MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-02 / 304. szám

1904. november 2. 3 1-ső előadás október 13-án 2-ik „ „ 14-én 3-ik „ » 15-én 4-ik . „ 16-án 5-ik „ . 17-én 6-ik „ . 18-án 7-ik „ r 19-én 8-ik , , 20-án 9-ik . „21-én 10-ik „ „ 22-én Koro Budapesti színpadok. Budapest, november 2. A Magyar Királyi Operaház e heti kiemelkedő eseménye Hunyady László-nak vasárnapi előadása lesz, melyet az Operaház igazgatósága a legnagyobb elhunyt magyar zeneszerző, Erkel Ferencz születési évfordulójának előestéjén kegyeletes emlékül és egyúttal Erkel Sándor, az Operaház felejthetlen emlékű zenekari igazgatója síremléke javára rendez. — Pinteken a fárszinház-ban Faust-oi adják. * A Nemzeti Színház legközelebbi ;nagyérdekü újdonsága Kemechey Jenő : Az emigránsok czimü történeti színmüve lesz, a melyből már erősen folynak a próbák. * A Vígszínház egész heti műsorát Mayer Förster Vilmos szenzácziós színmüve, a Diákélet (Alt-Heidlberg) tölti be, a mely teljesen be- j váltotta azokat a nagymérvű várakozásokat, melyeket a szinház ehhez az újdonsághoz fűzött, j A D/a'Me/előreláthatólag megszakitásnélkülfogja megérni a legnagyobb sikerű darabok rekordját. • A Magyar Szinház-ban egész héten estérőlestére a Fecskefészek czimü, pénteken bemutatóra került operettet adják, melynek eddigi •lőadásai zsúfolt ház és a közönség legnagyobb tetszése mellett folytak le. • A Királyszinház-ban szerdán és csütörtökön A törvénytelen apá-t, a szinház legutóbbi nagy sikerét adják. Pénteken és szombaton a tavalyi színházi év egyik legnagyobb sikerét, Lincke: Lisistrata (Makrangzos hölgyek) czimü operettjét elevenítik föl Fedák Sárival; az igazgatóság erre a reprizre a darab egész kiállítását fölfrissítette és fölujitotta. Vasárnap esté, a szinház megnyitásának évfordulóján, az Aranyvirág kerül előadásra Fedák Sárival. • A Népszínház újdonsága: A lőcsei fehér asszony-t, a Faragó Jenő által oly sikerrel dramatizált énekes szinmü irsnt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Tegnap Lőcse város főjegyzője közölte Vidor Pál igazgatóval, hogy egy népes küldöttséggel jön a jövő héten Budapestre, hogy A lőcsei fehér asszony előadását végignézzék s kérte a jegyek fentartását. A kulisszák mögül. Budapest, november 2. Tiz előadás. — „Végre egyedül!" és „A törvénytelen apa". — Benne vagyunk a főszezonban. A színházak vállvetve versenyeznek egymással, a minek természetesen, elsősorban a közönség látja hasznát. És a közönség talán sohasem méltányolta annyira a színházak nemes törekvéseit, mint mostanában, a mit az bizonyít leginkább, hogy a nézőterek lelkes publikummal telnek meg esténkint. Egyik újdonság követi a másikat, nem mintha a műsoron levő darabok nem ütöttek volna be, hanem azért, mert a szinházak elsősorban változatos műsorral akarnak a közönségnek kedveskedni. Keroul: Végre egyedül! czimü bohózata aratta egyikét a legnagyobb sikereknek. Ennek a sikernek a jellemzésére a Vígszínház pénztárkönyvéből kijegyeztük az első tiz előadás jövedelmét. ... 3600.— 3215.... 3600.— 3600.... 3301.— 3490.— ... 3435.— 3470.— ... 3512.