MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-03 / 305. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, november 3. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este Sámson és Delila előadásán Delila szerepét Szamosi Elza fogja énekelni. Saint-Saéns operája eddig mindig zsúfolt ház előtt folyt le és az érdeklődés a gyönyörű dalmű iránt naprólnapra nő. — Vasárnap, e hó 6-án, Erkel Ferencz születési évfordulójának előestéjén, Hunyadi László kerül szinre jótékony czélra. Mária szerepében Szoyer Ilonka lép fel ez alkalommal először. Az előadás tiszta jövedelmét Erkel Sándor síremlékének költségeire fordítják. — Az Operaház legközelebbi újdonsága a Lonjumeaui postakocsis, Adam hires operája lesz, a melyre a személyzet már nagyban készül. * A Nemzeti Szinház-ban Lady Windermere legyezője, Wilde Oszkár színmüve pénteken éri I meg 25-ik előadását. A nagyhatású dráma főszerepeit Jászai Mari, K. Hegyesi Mari, Császár, Mihályfi, Gál és Dezső adják. A jövő hétfőn, november 7-ikérí, Katona József emlékezetére Bánk bán kerül szinre. A Nemzeti Színház legközelebbi nagyérdekü újdonsága Kemechey Jenő: Az emigránsok «zimü történeti színmüve lesz, a melyből már erősen folynak a próbák. * A Vígszínház egész heti műsorát Mayer Förster Vilmos szenzácziós színmüve, a Diákélet (Alt-Heidlberg) tölti be, a mely teljesen beváltotta azokat a nagymérvű várakozásokat, melyeket a szinház ehhez az újdonsághoz fűzött. A Diákélet előreláthatólag megszakitásnélküifogja megérni a legnagyobb sikerű darabok rekordját. • A Magyar Szinház újdonsága: a Fecskefészek állandóan zsúfolt házat vonz s minden tekintetben ugy sikerült, a hogy azt a kritika a bemutató után egyértelmüleg megjövendölte. A darab előadásaira nagy az elővétel s a nézőtér estéről-estére a közönség túláradó vidámságától hangos. Herblay zenéje is gyorsan jutott a népszerűség útjára, a szereplők: Anday Blanka, Kornai Berta, Sziklainé, Baltai, Emma, Sziklai, Ráthonyi, B. Szabó, Heltai. Iványi és Giréth pedig esténként zajos tapsok és kihívások részesei. A Fecskefészek a hét minden estéjén a bemutató eredeti szereposztásában kerül szinre. — Vasárnap, november 6-án délután mérsékelt helyárakkal Az ibolyáslányt játszszák. * A Királyszinház pénteken eleveníti föl Lincke Pál népszerű operettjét, a Lizisztratá-1 („Makranczos hölgyek"), a meíy a mult szezonban vidám tréfáival, dallamos zenéjével, ragyogó kiállításával — főként a szentjánosbogárkák villamos fényhatásaival — és Fedák Sári méltán hires alakításával a telt házak hosszú sorát vonzotta. A fölujitáson a közönség a bemutató főszereplőit látja viszont; Lizisztratát ismét Fedák Sári játssza, a kinek művészi alakítása, hatásos tánczai és fényes öltözékei előreláthatólag ezúttal is erősségei lesznek az operettnek, a melyben a hadnagyot Thury Elemér, az öreg tábornokot Ferenczi Károly, a kutyamosót Papp Miska, a két szerelmes asszonyt Bánó Irén és Hidvéghi Margit játssza. A Makranczos hölgyek fölujitása előtt — a mely iránt élénk érdeklődés mutatkozik — csütörtökön este a vidám Törvénytelen apa kerül szinre, a női főszerepben Fedák Sárival, s ugyancsak Fedák Sári játssza vasárnap este az Aranyvirág czimszerepét. Martos és Huszka népszerű operettjének ez az előadása ünnepszámba megy, mert vasárnap este lesz egy esztendeje, hogy a Királyszinház-at darabjukkal megnyitották. * A Népszínház újdonsága: A lőcsei fehér asszony-1, a Faragó Jenő