MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-30 / 332. szám

2 1904. november 30. Budapesti színpadok. Budapest, november 30. A Magyar Királyi Operaház világhirü vendégének: Calvé Emma asszonynak a Carmen dalműben holnapra, deczember 1-ére hirdetett vendégszerepléséhez az összes jegyek a pénztárnyitás után azonnal elkeltek, s a jelentkezők igen nagy részének már nem jutott jegy. Egyrészt e feltűnő érdeklődés folytán, másrészt pedig azokra a bérlőkre való tekintettel, kik a páros számú előadásokat bérlik, az igazgatóság felkérte a művésznőt és sikerült öt megnyernie, hogy a Carmen-ben még egyszer fellépjen. A második fellépése hétfőn, deczember 5-én lesz páros számú bérletfolyamban. Ez előadásra jegyek már válthatók ugyanazon felemelt helyárakon, a milyeneket a művésznő első fellépésére nézve megállapítottak. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra Bernd Róza, Hauptmann Gerhardnak, a német drámairodalom ez idő szerint legkiválóbb mesterének szinmllve. A darab az összes német színpadokon a legnagyobb hatással került szinre s a Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be. Az érdekes újdonság premierszinlapja a következő: BERND RÓZA. Dráma 5 felvonásban. Irta : Hauptmann Gerhard. Fordította : Hevesi Sándor dr. Személyek: Bernd Róza ... ... Maita Flamin Flammné . . Streckmann Keil Ágost Haha Heintzl Golisch Kleinert Golischné .. A nagy szolgáló . A kis szolgáló ... Csendőr Házilány Gál Hegyesi M. Váradi A. Mihályfi Rákosi Sz. Ivánfi Rózsahegyi Abonyi Hetényi Mátray Molnár Boér H. Demjén M. Keczeri L Mészsros • Munkácsy Holnap, csütörtökön, Vörösmarty Mihály születése napján, a költő gyönyörű tündérjátékát, a Csongor és Tiindé-t adják elő mérsékelt helyárak mellett. Török Irma és Pálfy adja a két czimszerepet. * A Vigszinház-ban pénteken, deczember hó 2-án, a Diákélet kerül szinre Kury Klárával, a ki a második felvonásban a diákok karával egy vidám Sördalt énekel. Az előadás iránt, amelyet a Vígszínház nyugdíjintézete javára rendeznek, rendkívül nagy az érdeklődés. A Királyszinház-ban eddig tizenkét telt házat vonzott a János vitéz, a mely a színháznak fönnállása óta legnagyobbik sikere. Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátéka gyorsan meghódította a közönséget, a mely látható gyönyörűséggel kiséri a darab vidám és érzelmes jelenéseit, kitörő tapsokkal fogadja a magyar lobogó diadalmas szereplését, érdeme szerint méltatja a tündérország ragyogó díszleteit, jelmezeit és nagy balletjéU Fedák Sári, a ki a czimszerepben legszebb művészi sikerét aratta, minden este őszinte ovácziók központja, hódító megjelenése és magyaros jókedve magával ragadja az egész közönséget, a melyet a II. felvonás drámai jelenéseiben, a méltán híressé vált rózsaszál-dalt éneklő Papp Miskával együtt könnyekre indit. Medgyaszay Vilma poétikus Iluskája élénk visszhangot talál a közönségben, s bőven jut a tetszésből Bánó Irén széphangu király kisasszonyának, Csatai Janka rossz mostohájának. Németh Józsefnek és Vécsei Gézának. A János vitéz nagy vonzóereje mellett a családoknak is kedves darabja lett, a minek élénk bizonysága, hogy pénztárnyitáskor néhány perez alatt elkelnek az összes páholyok. A népszerű daljáték, a melynek kitűzött előadásaira állandóan jelentékeny az előjegyzés, a hét minden estéjén szinrekerül. A Magyar Szinház pénteki bemutatóján a közönség Máder Rezsőnek, a ballet és operettzene európai nevü kitűnőségének egész sereg uj és érdekes formájú kompoziczióját fogja hallani. A Huszárvér', legsikerültebb számai: a katonaindulók. az előjáték fináléjában az altató-dal, a második fináléban a huszárlány-induló, két szerelmi dal, egész sereg tánezszám és a harmadik felvonásban a „Mit szólnak a feleségemhez?" refrénü kupié, a darab leghatásosabb száma. A budapesti előadásra ezenkívül a kitűnő szerző Anday Blanka és Sziklai Kornél számára egy-egy uj énekszámot irt, a melyek eredeti formájukkal nagy hatást Ígérnek. A pénteki újdonság szinlapja ez: HUSZÁRVÉR. Nag)' operett előjátékkal két felvonásban. Szövegét irta : Stein és Landesberg. Fordították: Ruttkai György és Mérei Adolf. Zenéjét szerzette: Máder Rezső. Az előjáték szereplői : B. Szabó Sziklai Giréth Csige Kalocsai Sólyom Tallián A. Szabó G. Rácz M. Kóczy A. ... Ráskai E. Tollagi Iványi tisztikaszinója. Bárányi, huszárőrnagy Rasovszky 1 huszárkapitányok Abay

