MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-28 / 330. szám

1904. novemb. r 28. NEMZETI SZÍNHÁZ. • Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotában. A Richelieu bibornok jelenlétében megtartott színielőadást megzavarja Cyrano, a roétalovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja ea támadja ót, élczelvén Cyrano nagy orra fölött. Miu'án Cyran > előbb szellemesen kioktatja, hogv hogyan kel ett volna ötletesen csipkednie, tudtára . dja a hetvenked őriek, hogy megviv vele, vivés közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A-párbaj után ünneplik Cyranot. Maid ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még peiig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgye és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jeüli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvivni, V - a Roxán kezéért esengő Guiche gróí lé ír fel. U. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, m után szétkergette a száz csavargót, itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a ; többiek biztatására beléköt Cyranoba. czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi magát. Majd barátságát ajánl<a fel Christiannak és igéri, hogy segitsé- j gére lesz Mivel Christian félénk és együgyü j nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy | helyette fogja irn, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kiok tatta majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással seg ti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége meilett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerel ni vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon es mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkéivre, hogy a Cyranonak szóló cs kot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére lelcigyezik, hogy i thon maradjanak, nem sejtvén az oko Sőt egy szerzete t küld Roxanhoz, hogy őrizze ót, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzete nek, hogy Guiche az kivánja, miszerint a szerzetes eskes e össze Christiant Roxánnal. Mg a szertar a* benn a ' i ban folyik, jő Guiche gráf, kit Cyrano min jenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj par a szertariás utan ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elváhszsza a fiatal párt, a harezba kü di Chris iant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. jelvon. s. A gascognei kidétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Chris- j tian neveben — Roxánnak. A gasconniak éheznek, mikor megé.!-e ,k hirtelen Roxan Ragueneauval és eleség' t hoz nekik R xan boldogan borul férje k írjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magá« neje előtt — a levelek titkát s igy Chri-ian megtudja, hogy Cvrano szereti Roxait. Mivel pedig Roxan előbb bevalötta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán .ulajdonképen Cyranot j szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcz 1 Chnstian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano j utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt | • halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy i év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán ' zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli I vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü baratja és minden uiságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hi-ül hozza, Le Brettrek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egv lehulló fahasab fejére esett es , Eladok és veszek Urasági bútorokat, mély sebet ütött rajta Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre aztán a hős poéta rr.eg is jelenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a ki megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg R xan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más. mint Cyrano. De már ( késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. VÁRSZ

