MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-25 / 327. szám

2 1904. november 25. Budapesti szinpadok. Budapest, november 25. A Magyar Királyi Operaház legközelebbi újdonsága Adam nagysikerű dalmüve, A lonjoumeaui postakocsis lesz, mely a kontinens legtöbb színpadának állandó repertoú dalmüve. A dalmű, melyre az Operaház a legnagyobb erővel készül, e hónap 29-ikén kerül bemutatóra. « A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Gerhardt Hauptmann: Bernát Róza czimü drámája lesz, a melyre most készül a szinház személyzete. Az újdonságban, mely diadallal járta be az összes német színpadokat, K. Hegyesi Mari, Rákosi Szidi, Gál, Mihályfi, Váradi Aranka, Ivánfi, Rózsahegyi, Mátrai és Hetényi játszanak A Vigszinház-ban ma este kerül bemutatóra Bilhaud és Hennequin: Boldogság czimü vígjátéka. A Magyar Szinház nagysikerű darabjában, a Fecskefészek czimü operettben Pomponette szerepét Kornai Berta betegsége miatt Szentgyörgyi Lenke vette át. A szépzenéiü franczia operett minden este szinrekerül s minden egyes látogató megkapja emlékül jegyéhez az illusztrált Fecskefészek-Albumot. Vasárnap délután Lehár operettje, a rég nem adott Drótostót kerül szinre 156-odszor. * A Királyszinház újdonságának, a János vitéz-nek sikere, a mely a bemutatón rendkívülinek mutatkozott, ugyanolyan nagyszabású maradt az eddigi hét előadás során, a melyeknek mindegyike az utolsó helyig zsúfolt nézőtér tomboló tetszése közt folyt le. Az egész kitűnő együttes előreláthatólag olyan hosszú életet biztosit Bakonyi és Kacsóh daljátékának, a milyenre kevés példa van a budapesti színházak történetében. * A Népszínház-ban ma este van a premierje Mérei Adolf és Márkus Jenő: A próféta álma czimü operettjének. Vasárnap délután lesz A lőcsei fehér asszony első délutáni előadása, mérsékelt helyárakkal. A kulisszák mögül. Budapest, november 25 Két bemutató. i. „Boldogság". — A „Vigszinház" mai bemutatójához. — — Mi lesz itt holnap ! — kiáltott fel a tegnapi főpróba után egy kritikus, a. kinek kitűnő jóslási érzéke van. A szinház barátai aggódva fordultak feléje. Színházi zsargonban kérdezték tőle : — Sik, vagy buk? Értsd: siker, vagy bukás? — Micsoda kérdés?! Csak arról lehetne szó, hogy nagy siker, vagy nagyon nagy siker. — És mit gondol ? — Teljes siker? Hogyne! Hiszen évek óta nem volt akkora érdeklődés főpróba iránt, mint ezúttal. Persze, hiábavaló érdeklődés, mert nem igen engedik be az embert a Vigszinház főpróbáira és ha már tesznek valakiért kivételt, az olyan legyen, mint Márkus Emilia, a kit Faludi Miklós nagyudvariasan bevezetett a homályos nézőtérre. Elragadtatva beszélt ő is a Boldogság szépségeiről: — Milyen darab ! Milyen szerep ! Tetszenie kell benne mindenkinek! És tényleg nem volt véleménykülönbség arra nézve, hogy a közönség Bilhaud és Hennequin uj darabján kitűnően fog mulatni Fognak nevetni kifelé az erőteljesebb ecset-' vonásokon és befelé az egymást érő finomságokon. Kezdik pedig mindjárt az elején, a mikor bigofón próbát tartanak Chateaü-Laplante-ék vendégei, folytatják a rándevu-vitán [ át a csattanósan végződő első felvonáson kereszj tül a második felvonás elmés bonyodalmát I derültséggel kisérve a harmadik felvonásba, a mely az előzőknél is jobb. Annyi bizonyos, hogy Bilhaud és