MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-05 / 307. szám
1904. november 5. Budapesti színpadok. Budapest, november 5. A Magyar Királyi Operaház Erkel Sándor síremléke javára vasárnap előadandó Hunyadi László főszerepeit, Krammer, Szoyer (először), Payer, Arányi (mint vendég), Ney Dávid, Kertész, Kornay énekli. Vezényli: Benkő Henrik karmester. A dalmű előadása alkalmával a nyitány alatt zárva maradnak a nézőtérre vezető ajtók. — Az Operaház legközelebbi újdonsága a Lonjurneaui postakocsis, Adam hires operája lesz, a melyre a személyzet már nagyban készül. A Nemzeti Szinház-ban hétfőn, november 7-ikén, Katona József emlékezetére Bánk bán kerül szinre. A Nemzeti Szinház legközelebbi nagyérdekü újdonsága Kemechey Jenő: Az emigránsok czimü történeti színmüve lesz, a melyből már erősen folynak a próbák. A Vigszinház-ban lioinap, vasárnap, két előadás lesz; délután 3 órakor a Végre egyedül! Barré és Keroul kaczagtató bohózata kerül szinre mérsékelt helyárakkal. Este a Diákéletet, Meyer-Förster szenzácziós sikerű színmüvét adják. Minthogy a Diákélet-et előreláthatólag rendkívüli hosszú sorozatban fogják játszani, a darabot második szereposztásban is betanulják. Egyelőre azonban estéről-estére Harmat Hedvig, Tanay, Hegedűs, Góth és Szerémy játsszák a főszerepeket A Magyar Szinház újdonsága: a Fecskefészek állandóan zsúfolt házat vonz s minden tekintetben ugy sikerült, a hogy azt a kritika a bemutató után egyértelmüleg megjövendölte. A darab előadásaira nagy az elővétel s a nézőtér estéről-estére a közönség túláradó vidámságától hangos. Herblay zenéje is gyorsan jutott a népszerűség útjára, a szereplők: Anday Blanka, Kornai Berta, Sziklainé, Baltai, Emma, Sziklai, Ráthonyi, B. Szabó, Heltai. Iványi és Giréth pedig esténként zajos tapsok és kihívások részesei. A Fecskefészek a hét minden estéjén a bemutató eredeti szereposztásában kerül szinre. Holnap, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal Az ibolyáslányt játszszák. A Királyszinház-ban a vasárnap estére kitűzött Aranyvirág vonzóerejét növeli az az ünnep, a melyet az este a Királyszinház ül, mert november hatodikán van az évfordulója a szinház megnyitásának. — A Királyszinház tegnapelőtt kezdte meg a Sarah Bernhardt-esték jegyeinek árusítását, s máris tömegesen vásárolják a jegyeket az összes előadásokra, a melyeknek sora a következő: szombaton, november 12-én: Tosca; vasárnap, 13-ikán: A kaméliás hölgy; hétfőn, 14-ikén és kedden 15-én: A sasfiók (L'Aiglon), szerdán, 16-án: Fedora. A Népszínház uj darabját: A lőcsei fehér asszony-1 mult heti premierje óta állandóan telt házak mellett adják. A Faragó Jenő által gonddal és sikerrel dramatizált színműnek Márkus Géza által tervezett díszletei s a darab diszes kiállításával állandó érdeklődésre számithat. — Verő György három nagysikerű apró színmüve, a Menyecskék holnap, vasárnap délutánra kitűzött előadása alkalmul fog szolgálni Blaha Lujzának, hogy e hármas szerepben ismét vendége lehessen a Népszinház-nak. Egy színházi habitüé axiómája: — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümé legyen minél rövidebb. * A közönség nem a kritikában, hanem a kritikusokban való bizalmát vesztette el; — a közönség okos és jól tudja, hogy sohasem^a mérleg csal, hanem ae, a ki kezeli. A kulisszák mögül. Budapest, november 5. Pálmay