által oly sikerrel dramatizált énekes szinmü irsnt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Tegnap Lőcse város főjegyzője közölte Vidor Pál igazgatóval, hogy egy népes küldöttséggel jön a jövő héten Budapestre, hogy A lőcsei fehér asszony előadását végignézzék s kérte a jegyek fentartását. — Verő György három nagysikerű apró színmüve, a Menyecskék vasárnap délutánra kitűzött előadása alkalmul fog szolgálni Blaha Lujzának, hogy e hármas szerepben ismét vendége lehessen a Népszínház-nak. A művésznő partnere mindhárom egyfelvonásosban ezúttal is Szirmai Imre lesz. A kulisszák mögül. Budapest, november 3. Fedák, Szamosi, Medgyaszay. — A János vitéz" főszereplői. — Az idei színházi szezon egyik legérdekesebb eseményére készül a Királyszinház: a János vitéz czimü magyar operettre, a melynek szövegét Petőfi Sándor költői elbeszéléséből Bakonyi Károly irta, zenéjét pedig Heltai Jenő verseire Kacsóh Pongrácz szerzette. Egy sereg különös szenzácziója lesz a János vitéz bemutatójának. Az ifjú magyar operett-irók közül egy valóban talentumos szerző: Bakonyi Károly lép ismét a közönség elé — szinpadirói múltjában száz Bob-este dicsőségével — a másik szerzőben: Kacsóh Pongráczban pedig egy olyan értékes ismeretséget fog kötni a magyar közönség, a mely egy nagy művészi meglepetést fog számára teremteni. Egy igazi magyar operett-muzsikus mutatkozik be a János vitéz-ben, Heltai Jenő, a zseniális poéta, mint valóban „jó" harmadik csatlakozik a librettistához és a komponistához. A Királyszinház parádés előadással tiszteli meg a kiváló szerzők müvét, melynek bemutatóját november tizennyolczadikára tervezik. A czimszerepben Fedák Sári jut egy egészen újfajta szerephez: a kitűnő primadonna mint magyar parasztlegény, majd mint mesebeli huszár fogja a közönséget meghódítani. A két női főszereplő — Fedák Sári főszerepe : férfiszerep — ugyancsak két nagy meglepetést hoz a Királyszinház közönsége számára. Az egyik, a ki a második felvonásban a király-lány szerepét kreálja, — Szamosi Elza, a M. Kir. Operaház kiváló művésznője lesz. On revient toujour . , . Szamosi Elza első nagy budapesti sikereit a Királyszinház színpadán aratta és most egy igen kiváló alkalomkor ismét visszatér — persze csak, mint vendég — ugyanerre a színpadra. Mader Raoul, az Operaház igazgatója, Beöthy László kérésére szives készséggel adta beleegyezését ahhoz, hogy Szamosi Elza — egyelőre tiz estén — vendégszerepelhessen a János vitéz-ben. A szerep — mely elsősorban nagy énekparthie — fölötte alkalmas neki, valósággal rá van szabva és igy Fedák Sári nevezetes alakítása mellett nagy siker vár ö reá is. Szamosi Elza fellépésével a Királyszinházban megoldást, illetve végleges befejezést nyer az a konfliktus is, a mely az Operaház művésznője és a Királyszinház között fennforgott, miután a művésznő akkori szerződésének lejárta előtt vált meg a Királyszinház-tói. A másik női főszerepben — János vitéz szerelmesének: Iluskának szerepében — a szinház egy rendkívül sokatigérő uj talentuma mutatkozik be a közönségnek: Medgyaszay Vilma, a ki a Dunán tul, Krecsányi színtársulatánál a fővárosi közönség előtt is aratott már nagy sikereket. Gyöngéd, poétikus szerepben mutatkozik be, olyanban, mely teljesen fedi érdekes és finom egyéniségét. Három kiváló szerző, három kiváló színésznő a János vitéz szenzácziói — egyelőre. A többi majd csak ezután következik. Ügyelő. A közönség nem a kritikában, hanem a kritikusokban való bizalmát vesztette el; — a közönség okos és jól tudja, hogy sohasem a mérleg csal, hanem az, a kikezeli. * Egy színházi habitüé axiómája : — |Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümé legyen minél rövidebb. 