Hennequin ! ármányos francz'iákhoz illő furfanggal teszik érthetővé, sőt menthetővé azt a különös metamorfózist, melyen a vígjáték hősnője, Gilberte, keresztül megy. De a franczia szerzők ugyancsak ügyes szószólókra is találnak a szereplőkben, a kik közül Góth és Fenyvesi nagy stílusban viszik a darabot. Köztük foglal helyet G. Kertész Ella; csak azokat fogja meglepni, a kik nem ismerik még eléggé az ő művészi kvalitásait. Mintaszerű párisi asszonyka, kissé fuzsitus, ! kissé könnyelmű, de tele sziwel; az igaz, hogy ez a sziv meg szokott bokrosodni és magával viszi a gazdáját. Öltözékeit külön meg fogják csodálni. A többiek közt kedves lesz Haraszthy Hermin, a ki egy könnyen hevülő hölgyet játszik és kellemesen illeszkednek a felnőtt asszonyok mellé azok a kislányok, a kikből majd csak lesznek ilyen asszonyok. Egyiküket, Csáki Birit, már jól ismerjük, a másikat, Kökény Ilonát, majd még nagyon meg fogják ismerni. A darab kiállítása terén a Vigszinház-ban is szokatlan nagy fényűzés tapasztalható, a minek jellemzésére, azt hiszem, elég megemlíteni, hogy a darabban szereplő bútorok — nyolczvanezer koronára vannak biztosítva. Ez a körülmény is hozzá fog járulni ahhoz, hogy megvalósuljon a jóslás: — Teljes Viker! Achilles. II. „A próféla álma". A Népszínház csütörtöki főpróbája ugyancsak hangos volt. Kaczagott sokat és nem egyszer tapsolt is az a kis közönség, a mely a sötét nézőtéren jobbára a félelmes kritikusok táborából verődött össze. Biztató előjel ez a ma esti bemutatóra, a mely előreláthatólag szép sikert fog hozni a burleszkzenés komédia két szerzőjének: Mérei Adóinak és Márkus Jenőnek, a kiknek darabját igazán ragyogó köntösbe öltöztette az áldozatkész Vidor Pál. A Lőcsei fehér asszony komor, stílusos szinei után A próféta álma fényes tarkasága s valóban minden elösmerésre méltóvá teszi azt a jóakaratot, sőt szeretetet, a melylyel a Népszínház a hazai szerzőket színpadra viszi. Elárulhatjuk különben, hogy az uj darab ragyogó és ötletes kosztümjeinek tervezője a direktor felesége volt, s azok a szines fátyolok és csillogó leplek, a melyeknek harmonikus tablóit a főpróbán fényképfölvételekkel örökítették meg, a Vidor Pálné finom érzékű kompozicziói nyomán készültek. És elárulhatjuk azt is, hogy A próféta álma sok tréfája sorából, a melyek bizonyára nagy kaczagásokat fognak kelteni, hiányzani fog igen sok tréfa, a mely a Mérei Adolf szövegkönyvében benne volt. De kihúzta onnan a Népszínházi Bizottság kérlelhetetlen szigorúságú bírálója, a ki ezúttal mintegy czenzorszerüen működött. Az aktuális kiszólások, a politikai czélzások, egy ellenállhatatlan hatású „Talpra magyar"-parafrázis — ez mind ott mult ki a czenzori kékczeruza alatt. Mutatóba ideiktatunk egy ártalmatlan kupiét, a melyet Kovács-nak, a felséges humoru prófétának — nem szabad elénekelni. Demokrata világ járja Most szép Magyarhonba : Ugy terem a sok uj báró, Akárcsak a gomba ! Es mindenik uj mágnásból Kettőnek van haszna : Az egyik az az uj mágnás, Másik : a pártkassza ! Mibe kerül az uj báró Rangja, czime, rendje ? Efölött a kérdés fölött Térjünk napirendre ! A Márkus Jenő muzsikájának, azt hisszük, gyors lesz a népszerűsége. A fiatal komponistának ez az első színpadi munkája, de zenészkörökben már régebben ösmerik