Ilka a Népszínházban. Nagyon érdekes szerződést kötött tegnap este Vidor Pál, a Népszínház igazgatója. Szerződtette hosszabb vendégszereplésre Pálmay Ilkát. A diva, mint értesülünk, Béldi Izor és Fejér Jenő Kültelki herczegnö czimü uj operettjének női főszerepét fogja kreálni a Népszinház-ban. Ez a darab legközelebb ßecs-ben is bemutatóra kerül. A budapesti közönség bizonyára nagy örömmel értesül arról, hogy Vidor Pálnak sikerült a nagy művésznőt, ha csak egy időre is, visszahódítani a Népszínház színpada számára. „Az emigráns." — A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága. — A romantikus budai hegyek között egy hatalmas háztömb fekszik Talán tizenöt vöröstéglás épület, a Szent-János-kórház, a melynek egyik földszinti külön szobájában egy sápadt arczu, beesett szemű férfi szenvedi át súlyos betegségét. Ágyában fekve ki-kitekint a kórház kopasz fáira, de gondolatai a Dunán innen, a Nemzeti Szinház-ban kalandoznak, a melynek színpadán mostanában erősen folynak a próbák darabjából. A beteg szerző: Kemechey Jenő, darabjának czime pedig Az emigráns, a mely a jövő héten kerül szinre először a Nemzeti Szinház-ban, kétségkívül olyan sikerrel, a milyent a szerző, az igazgatóság, a müvészszemélyzet, de a közönség is vár. Mint regény- és tárcziró régideje kedves ismerősünk Kemechey Jenő neve, a minthogy nem először szerepel ezúttal a színpadon sem. Hiszen mindnyájunk emlékezetében él még a Föld czimü drámája, a melyet Malonyai Dezső társaságában irt, s a mely három évvel ezelőtt, ugyancsak a Nemzeti Szinház-ban, őszinte, nagy sikert aratott. Mint első darabja, Az emigráns is, a mely a Bach-korszak utolsó éveiben, az ébredő nemzeti küzdelmek napjaiban játszik, magyar levegőjű darab és igazi magyar típusok szerepelnek benne, a melyeket kevesen tudnak ugy megrajzolni, mint Kemechey Jenő, a ki nemcsak a kaszinó falai között ismerte meg a magyar faj karakterét. A próbák már az utolsó stádiumban folynak. Az előrelátható sikerben kétségkívül nagy része lesz az előadásnak is, a miről különben Az emigráns tarka szinlapja után is következtethetünk, a melyet ide igtatunk: AZ EMIGRÁNS. Szinmü 3 felvonásban, irta: Kemechey Jenő. Személyek : Mr. Eduard Brown Gyenes Rasky Gáborné.. ... Hegyesi M. Margit, leánya ... D. Ligeti J. Gelenyi Pista ... Rózsahegyi Teréz ... Györgyné Glanz von Bockelberg ... ... Náday Moravcsik ... Gál Bauer .. ... Latabár Lilienthal, báró Császár Bolyi Farkas ... Pethes Helmeczi Péter ... Molnár Szentmiklóssy Pálfi Berzenczey Bakó Márgi Lajos Narczis Börcsök ... ... Gabányi Terka .. Keczeri Vértes, káplár ... Mészáros Öreg paraszt ... Hetényi Antal, kocsis Kőrösmezey Heléne V. Molnár R. Egy vértes Magyari Zsandár Deák Bőgős ... . ... Faludi Parasztlány Paulay E. Történik egy zempléni faluban. A főszerepeket Hegyesi Mari, Gyenes László, Gál Gyula, Császár Imre, Náday Ferencz fogják játszani. Ligeti Juliska, a szinház bájos naivája, a ki ma érkezett haza üdüléséből, betegsége után ezúttal fog először fellépni olyan szerepben, a melyet a szerző egyenesen az ő végtelen finom egyénisége számára irt. A fiatal művésznő felgyógyulásával újra műsorra kerül egy csomó olyan darab, a mely betegsége következtében egy ideig leszorult a játékrendről. Figaro. Színházi pletykák Budapest, november 5 A veszedelmes darab. — Herczeg Ferencz és