveszi Armandot, hogy menjen vele falu helyre és ott élje: ek együtt, távol a világtól. Armand eleinte habozik, de végre győz Margit iránti szerelme és rááll kívánságára Margit boldog és boldogsága tudatában teljesen visszautasítja volt barátját, Varville grófot, hogy ezentúl teljesen és igazán annak éljen, mi előtte eddig egészen ismereüen volt, az igaz szerelemnek. III felvonás. Falun történik, a hol boldogan élnek a szerelmesek, de e rövid boldogságot megzavarja az öreg Duval megérkezése, a ki családja boldogságáért rá akarja venni Margitot, hogy mondjon le fia szerelméről. Margit határozottan megtagadja e kívánságot, de midőn az öreg Duval esedezve kéri, hogy leánya jövője, mindene ettől függ, Margit ellágyul és megígéri, hogy elhagyja Armandot és visszatér ismét Párisba, folytatni az utált életet, melytől megszabadultnak vélte már magát. El is búcsúzik Armandtól, de ugy, hogy ne sejtsen tervéről semmit s azután szenvedés és kétségbeesés közepette elhagyja azt az egyszerű, szegényes helyet, a hol olyan boldog volt egy rövid ideig. Midőn Armand megkapja Margit levelét s belőle megtudja, hogy őt elhagyta, erőtlenül lerogy a fájdalom súlya alatt. IV. jelvonás. Párisban egy félvilági hölgy estélyén ismét találkoznak a volt szerelmesek. Margit ismét visszatér a grófhoz, Armand pedig könnyelmű, kicsapongó életet él. Éppen kártyázik s a szerencse végtelenül kedvez neki. Miután nagy összegű pénzt mert és ismét találkozik Margittal, szemére veti, hogy azért hagyta el, mert szegény volt s az egész társaság előtt nála levő pénzét Margit szeme közzé vágja, mint regi tartozásar, melyet ezúttal mindenkinek szeme láttára kifizetett. V felvonás. Margit halálosan beteg. Armand értesül mindenről, a mi velük történt: megismeri az okot, a miért őt Margit elhagyta. Visszatér huzzá és felajánlja szivét Margitnak, a ki nem szűnt meg a történtek után is szeretni Armande a végzet elállja a boldogságuk útját. Margit a visszatérő Armandot boldogan öleli magához s feledve mindent, kiadja lelkét egykori szerelmese karjai közt. PÜR&O hauer féle keierüviz reggelenként fél pohárral használva, ÄÄofiToahon ESK"*?. soHn " K ap 8 b» d> es Marieibadi ivó kúrát, gyomor- és béibajokban, ugyszir.ián eIkov*redés. szivelhaja" h ® es azzal járó fulladásnál, sargastg, maj- és lepdaganatnal. ciukorbetegség, csűz és köszvénynél, h„n ^ i t "^ S rr. an<ll t " a ásosságában egyéb keserű vagy ha-hajló ásványvizek meg sem közelítik és saját érdekéHí-Sh r i !. helyette mast nem fogad el. — Utasítás mellékelve Kapható : IBudapesien minden gyógytár éa *HHdé!^a fi"ástúiajdonos' SCHMIDTHAUER LAJOS %tőkerésznél Komáromban. S éü Síeg T30 5r2uí.' Az egyedüli természetes keserűvíz, a mely kis üvegben is kapható. =