— 3600.Az első tiz előadás jövedelme összesen 34,823 korona. Egy előadás jövedelme tehát 3482.30 koronát jövedelmezett a Vígszínház-nak. A Királyszinház-baxx A törvénytelen apa czimü bohózat, a melyben olyan speczialitás van, a milyent nem igen láttak még Budapesten. Ádám-kupié, rózsa-eső, hintaszékdal és Fedák Zsazsa, mind olyan színházi trükkök, a melyek az utóbbit természetesen kivéve, a mult évi londoni szezon slagerei voltak s nálunk sem tévesztették el hatásukat. Hogy a darab csakugyan szenzácziós legjobban: l-sö előadás október 14-én . 3106.— 2-ik 15-én 2694.— 3-ik „ 16-án 3426.— 4-ik 17-én 2599.— 5-ik 18-án . 2426.— 6-ik 19-én 2780.— 7-ik 20-án 2840.— 8-ik 21-én 2517.— 9-ik 22-én . 2860.— 10-ik 23-án 3100 — Az első tiz előadás tehát 28.348 koronát jövedelmezett, a mi 2834 korona 80 fillér átlagbevételnek felel meg. Íme a minden szónál beszédesebb számok. -F.Színházi pletykák. Budapest, november 2. I. Az uj lakás és az uj szerep. Egy operett-szinházunk feltűnő szép ifjú tagjáról esik szó az alábbiakban, a ki sokat igér a jövőre, annak daczára, hogy Ígéreteinek nagyrészét a múltban már be is váltotta. A kis csillag számára egy jónevü librettóirónk szerepet irt uj operettjében. Nem nagy, de kedves szerepet. Mikor elhatározta, hogy megírja uj darabját és benne egy szerepet a szőke szépség számára, felkereste a kis művésznőt a lakásán, hogy a szerepet vele megbeszélje. Kis, szerény lakásban lakott a kisasszony; egy szobából és konyhából állott mindössze a kis lakás, a hol megbeszélték az uj szerep tervét. Két hónap múlva elkészült a librettista munkájával és most már újból fel akarta keresni a kis művésznőt, hogy megmutassa neki a kész operettet. De az időközben elköltözött régi lakásáról: uj lakásában — a körút egyik fényes palotájának első emeletén — livrés inas fogadta az elámult operettirót: — Szólok a komornának — hajlongott az inas, — hogy nézze meg, vájjon fogad-e a nagysága ? Inas, komorna, első emeleti ötszobás lakás — a librettóiró egy pillanatig gondolkozott az előszobában, aztán hóna alá csapva a darabját — nem várta meg, mig bejelentik, hanem sietve távozott. Aznap este a kis művésznő meginterpellálta a színházban a librettistát: — Miért szökött meg tőlem ma délelőtt? Mi van az uj szerepemmel? — Hja, kedves kisasszony — felelte az iró, — nem tehettem máskép. Most már olyan nagy lett az ön lakása, hogy az a szerep, a mit én irtam, kicsi lett az ön számára . . . Mime. II. Utazás Julianna és Katicza körül. — „A lőcsei fehér asszony" és a „Diákélet". — Két nő iránt érdeklődik most a főváros színházi közönsége. Az egyik a vereshaju Julianna, a kinek a Kerepesi-uton van a hajléka, a másik pedig a bájos Katicza, a ki a lipótköruti múzsatemplom színpadán szolgálja fel a habzó sört az örökké vidám heidelbergi diákoknak. A lőcsei fehér asszony a maga vitéz kuruczaival, Katicza pedig az ősi heidelbergi egyetem diákjaival és a szerelmes diákherczeggel jelenik meg esténkint a színpadon, könnyeket csalva a közönség szemébe. Kuruczdalok és diákénekek frissítik fel az emberi emlékezetében a tovatűnt ifjúság felejthetetlen szép emlékeit A Népszinház-ban ott szerepelnek azok az ősök, a kiket az utódok a nézőtéren láthatnak. S a ki az egyik-másik előadáson ezeknek az utódoknak a közelébe jutott, érdekes