ÍNHÁZ. A »Jancsi és Juliska« sövege. E/só felvonás. Szegényes kunyhó belseje. A beren dezés nagy nyomorra vall. Jancsi szülei parancsából, kik nincsenek honn, seprűt fon, Juliska harisnyát köt. Mindketten igen éhesek, mert már hetek óta nem ettek egyebet száraz kenyérnél. Éhségükön kedves gyermekdalok eléneklése által igyekeznek enyhíteni. Juliska azt is tudja, hogy a szomszédasszony egy csupor tejet hozott ajándékba, a melyről nem is késnek a pillét lenyalni. E felett nagy az öröm, tánczolnak, ugrándoznak, bár Jancsi »nem szívesen tánezol olyan kisasszonyokkal, a kiknek lyuk van a harisnyájukban«. Hazatérő anyjok is rajta kapja őket játékuk közben s most, bár sietve elfogl. lják dolgozó helyüket, előkerül a szegletből a seprő! Futni igyekeznek anyjok elöl, az üldözőbe veszi őket s midőn csapást mér reájok, nem az ügyesen kisikló gyermekeket, hanem a tejesbögrét talá'ja. A gyermekeknek most megparancsolja, hogy • menjenek az erdőbe földiepret szedni, maga kétségbeesett fájdalommal egy székre rogy. Férje vigan — s kissé ittasan — hazatér. Jókedvét dalban motiválja. Eladta minden készletét és bevásárolt a konyhára is egyet-mást. Majd aggódva hallja, hogy a gyermekek az erdőbe mentek egyedül. Hiszen az veszélyes lehet, mert ott tanyázik a vasorrú baba, a ki megeszi a gyermekeket! Ijedten indulnak mindketten keresésükre. Második felvonás. Az erdőben Jancsi földiepret keres kosárkájába. Juliska tölgyfüzért fon. Midőn Jancsi előkerül teli kosarával, megszólal a kakuk. Gyermekbabona szerint most nyelni kell valamit. Igy, miután a kakuk sokáig szól, csakhamar megeszik mind a földieprüket. Most újra elölről kell kezdeni, de egyszerre beesteledett. Jancsi reszketve vallja be, hogy nem tudja az utat hazafelé. Görcsösen egymásba kapaszkodnak. Mindenféle rémalakok látása gyötri őket, különösen pedig saját kiáltásuk visszhangjától rémülnek meg. Ékkor jő Altató bácsi, port hint szemükbe, mitől elálmosodnak. A gyermekek szépen letérdelnek, elmondják esti imájukat s egy fa tövében — egymást átkarolva — elalusznak. Az ég megnyílik, tizennégy angyal leszáll, körülfogja őket és őrzik álmukat. Harmadik felvonás. Ugyanott. Reggeledik. Harmat bácsi felébreszti a gyermekeket. Juliska mindjárt felfelébred és felkölti Jancsit is. Elmondták egymásnak álmukat, a tizennégy angyallal. Midőn egyszerre hátrafordulnak, a sürü köd felszállt és előttük áll a vasorrú bába hajléka, mely kívülről mézeskalácscsal van kirakva. A gyermekek nagyon megörülnek. Még nem értik, hogy mirevaló balról egy nagy kemencze, jobbról pedig egy ketrecz. A nyalánkság vágya odacsalogatja őket a mézeskalácshoz s szinte lopva lecsípnek egy darabot. A vasorrú bába mindjárt rá megjelenik, hátulról kötelet vet a Jancsi nyakába s beviszi a ketreezbe. Juliskának kell fivérét etetni, hogy jó kövér legyen. A boszorkány vigan járja a seprőtánezot és a tüz után néz. Midőn a lángok már jó magasra lobbantak, kivezeti Jancsit s felszólítja Juliskát, nyissa ki a kályhaajtót. Juliska igen ügyetlennek teszi magát s kéri a boszorkányt, nézné meg ö; midőn pedig .íz a kályhához megy, a Jancsi segítségével megfogj beledobják a tűzbe, a hol megég; ezáltal az edd ir izsolva tartott kis fiúcskák és leánykák is félsz u nak. Juliska a boszorkány varázsvesszőjével teljes uuiudatra ébreszti őket. Ujjongó körtáncz. A gyermekek öröme teljes lesz, midőn a keresésükre indult szülők is megtalaljak őket. Most együtt vigadnak j a megmentett gyermekekkel. A tüzböll előkerü a vas- í orrú bába összeégett teste. Gúnyos táncz. A második I elvonásbeli ima bekezdő taktusainak ismétlése, előbb ma, majd tánezritmusban. s Zongora piuiió harmónium csakis ssolld gyárimé a fii angol mechanikával, köztük Ehrbar & Srhwehoffer a legol — csöbb árak mellett — R1RAL

Y SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikét Iluska, a falu legszebb virágszéla, köii rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba indul es elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra -*- visszautasítja a királylány kezét; Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egyma-ra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza ; szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kórlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. kéljék csak a minden kezdődó és idillt gyomorGyomorbajosok ^ N/j 1bajok kitttnö gyógyszerét, gyógytárban kapható üregenként 1.20 fillérért, vagy postán rendelhető lé kis, vagy 4 nagy üveggel 5 koronáért bérmentve Lőrinozy Lés/Jó gyógyszerésztől, Békéscsaba. Főraktár Budapesten : Török ós E?g»rgyógytárakban DEHMAL KAROLY "T f

iora ros IV., Károly-körut"20. Jiiiti* éi liimlíiik izikmri kmtili — Olcsó bérlitiij. kkKI AKAR jót. RÁGNI! 1 ==== Logajabb amerikai fogak. mm i (kitől h éra alatt, valamim egész ^^T _ _ fogsorok fajdalom nélkül, rágásra jótállás mellett. Eltört és nem jól illó fog_ sorok javítása 2 óra 1 alatt 1 feilattél ni/ápQ I amerikai fogmü MlWdtíS tf. Urem lalajdonos. Kitüntetve Grand Póz, Lyon 1894., első dij. Gróf Hadik-palota, IT.. Kárety-keret 9., II em. H. .vám Található reggeli 9-től d. a. 8 óráig Vasarnap is. Sze' ' ' ' Müfogak és fogsorok szére minden kivitelben elvállal. — OGAK fényeknek kedvezmény készítését fogorvosok részére minden teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz======= és Tlllamos-cslllárokat. = NAGY ZSIGMOND SÄ Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) Az egész házban. Telefon" 11—77.