1904. november 3. Színházi pletykák, Budapest, november 3. A nyest és a kupié. — Furcsa kiegyezés. — Minden czikornyázás nélkül és a történeti hűséghez illő szárazsággal adjuk elő a jóizii esetet, a mely e sorok révén bizonyára — közszájra fog kerülni. Egy fiatal művésznő egy nyestprémes bundát rendelt meg egy fővárosi szücsmesternél. A bunda árára nézve abban egyeztek meg, hogy annyiszor 18 forintba kerül, a hány nyest lesz a bundán. A felöltő elkészült s minthogy 42 nyest volt benne, negyvenkétszer 18 forintot küldött a hölgy a szűcsnek. Ezzel eleget tett a megállapodásnak, de mint utóbb kiderült, nem tett eleget a szűcsmester kívánságának, mert utóbbi levélben figyelmeztette vevőjét, hogy a hozzá juttatott összegen kivül még 400 korona jár a bundáért. A művésznő nyomban bement a szűcs üzletébe és felvilágosítást kért a 400 koronát illetőleg s arról értesült, hogy a galléron köröskörül apró nyestek vannak s az alku értelmében ezeket is meg kell fizetnie. Csakhogy élt a gyanúperrel és halasztást kérve, elment három más szűcshöz, a kik felvilágosították, hogy a galléron levő nyestek nem külön nyestek, azok a többi nagyobb nyestből vannak levágva; egyben megerősítették, hogy összesen negyvenkét nyest van a bundán s természetesen nem kell többet fizetnie a kialkudott összegnél. A fiatal művésznő erre most már fölényes nyugodtsággal ült be kocsijába és tegnap déltájban elhajtatott a bundamüvészhez, a ki mellesleg megjegyezve, nagy ambiczióval szokott az operett-szinházaknak — betét-kuplékat irni és szállítani. Vevő és üzletember között a következő párbeszéd folyt le : — Kedves uram, — szólt a művésznő — nincsen igaza a kétszáz forintot illetőleg. Az önnek nem jár, mert csak negyvenkettő a nyest s ennek az értékét már kifizettem. — Sajnálom, kedves kisasszony, — válaszolta a szőrme-Offenbach, — de az a kétszáz forint nekem jár. — Nem jár! — De jár! — Inkább visszaküldöm az egész bundát! — Azt ne tegye kisasszony, igazán sajnálnám, ha ellenségemmé válna. Különben tudok egy megoldást s azt hiszem, azzal mindketten ki volnánk elégítve. — Mi legyen az ? — kérdezte kissé türelmetlenül a fiatal művésznő. — Van egy uj kupié-szerzeményem, énekelje el valamelyik legközelebbi operett-újdonságban, betétképen. Ez a váratlan megoldás kissé gondolkodóba ejtette a fiatal művésznőt. Néhány pillanatig magába merülve gondolkozott, majd hirtelen igy szólt: — Tudja mit? Inkább kifizetem a kétszáz forintot I Geoffrey. Színházi élet. Budapest, november 3. „Diákélet." Megjelenik a napokban a Gaudeamus igitur ... És a diáknóta vetélkedni fog a Varieté-színpadok mindenféle angol és amerikai dalával, a miket igazi ésálnégerek importálnak hozzánk. Megjelenik kótafüzetben a Gaudeamus meg a jerum, jerum és a többi édes-bús diákdal, a miket a Diákélet egyszerre ismét aktuálissá tett, annyira, hogy egy nagyon előkelő és nemkevésbbé élelmes kiadóczég hamarosan megszerezte a Heltai Jenő gyönyörű szövegeit, és most a piaczra hozza a dalokat. Ez a Diákélet fényes sikerének egyik tünete. Azokat a dalokat, a miket mindenki ismert, de senkisem tudott, a miket zümmögni szeretett mindenki, de énekelni nem igen tudott senkisem,