apróbb szerzeményeit; ő maga különben Gobbi és Benkö tanítványa volt, majd a zenedei zenekar hangversenymestere s évekig játszott a filharmonikus zenekarban is. A derék Jusszuf prófétának előreláthatólag nagyon hosszú lesz álma a Népszinház-ban. 0. Színházi pletykák, Budapest, november 25. Hát ez honnan tudja? — A „Fecskefészek" egy előadásáról. — A Fecskefészek bűbájos muzsikája már mindenfelé befészkelte magát. A zenés kávéházak kékes füstjén keresztül csengve-bongva száll a fülekbe és elbűvöli a hallgatókat. A kaszárnyák ablakain áthallatszik, a mint harsogó hangszerekkel fújják a derék cseh muzsikusok Herblay finom kupiéit. Zsúrokon egymást váltják fel a zongorás szmokingos ifjak és fehérruhás leányok, hogy egy-egy számát a darabnak lejátsszák és a közeledő bálokon Herblay zenére fogják a párok tánczolni a keringőt meg a bostont. Ennek a nagy népszerűségnek köszönhető, hogy a kilencz esztendős Ferkó, egy újságíró barátunk kis fia is megtanulta a „Szolga e férfi" dal néhány sorát. Hallotta az anyjától, felnőtt leánytestvérétől és, ugy látszik, nagyon megtetszhetett neki, mert egész nap egyebet sem tett, mint dúdolta a „Szolga e férfi"-\. A szülőket nagyon meghatotta a kis fiu rajongása a dal iránt és elhatározták, hogy a Fecskefészek jubiláris előadására vesznek egy páholyt és elviszik Ferikét is. Ferike persze már napokkal azelőtt a legnagyobb izgatottságban töltötte napjait, az iskolában szórakozott volt, odahaza játszani sem akart, s alig várta a perczet, a mikor ő is elmehet a nagyokkal színházba. Mert ő eddig még csak a gyermekszinházban volt s tudta, hogy az lehet csak a nagy élvezet, a mikor ő a mamikájával mehet a szép Magyar Szinház-ba. Az ünnepi est elérkezett. Éerike csak azt tudta, hogy őt most szépen felöltöztetik és valami Fecskefészek czimü darabhoz viszik a Magyar Szinház-ba. Bezzeg nagy volt az öröme, a mikor a fényesen kivilágított nézőteret meglátta, a hol annyi sok ember ült. Kapott egy képeskönyvet is, a melyben a szinészbácsik és nénik voltak lefestve. Ilyet a gyermekszinházban soha nem adtak neki. Aztán megkezdődött az előadás. Ferike mindvégig nyitott szájjal és tágra meresztett szemekkel hallgatta a gyönyörű nótákat és nézte a furcsa, szép ruhákat, a mikbe a színészek fel voltak öltözve. Sokat kaczagott Sziklai bácsi mókáin is, a mik olyan tréfásak voltak, hogy még Ferike is megértette. Aztán jött az a jelenet, a mikor Sziklai, a ki papi álruhában van, bajba kerül, mert az igazi pap bácsi eljön és leakarja leplezni. Ekkor Sziklai ugy menekül bajából, hogy ráfogja az igazi papra, hogy az csak egy szolga és elénekli azt a dalt, a mit Ferike is tudott: a „Szolga e férfi" czimü dalt. Alig zengett fel ajkáról ez a nóta, Ferike hirtelen felüti fejét, szigorúan összeránczolja homlokát és apjához fordulva, hangosan igy kiáltott fel: — Hát ez honnan tudja? G. Színházi élet. Budapest, november 25. Tizennyolcz kis lány meg egy. — Három fehér páholyról. — Három fehér páholyról és tizenkilencz kis lányról szól az ének, a melyet lágy hárfaszóval szeretnénk kisérni. Tizenkilencz fehérruhás kis lány szorongott egymás mellett a János vitéz hatodik előadásán, tizenkilencz apró leányka, mind fehér ruhában, szines szailagokkal, szőke, barna, fekete és vörös hajukban.