MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-08 / 310. szám

1904. november 10. 67 M. KIR. OPERAHÁZ. A »Tosca« szövege. Az első feltonás Szent-András templomé ban játszik, Rómában. Angelotti politikai államfogoly, a sar. Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a sekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angeloiti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossival, ki nyarilakának kulcsát adj" át neki, hogy ott elrejtőzzék. To-ca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Argelottit. Tosca, a szerelmes nő csábító erejével réveszi, hogy az este taialkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom megtelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásán játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a .vesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megigéri, hogy a gyanús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt színleg ag- onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jó Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmondván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mert Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meghallotta, elfogatására ÉM, Tosca a tetőről < mélységbe veti magát A női arcz bájossaga, Slfr^Ä^ női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. NEMZETI SZÍNHÁZ. cás »Radnóthyné* szövege. Elő felvonás. Radnóthy Kálmán háromév óta boldog házasságban él Margittal, a kit igazán szeret. Olga, Margit rokona és barátnője, szintén szerette Kálmánt s mikor ez kettőjük közül Margitot választja, ezt a csalódást nem tudja elviselni ós szivében titkos gyűlölet támad Margit, a szerencsés vetélytársnő iránt. Férjhez megy egy öreg emberhez, de a rokoni köteléknél fogva, sürün érintkezvén Radnóthyékkal, Kálmánt elcsábítja s köztük rövid ideig tartó viszony keletkezik, a melynek Kálmán vet véget, a mint észreveszi, hogy Olgának ezzel tulajdonképen az volt a czélja, hogy megalázza Margitot s boszuját — habár titokban — ezzel elégítse ki Olga — ki időközben özvegygyé lett — a szakításba nem tud belenyugodni és egyszerre váratlanul megjelenik egy vidéki fürdőhelyen, a hova Margit, a kit Olga közelsége nyugtalanít és gyanúval tölt el, férjével úgyszólván előle menekült. Velük van Andor, Margit bátyja is, a kit Kálmánhoz olyan szoros, odaadó barátság füz, hogy legendákat beszélnek róla. Olga megérkezése Margitot nagyon felizgatja. Ezt közli férjével, megmondja neki, hogy féltékenység gyötri és hogy érzékeny szive a férje hűségében való megcsalatkozást nem bírná elviselni. Ekkor jön Andor és hirül adja, hogy eljegyezte Olgát, a kit titkon régóta szeret. Margitot a hir mámoros örömmel tölti el, kétsége egyszerre eloszlik és boldogan borul férje keblére. Annál borzasztóbb hatással van a dolog Kálmánra, a ki jól tudja, hogy Olga Andort nem szereti, hogy ebben is bosszú tervei vezetik és rr.éíy megdöbbenéssel látja legjobb barátját is veszélybe rohanni. Második felvonás. Kálmán elhatározza, hogy Olgát gonosz szándékának végrehajtásában meggátolja. Szembe száll vele, majd mikor ez eredménytelen marad, sőt Andorral is szembeállítja, ennek a kényszerhelyzettől hajtva, fölfedi a valóságot. Andor visszalép a házasságtól, s mikor Margit ezért kérdőre vonja, lépését azzal indokolja, hogy biztos tudomást szerzett arról, hogy Olga nem tisztességes. Margit felhábo rodva kiutasítja Olgát, erre hirtelen lobbot vet Olga elnyomott gyűlölete és a szenvedélyes szóváltás hevében ő maga kiálltja oda Margitnak, hogy Kálmán vele megcsalta. Margit e rettentő szavakra