és kedves megjegyzéseket halhatott tőlük. A mikor a szép Géczy Julianna a színpadon azt a mappát vette elő, a melybe sajátkezüleg rajzolta egykor a kuruczok karikatúráját, valaki megjegyezte a nézőtéren: — Az a mappa, a melyben Kornonay Julianna elrejtve őrizte azokat a karikatúrákat, az én birtokomban van. Géczy István, a szinház derék gazdája volt. Miután ő mondta, hát elhitték neki a rokonságot. Ha külsejére, alakjára és arczára hivatkozott, bizony kétségbe lehetett volna vonni a szép kurucz Delilához való rokonságot. És a mikor a fehér asszonyt, a pribékek a bitófához hurczolják, egy másik hang szólalt meg a közönség soraiban. — Ezt a gyürüt itt az ujjamon, akkor is viselte Julianna, mielőtt kivégezték. Az arczát nézve annak, a ki ezt a megjegyzést tétté, mindenki elhitte neki, hogy a démoni nő egyik leszármazottja. Mert hát Thury Elemér volt, a mindig szép, elegáns művész, a Királyszinház „jenne premier"-je. A Vígszínház Katiczája kevésbbé démoni, a mit tesz-vesz, kevésbbé bűn. Az ő szivében nem az indulatos, gonosz szenvedély, hanem a tiszta szerelem lángja ég. És ez a szenvedély lángol annak a fiatal herczegnek a szivében is, a ki de szívesen hagyná ott a trónt, családot, csak azért, hogy örökké a maga számára hóditsa meg azt a kis fruskát, a kit a Vígszínház plakátjain sörös kancsókkal a kezében látni. Ez a Katicza fehérebb, ártatlanabb a lőcsei fehér asszonynál és talán ezért is meghatóbb a históriája is. Színházi élet. Budapest, november 2. Siker után. — A „Fecskefészek" körül. — A „Magyar Szinház'

1 jelenleg talán a legvidámabb színháza a fővárosnak. A Fecskeféézekkel fészket vert a siker és a zárdanövendékek két köténykéjén repdeső fecskék a boldogságtól repdeső szivek szimbóluma. A szereplők pedig megkezdték a tippelést. Lesz-e aranyfecske, vagy nem lesz? Aranydrótostót volt már. A tájékozatlanok kedvéért mindjárt el is áruljuk, hogy az aranydrótostót egy kis zsuzsu, a melyet a Drótostót századik előadásakor kapott ajandékba az igazgatóságtól minden szereplő. A főszereplők zsuzsuja vert aranyból készült, azoké pedig, a kik kisebb szerepet játszottak, aranyozott volt. A milyen jó előjelek mellett indult meg a Fecskefészek előadásainak sora, biztosra vehető, hogy a zsuzsu meglesz és ma már főképp csak az képezi a beszélgetések és találgatások tárgyát, vájjon eredeti fecskenagyságu lesz-e az aranyfecske, vagy csak olyan miniatűr, mint a drótostót. Az utóbbi a valószínű, mert az igazgatóság nem akar ilyen precedenseket, nehogy, ha a jövő szerzője egy „Mamut" czimü darabot fog benyújtani: a századik előadás után mamut nagyságú arany zsuzsukat legyen kénytelen kiosztani. * A szende arczu, pajkos viselkedésű és szemérmetes Fecskefészek növendékek között a legszendébbnek, legpajkosabbnak és legszemérmetesebbnek látszik — Ráthonyi Ákos. Lágy a hangja, lányos a tekintete és bájos minden mozdulata. Mindenki azt hitte, hogy legalább abban a két felvonásban, a melyben lányként mutatkozik be a színpadon, a férfi közönség fog belebolondulni. De ez nem következett be, hanem épp az ellenkezője. A nők szive dobbant meg a kék kötényü Ráthonyi láttára s már a második előadáson szívesen emlékeztek meg róla.