an

y huszárfőhadnagyok Csapcsinszky, hadnagy ... Szikla .. ... K

eP

e

s ' kadétok Fényes i kaaao

K Prépost ' Kaczér Olga Placsek, őrmester ... Jancsi, tisztiszolga Színhely: Egy kis város Az első és második felvonás szereplői: Korlát Hektor, a „Globus" menetjegyiroda tulajdonosa ... Sziklai Edit, a felesége ... — ... ... Sziklainé Friczi, fiuk... ... Rubos Flaksz | a menetjegyiroda ... Heltai Kitty ( tisztviselői . ... Anday Bl. Pálczai Venczel, zenekari igazgató Tollagi Borbála, a felesége ... Iványiné Stella . ... Kornai B. Bárányi, tábornok B. Szabó Csákány I alezredese

k - - - Csige Rasovszky I alezreűese

k ... ... Giréth Csapcsinszky, őrnagy ... Kalocsai Jancsi ... Sólyom A Népszínház Pálmay Ilkának egy estére: szombatra terjedő vendégjátékát a Magyar Színpadi Szerzők egyesületi alapja javára tartja meg, a mely czélra Vidor Pál igazgató a Népszinház-at átengedte. E nevezetes vendégjáték alkalmából a Pillangókisasszony-X a következő szereposztással adják: Prológus — Abelofszky Margit, Pillangókisasszony — Pálmay Ilka, Kitty — Bálint Rózsi, Zuzuki — T. Harmath Ilona, Sharplet — Szirmai Imre, Nakodo — Kiss Mihály, Jamadori — Vágó Géza, Pinkerton — Zombori Elemér. A Szenes legény, szenes leány-X pedig ezzel a szereposztással adják: Teréz — Pálmay lika, Bridán — Kovács, Pierre — Pintér, Tardivel — Pesti. A „Boldogságáról. — A sajtó a Vígszínház újdonságáról. Budapest, november 30. Az Újság: A darab valóban fényes teknikával van megalkotva, szapora, egycsapásu, következetes cselekvése érdekesen folyik, alakjai éles megfigyeléssel vannak megrajzolva, párbeszédei pedig derültek, elmések. Kell-e a sikerhez ennél több egy estére ? Számítsák ehhez még az igen jó előadást,' melynek megvolt érdekes szenzácziója is, tudniillik Kertész Ella fényes sikere Gilberte nagy szerepében. Budapesti Hirlap : A Vígszínház-ban Bilhaud és Hennequin 3 fölvonásos vígjátékát, a Boldogság-ot játszották Martos Ferencz finom fordításában. A vígjáték nyugtalanítóan elmés, fordulataiban veszedelmesen ügyet. Budapesti Napló: A közönség kitűnően mulatott a darab fordulatosságain s mondhatni, fényes elmésségeken, a melylyel a franczia szerzők oly nagy mértékben felruházták vígjátékukat. A gyors cselekvény, ragyogó jelenések mindvégig fentartották az érdeklődést. Az előadás pompás volt. A darab sikere igen nagy s a közönség ugy a nyilt szinen, mint felvonásközökben számtalanszor kitapsolta a szereplöket. Egyetértés: A Vígszínház művészei nagyon jól játszották Bilhaud és Hennequin darabjának hálás és hatásos szerepeit. Péchy Kálmán rendezése tökéletes I és a kiállítás egyszerűen káprázatos. Az első felvonás falusi interieurje, stílszerű berendezésével és háttérben látható kertdiszlet bravúros festésével; a második felvonásbeli párisi szalón ízlésesen gazdag gobelin-butor- < zatával, melyről azt mondják, hogy 20,000 korona érté! ket képvisel és a harmadik felvonásbeli elegáns ! garconiére egy hét jegesmedvebörből álló szőnyeggel, I mesés sárgabőr bútoraival, egy óriás jegeezböl álló csillárjával olyan elsőrendű látványosságok, a minőket párisi színpad sem igen mutathat föl és a melyekért a Vígszínház igazgatóságát egyenesen gondnokság alá kellene helyezni. Magyar Nemzet: Hennequin és Bilhaud urakat, a bohózatirás virtuózait, sohasem csodáltuk annyira, mint a Vígszínház mai újdonságának főpróbáján. E ragyogóan szellemes francziák ezúttal az örök bohózati témát varriálták széditö teknikával, fortélyos ötleteik, szellemes paradoxonjaik oly özönével, hogy szinte káprázott a szemünk. Darabjuk első felvonása furfangos aknamunka, valóságos merénylet a közönség ellen, a második és harmadik felvonásban azonban csodálkozva