belépő férjénél keres menedéket s mikor ennek magaviseletéből meggyőződik róla, hogy Olga igazat mondott, aléltan összerogy. Harmadik felvonás. Margitot a nagy izgalom beteggé tette. Ennek daczára megjelenik nagybátyjánál, Barkay Ádám ügyvédnél és arra kéri, hogy kisérje haza Budapestre és indítsa meg a válópört. Barkay és Sass Pál fürdőorvos arra igyekeznek ót rábírni, hogy Kálmánnak bocsásson meg, de ő ezt egy szenvedélyes kitörésben megtagadja és mikor Barkay mégis rákényszeríti, hogy férjével találkozzék, végül férjének is kijelenti, hogy hasztalan minden, érzékeny szivét a csalódás összezúzta: Kálmánt nem szereti többé. »Gringoire« szövege. A darab Fournier Simon házában történik, hol a haz ura vendégeü). tisztelheti XI. Lajos franczia királyt. Éppen lakománál ülnek és az öreg Simon fájlalva meséli, hogy leánya nem akar férjhez menni. A király a leány nyal is beszél, ki elmondja, hogy eszményképe még eddig ne a jelent meg és szive ellenére nem mehet férjhez. E közben az utczáról lárma hallatszik, melyre Olivér figyelmessé teszi a királyt, annál is inkább, mert a zajongó Gringoire, a költő, a ki gunydalaival még Olivért, a király kegyeltjét sem kiméli. A király látni akarja Gringoiret. őrök között jelenik meg az éhes poéta, az egész társaság előtt, de megfeledkezik mindenről, mikor látja az ingerlő ételeket. Olivér csak azzal a feltétellel engedi enni, ha gunydalai közül elszavalja az »Akasztottak balladájá«-t, a mely éppen a király ellen irányul, Hiába akarjak a többiek megakadályozni, az éhség győz ós Gringoire elszavalja a gúnydalt. Kétségbeesik, mikor megtudja, hogy a király jelen van; el van keszülve a iegroszszabra, a halálra; hanem . rra kéri a királyt, hogy mielőtt felköttetné, engedje meg, hogy utoljára vacsorázzék. A király megendi s Gringoire mohón eszik, iszik. A bor fejébe száll s erőt vesz rajta az ábrándozás, megköszöni a királynak a vacsorát, bocsánatot kér tőle az előbbi költeményeért és az öreg Fourniertől, a miért leányát szereti. A király nak ötlete támad, megkegyelmez a halálra iiélinek, ha megnősül. Gringoire lehetetlennek tartja, hogy találjon valakit, a ki hozzá feleségül menjen Olivér látván, hogy a király hajlandó Gringoirenek kegyelmet adni, kellemetlen hirrel lepi meg a királyt, ki dühében mindössze csak egy órai időt enged Gringoirnak, hogy megszerettesse magát Fournir leányával. Lujzával; ellenkező esetben felakasztatja. Gringoir ezt lehetetlennek tartja s midőn Lujza beiép, félénken, remegve szól hozzá megmondja neki a király szándékát, nyíltan és őszintén, a nélkül, hogy szivére hatni igyekeznék. De Lujza meg érti Gr ngoire nemes szivét s álmai megvalósulását látja benne; boldogan nyújtja kezét Gringoirenak. A király az egesz társasággal belép. Csodál kozva látják Gringoire győzelmét; a király megbocsát és reájuk adja áldását. sMj".

1 :sak a minden kezdódó és idült gyomorki Ifin i LegUtbb gyógytárban k na ló üvegenként ..20 hllérórt. vagy postán lendelhetó M kis, vagy 4 nagy üveggel 5 koronáért bermentve Lőrinczy László gyógyszerésztót, Békéscsaba. Kóraktár Budapesten : Törők ós Eygoi jyógytárakban ~ toagszllrn a hajhullás és korpaképiidésH Ml mindnyájan megkérdeztük orvosunkat. PETROL-BALZSAM kellemes illatú és a legjobb e noraü szer, mely megakadályozza a hajhullást, a korpa képződését, őszülést, «Miségi ti a haj újra növését, azt bársonysimává, fényessé és hajlékonynyá teszi. Egy üveg ára 3 korona. — Egyedüli főraktár: Petrovics Drogéria Budapest, Bécsi-i'toza 2. szám. POR & 0 Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban.