MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-29 / 331. szám

1904. november 237. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 29. A Magyar Királyi Operaház-ban a héten az idei évad egyik legkiválóbb művészi ese­ménye fog végbemenni. Csütörtökön vendég­szerepel ugyanis az Operaház-ban a párisi Nagy Opera világhírű énekmüvésznője, Calvé asszony, a Carmen czimszerepében. Fölösleges monda­nunk, hogy a nagy művészi esemény iránt olyan rendkivüli az érdeklődés, hogy az elő­adásra szóló jegyeket már valósággal szétkap­kodták A lonjumeaui postakocsis második elő­adása vasárnap este lesz. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra Bernd Róza, Hauptmann Gerhard­nak, a német drámairodalom ez idő szerint legkiválóbb mesterének színmüve. A darab az összes német színpadokon a legnagyobb hatás­sal került szinre s a Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be. Az érdekes újdon­ság premierszinlapja a következő: BERND RÓZA. Dráma 5 felvonásban. Irta: Hauptmann Gerhard. For­ditotta : Hevesi Sándor dr. Bernd Róza Maita Flamm Flammné Streckmann Keil Ágost Haha Hcintzl Golisch Kleinert Golischné A nagy szolgáló A kis szolgáló ... Csendőr Házilány ... ... Személyek : Gál Hegyesi M. Várádi A. Mihályfi Rákosi Sz. Ivánfi Rózsahegyi Abonyi Hetényi Mátray Molnár Boér H. Demjén M. Keczeri 1. Mészsros Munkácsy A Magyar Szinház újdonságából: Máder Rezső Huszárvér czimii operettjéből az utolsó főpróbák folynak a Magyar Szinház-ban Rubos Árpád főrendező és Virányi Jenő karnagy veze­tésével. A próbákon a kitűnő szerző is jelen van. A festőtermekben és szabómühelyekben már elkészült a Huszárvér kiállítása: egész sereg ragyogó egyenruha a magánszereplők és a női kar számára és díszletek, a melyek közül a második felvonásbeli „Glóbusz" menetjegy­iroda válik ki eredeti berendezésével. A pénteki bemutató iránt oly nagy érdelődés mutatkozik, hogy a földszinti és erkélypáholy már a hétfő reggeli pénztárnyitásnál elfogytak. Péntekig minden este a Fecskefészek van műsoron, vasár­nap pedig először láthatja a közönség délutáni előadásban Herblay bájos zenéjü, kaczagtató operettjét. A pénteki újdonság szinlapja ez : HUSZÁRVÉR. Nagy operett előjátékkal két felvonásban. Szövegét irta : Stein és Landesberg. Fordították: Ruttkai György és Mérei Adolf. Zenéjét szerzette: Máder Rezső. Az előjáték szereplői: Bárányi, huszárörnagy Rasovszky I huszárkapitányok huszárfőhadnagyok B. Szabó Sziklai űiréth Csige Kalocsai Sólyom Tallián A. Szabó G. Rácz M. Kóczy A. Ráskai E. Tollagi Iványi Csákány Abay Csapcsinszky, hadnagy ... Szikla \ Fényes kadéto k Prépost / Kaczér Olga Placsek, őrmester ... Jancsi, tisztiszolga _ . Színhely: Egy kis város tisztikaszinója. Az első és második felvonás szereplői: Korlát Heklor, a „Globus" menetjegy iroda tulajdonosa .. Edit, a felesége — Friczi, fiuk... Flaksz i a menetjeyyiroda ... Kitty i tisztviselői _. Pálczai Venczel, zenekari igazgató­Borbála, a felesége _ Stella ... _ _ Bárányi, tábornok _____ Rasovszky I alezredese k Csapcsinszky, őrnagy _ Jancsi ... „ _ Sziklai Sziklainé Rubos Heltai Anday Bl. Tollagi iványiné Kornai B. B. Szabó Csige Giréth Kalocsai Sólyom A Vigszinház-ban ma, kedden, ötödször j adják Bilhaud és Hennequin nagysikerű uj vig­I játékát, a Boldogság-ot, a melynek eddigi elő­1 adásai zsúfolt nézőtér előtt és állandó derültség