látjuk, mint rohannak fel a kicsi, gondosan elhelyezett bombák, mit sziporkázik belőlük a szerzők szelleme, harsogó, tomboló derültséget keltve a nézőtéren, váratlan szituácziókat a színpadon. Magyarország: Hennequin és Bilhaud régi czég, jó czég, hírneves czég s inkább kivált elmésséggel, mint ruhátlansággal, inkább irodalmi eszközökkel, mint ágyakkal hatni. Ezt mindenesetre érdeméül kell betudnunk. A Vígszínház igazán pazar bőkezűséggel állította ki az újdonságot. A díszletek pompás épitménvek, a második fölvonásban pedig igazi miikiállitás a színpad, a melyet ezreket érö gobelin bútorokkal szerelt föl a szinház. Pesti Hirlap : A franczia drámairodalomnak egy finomabb és nagyhatású termékét mutatták be a Vigszinház-ban igen szép sikerrel. A Boldogság igen szellemes vígjáték, melyet érdemes megnézni. S a közönség is igen rokonszenvesen fogadta s nagyon jól mulatott rajta. Az igazgatóságot meg kell dicsérnünk a szép kiállításért uj díszlet, uj bútorzat s a kitűnő rendezésért. Pester Lloyd: A Boldogság, a melyet Martos Ferencz nagyon simán és előkelően fordított, a legelmésebb termékekhez tartozik, a melyek valaha aVogézek felől hozzánk jutottak. A két franczia szerző meghódítja a közönséget a mulatságos helyzetekkel és a dialógusba egy csomó jó mondást sző, a mely fölött pirulva lehet kaczagni. A sikamlósság daczára sem eshetett a vígjáték, mert a szerzők erős szellemére támaszkodhatott, valamint a Vígszínház művészeinek elsőrangú játékára. Két rendkívüli mód pompás szobaberendezés különösen kedvező feltűnést keltett. Budapesti premierek. Budapest, november 30. „A lonjumeaui postakocsis". — Az Operaház tegnapi nézőteréről. — Zajos sikerek mindennapiak az Operában; annál ritkábbak azonban a mulatságos esték. És ez természetes, mert hiszen az operaszövegek legnagyobb részben drámai cselekményt variálnak s ehhez képest drámai a hozzá komponált zene is. Wagner, Verdi, Meyerbeer, Beethoven és Goldmark csak drámai zenét irtak ; s csak nagy ritkán akad zeneszerző, a ki a vidám múzsa hive. Ezek közé tartozik Ádám, a kinek leghíresebb dalmüvét, A lonjumeaui postakocsis-X tegnap este mutatták be Operaházunkban. És a tegnapi est nemcsak hangos volt, hanem egyike a legvidámabbaknak is. A színpadon és a zenekarban történők állandó derültségben tartották a közönséget. A hangulat mindvégig olyan vidám, kaczagó volt, hogy az ember szinte a Vígszínház nézőterén képzelte magát. Ádám pajkos, üde melódiái frissen hatottak és a szereplők, a kik ezúttal nemcsak énekeltek, de prózában is beszéltek, izről-izre tréfásak voltak. Kornai Richard az intendáns-márki szerepében valósággal meglepte hiveit alakításával. A nők pedig „elragadó"-nak, sőt „ennivaló"nak találták. Annyi bizonyos, hogy ennek a jeles énekesnek még akkor sem volna oka a kétségbeesésre, ha a torkában nem volna meg a contra — D, mert ma este bebizonyította, hogy olyan pompás szinjátszó tehetséggel van megáldva, a melyért sok elismert szinész is megirigyelhetné. Kornai ezenfelül még azzal fokozta játékának hatását, hogy egész hiven utánozta az Operaház egyik volt intendánsát, a kinek sok nehézséget okozott és okoz még ma is az r betű kiejtése; másrészt pedig, abban a jelenetben, a melyben vezényli a színpadi zenekart, oly meglepő hűséggel utánozta a dalszinház egy kiváló karmesterét dirigálásközben, hogy megkaczagtatott vele mindenkit, a nézőtéren, a színpadon s a zenekarban egyaránt. A sikerült mókán azonban a legjobban mégis a szinészpáholyban ülő kollégák, Takács Mihály, a két Dalnoki, apa és fiu és egy fiatal tenorista mulatott, mely utóbbiról azt rebesgetik, hogy a mult hetekben nőül vette szive választottját, még pedig titokban s máig sem sikerült meg-