választói. — Herczeg Ferencz most már képviselő Pécsett. Politikai ambicziója tehát ki van elégítve. Az általános választások alatt azonban Verseczen megbukott. Miért, azt nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy verseczi jelöltsége alatt minden lehető alkotmányos eszközt felhasznált, hogy megválaszszák. Az alkotmányos eszközök egyike volt a következő is: Herczeg-nek le kellett utaznia Verseezre, hogy ott programmbeszédét elmondja. Néhány nappal a leutazás előtt levelet kapott Balog Árpád verseczi színigazgatótól, a melyben ez értesítette, hogy ügye nagyon jól áll a kerületben, de mint szinházdirektor ő is hozzá fog j járulni a megválasztatáshoz, a mennyiben a i programmbeszéd napján elő fogja adatni az | Ocskay brigadéros-t Hadd tudják meg a jó i versecziek, ki az a Herczeg Ferencz és milyen nagy iró az. A mint Herczeg ezt a levelet elolvasta, rémülten futott el Mészáros Kálmánhoz, a szinészegyesület igazgatójához és igy szólt hozzá: — Uram ! Engem Balog Árpád, a verseczi szinház igazgatója tönkre akar tenni. Meg akar buktatni, mint képviselőt. Képzelje Verseczen elő akarja adatni az „Ocskay brigadéros"-t, s akkor egy kutya sem fog rám szavazni. A hajain az égnek száll, ha csak elgondolom, a mint a jó verseczi svábok a színházban fognak ülni és hallgatni fogják Ocskay kurucz dolgait. Hiszen azok a labanezok megesznek engem. Mészáros Kálmán megértette az eset súlyos voltát és készségesen felajánlotta segítségét. — Képviselő ur! — szólt, — csak bizza rám a dolgot. Négyszáz forinttal rendben van a dolog. Herczeg Ferencznek sokkal fontosabb volt a dolog és sokkal jobban ismerte az ő verseczi választóit semmint 400 forintot sajnált volna a megoldás czéljaira és nyomban át is nyújtotta az összeget Mészáros-nak. Utóbbi még aznap leutazott Verseezre. Pancsován kiszállt, hogy az állomáson egy pohár sört megigyék. A mint a peronon sétál, egyszerre csak kit látnak meg szemei ? Balog Árpádot, a verseczi szinház derék igazgatóját, a ki szomorúan járt fel s alá az étteremben. Mészáros megszólította: — Jó napot, direktor ur! — Van szerencsém, igazgató ur! Hogy kerül ide? — Egy kis dolgom akadt errefelé; — volt Mészáros válasza, — hát ön mit búslakodik? — Van okom rá. Szomorúak az állapotok. Holnap gázsi nap van s hiányzik még vagy száz forintom. Honnan a pokolból teremtsem elő. Mészáros Kálmánnak felcsillantak a szemei. Részvétteljes hangon szólt: — Bizony az nagy baj! Nagy| a nyomor mindenfelé. Apropó, hallom, hogy előadja az Ocskai brigadéros-t. Igaz ? — Igaz! — Rosszul teszi. Nekem valami ellenszenvem van e darab iránt. Megsúgom magának, miért. Én is hasonló darabot irok most, a mit a vidéki színpadoknak szántam. S ezért szeretném, ha az Ocskay-1 mennél ritkábban játszanák vidéken . . . Balog Árpád kérdőjellé változott. — Nos hát igen — folytatta Mészáros — szeretném, ha maga sem adná elő. Hajlandó volnék száz forintot megreszkirozni. — Ide vele! — kiáltott fel ujjongva Balog. S két perez alatt meg volt kötve az alku. Mészáros visszautazott a fővárosba, Balog elutazott Verseezre, az Ocskay brigádéros-i nem játszották Verseczen, s Herczeg Ferencz mégis megbukott a választáson. Vagy talán a miatt 1 Geoffrey. Mennyi szegény éhezőt lehetne jóllakatni az oknak a virágoknak az árából, a mely eket olyan szin észnők kapnak, a kik nem érdemlik meg.