közepette folytak le. A darabot a hét minden estéjén adják péntek kivételével, a mikor a szinház nyugdíjintézete javára a Diákélet kerül szinre Kiiry Klára vendégfelléptével. A pénteki előadás iránt rendkívül nagy az érdeklődés, a melyet növel az a körülmény, hogy Meyer­Förster darabjának eredeti diáknótáit megtol­dották Kiiry Klára énekével. * A Királyszinház-ban a hét minden estéjét, mint előrelátható volt, a János vitéz tölti be, melynek minden eddigi előadása zsúfolt házak előtt folyt le s a mely hosszú időn keresztül egyedül fog uralkodni a műsoron. Az újdonság eddigi tizenegy előadása közül kilencz estén jelentették az előcsarnok táblái, hogy „minden jegy elkelt". Bakonyi, Heltai és Kacsóh ope­rettje minden este a pompás ensembléval: Fedák Sárival, Bánó Irénnel, Medgyaszay Vilmával, Csatai Jankával, Papp Miksával, Németh Józseffel és Vécsey Gézával kerül előadásra. * A Népszínház e heti eseményére — Pálrnay Ilka egyetlen vendégfellépésére — mely a „Magyar Szinpadi Szerzők" egyesületi alapja javára szombaton, deczember 3-án fog meg­tartatni — már megkezdték a jegyek árusítását, a rendes helyárak mellett. Az ünnepelt művész­nőnek a Pillangó-kisasszony, valamint a Szenes legény, szenes leány-ban való e nagyérdekü fellépése alkalmából a Népszínház személyzete már tanulja a híressé vált Belasco-drámát, vala­mint az egyfelvonásos Szenes legény, szenes leány-X. — Á Népszínház e heti műsorát, ez előadást kivéve, Márkus Jenő és Mérei Adolf operettje: A próféta álma tölti be. A kulisszák mögül. Budapest, november 29. „A lonjumeaui postkocsis". — Az Operaház tegnapi főpróbájáról. — Derültség, nevetés, sőt vig kaczaj: vajmi ritka szimptomák egy operaházi főpróbán. És tegnap délelőtt — noha havas, éjsötét és szomorú hangulatu volt a nézőtéren kivül a világ — a koránkelt kritikusok versenyt kaczag­tak egymással .4 lonjumeaui postakocsis fő­próbáján. Ugy éreztük magunkat az Operaház néző­terén, a földszint sorai fölött magasba nyúló két fotografáló masina árnyékában, mintha egy vigszinházi franczia bohózat főpróbáját élveztük volna végig. Ha a kedves, vidám és mulatsá­gos szöveg mellé elképzeljük Adam finom, gracziózus, elmés és ma is teljességgel friss és hamvas muzsikáját: cseppet sem csodálható, hogy a tegnapi főpróbán kitűnően érezték magu­kat a meghívottak és felüdülve, teljes megelé­gedéssel indultak neki, a három felvonás meg­hallgatása után, a sárga ködben uszó Andrássy­utnak. A szinpad csupa jókedv és ambiczió. Soha kedvesebb négyes nem indult sikerre vig dal­műben, mint Adam ez öreg-ifju operájában: Szoyer Ilonka, Arányi Dezső, Hegedűs és Kornai; mind a négy nemcsak kiváló énekművész, de pompás színjátszó is, sikert aratnának pusztán a szöveg elmondásával is. A színpadról Vidor Dezső rendező, a zenekarból Szikla karmester dirigálják a kitűnő előadást, mely már a teg­napi főpróbán teljes kiválóságában kibontakozott. A nézőtéren vig élet: itt-ott hevenyészett udvarlások. A vidám műfaj lecsábitotta az Operaház legkomolyabb és legértékesebb művé­szeit és művésznőit is. Vasquez grófnő, Kaczér Margit, Sz. Bárdossy Ilona, Anthes, Beck cse­vegnek mindenfelé a kritikusokkal, a kik ez alkalommal mind jókedvre vannak hangolva. A balett előkelőségei is ott voltak: Balogh Szidi, Schmidek Gizella, Gaszner Boriska és még néhányan a névtelen hires nevüek közül. Az ő tájékukról hallgatta végig A lonjumeaui posta­kocsis-X a főpróba egy illusztris vendége is: Kiss József, „A hét" szerkesztője. Különös — és érthető — nagy figyelemmel és érdeklődés­sel kisérte Szoyer Ilonka énekét és játékát az ez alkalommal „szolgálaton kívüli" kitűnő kar­mester: Márkus Dezső. Úgyis, mint karmester, úgyis mint — vőlegény. Persze, ez intim és beavatott közönség előtt még nagyobb hatásuk volt azoknak a kedves szinpadi tréfáknak, melyekkel különösen Hegedűs és Kornai megspékelték a szöveget. Így például Kornai szinpadi dirigálásában kaczagva ismert rá a főpróba közönsége az operaházi karmesterek jól ismert mozdulataira és ugyanolyan jó kedvvel hallgatták, mint csip­kedi Kornai — az intendáns, Arányi-1 — a tenoristát. A mai premier közönsége kétségtelenül ugyanilyen jó hangulatban fogja elismerni az Operaház érdemét, melylyel e kedves és hires dalmüvet beékeli gazdag műsorába. —y.­Szinházi pletykák Budapest, november 29. A művész fia. — Történetke a „Boldogságáról. — Most, hogy a Vígszínház közönsége estéről­estére Bilhaud és Hennequin finom és szellemes vígjátékán, a Boldogság-on mulat, elmondjuk azt a kedves apróságot, mely a darab főpró­bájának idején történt . . . * A művész, a kiről szó van, Fenyvesi Emil, a Vígszínház kitűnő művésze. Fenyvesi nagyon büszke az ő gödöllői uradalmára, a melyről csodadolgokat tud regélni és a melyen állítólag szőlő és meggy is terem. Nagyon büszke az alsós tudományára, valamint egy-egy szerepére is és ha jókat mondanak alakításáról. De két­ségkívül legbüszkébb két gyermekére és kivált­képpen az elsőszülöttre, a feketeszemű öt éves Zolikára. Történt a Boldogság főpróbáján, hogy egy szünet közben, a mikor javában dicsérték a Fenyvesi remek maszkját, a mely — mellesleg szólva: egyik kedves zsurnaliszta kollegánkra emlékeztet, — hirül hozzák neki, hogy a lakásán külföldi rokonok várják. Átutazóban vannak Budapesten, és egy óra múlva tovább utaznak. Fenyvesi szerette volna látni a rokonokat. Gyors elhatározással kapta magát, beburkolózott a kabátjába, kendőt fogott az arcza elé, és igy szaladt az utczán át a színházzal szemben levő lakásába. Amint benyit a szobába és üdvözli a ro­konokat, észreveszi, hogy Zoli, a derék első­szülött, a ki pedig nagyon illedelmes, jó gyerek, csak nézi, nézi, de nem siet elébe, nem üdvözli, nem csókol kezet. — No, mi lesz, Zoli ? — kérdi az apa kissé megbántva. Zoli csak ámul-bámul. — Hát nem ismersz? — De . . . de . . . i . . . igen, — dadogja a gyerek, de látszott rajta, hogy a szőke hajú, angol bajuszu bácsi zavarba ejtette. — Hiszen én vagyok a te apukád, — kiált Fenyvesi. — Tudom, tudom ... — dadogja a fiu. Fenyvesi nem ért rá, hogy bővebb fejtege­tésekbe bocsátkozzék. Vissza kellett sietnie. De az egész próba alatt bántotta, hogy a fiacskája oly különösen viselkedett. Alig várta a darab végét, lemaszkirozta magát, és rohant haza. Zoli most már gyermeki hódolattal és kellő tisztességtudással fogadta apját, a ki azonnal meginterpellálta: — No, most már ismersz? Hiszen én voltam itt az elébb . . . — Tudom, tudom, — felelt a gyerek ismét kissé durczásan. Aztán olyan hangon, amiben volt jókora guny, némi megvetés, de bizonyos misztikus félelem is, fordult apjához, a kit még sohasem látott színpadon és szólt: — Hát . .. . hát . .. ez az a — komédia I ? AcMUm.

Next

/
Thumbnails
Contents