MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-20 / 322. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, november 20. A Magyar Királyi Operaház legközelebDi újdonsága, Adam nagysikerű dalmüve, A lon­joumeaui postakoesis lesz, mely a kontinens legtöbb színpadának állandó repertoir dalmüve. A dalmű, melyre az Operaház a legnagyobb erővel készül, e hónap 29-ikén kerül bemuta­tóra. — Az e heti műsor a legkedveltebb dal­művekből van összeállítva. Arányi Dezső ked­den a Faust- ban, szombaton a Hoff mann meséi­ben lép fel * A Nemzeti Sziuház-ban tegnap este került bemutatóra Kemechey Jenőnek Az emigráns czimü színmüve, a mely e héten kétszer, hol­nap, hétfőn és csütörtökön van műsoron. A bemutató estéjéről keddi számunkban irunk bővebben. E héten egy kis eredeti bemutatója is lesz a Nemzeti Szinház-nak. Szombaton ke­rül először szinre Szöllősi Zsigmondnak György ur czimü egyfelvonásos darabja. A kis újdon­ságot Radnöthyné-va\, Kampis János szép sikerű színmüvével adják együtt. Kedden kiváló es­téje lesz a színháznak; ekkor lép fel először Ujházy Ede, a kit ebben a szezónban még nem láttunk a Nemzeti Szinház színpadán. A nagy művészt, a ki a Titok-ban játszik először, fellépése alkalmából ováczióban fogják része­síteni. — A Várszínház-ban szerdán Annuska-1, szombaton a Regényesek-ei adják. * A Vigszinház-ban kedden éri meg Mayer­Förster szenzácziós sikerű darabja, a Diákélet 25-ik jubiláris előadását. A darab eddigi elő­adásai zsúfolt házak előtt folytak s továbbra is műsoron marad. A Diákélet szenzácziós sikere mellett is, a Vigszinház pénteken bemutatót ad, melyen Bilhaud és Hennequin-nek: Boldogság czimü vígjátéka kerül szinre. A franczia társas­czég legutóbb a Szivem! czimü darabjával ara­tott zajos sikert. Az újdonságra a szinház szo­kott ambicziójával készült, s biztosra vehető, hogy a Diákélet nagy sikerét a Vigszinház-ban egy ujabb siker fogja követni. * A Magyar Szinház-ban a Fecskefészek, a mely ötödik hete tölti be a szinház műsorát, hétfőn huszonötödik előadását éri meg, s a héten is minden este szinrekerül a bemutató sze­replőivel, a kik az eddigi összes előadásokban résztvettek. A jubiláris estén Anday Blanka éne­kel uj dalt, Kornai Berta pedig Herblay-nek erre az alkalomra szerzett uj tánczos énekszá­mát adja elő. A közönség az estére váltott jegyéhez diszes emlékalbumot kap számos kép­pel és változatos szöveggel. Jövő vasárnap dél­után Lehár operettje, a rég nem adott Drótos­tót kerül szinre mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban, mint már számot adtunk róla, a János vitéz eseményszerű sikert aratott pénteki bemutatóján s a tegnapi, máso­dik előadás ugyanolyan zsúfolt ház előtt és lelkes hangulatban folyt le, mint az első estén. A minden izében magyar daljáték, előrelátha­tólag, nagyon hosszú időre minden más újdon­ságot le fog szorítani a műsorról s heteken keresztül egyedül vonzó darabja lesz a Király­szinház-nak. A Kacsóh-Bakonyi-Heltai operett a szinház egézs heti műsorát betölti. Megemlítjük, bogy a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében Bérezik Árpád elnök a magyar szerzők nevében üdvözlő táviratot küldött a Királyszin­ház igazgatójának, a szinház fényes sikere alkalmából. * A Népszínház eredeti újdonsága, Mérei Adolf és Márkus Jenő vidám nagy operetteje immár készen várja pénteki bemutatóját, melyen az operett teljesen uj díszletekkel és kosztü­mökkel kerül szinre. Az újdonságról mai lapunk egy külön czikke szól. — Ma este éri meg A lőcsei fehérasszony 25-ik jubiláris előadását, kedden pedig a Szókimondó asszony-ság 100-or kerül szinre Blaha Lujzával a czimszerepben. 1 A kulisszák mögül. Budapest, november 20. i. „Boldogság". — .4 Vigszinház pénteki újdonsága. — C'est la comédie qui piait... Ez az a I vígjáték, a mely tetszik, irta Páris egyik leg­kiválóbb kritikusa, a Bilhaud és Hennequin e I darabjának eredeti bemutatója után. És tényleg 1 fölötte nagyon tetszett az újdonság, a hires irói czégnek, a Szivem szerzőinek fényesen meg­csinált darabja. Három nagy szerep körül csoportosul a többi, csoportosul egy egész sereg elmésen megirt, változatosnál-változatosabb alak, pom­pás keretéül egy rendkívül vonzó cselek­ménynek. Franczia darabról lévén szó, természetesen férj, feleség és házibarát szerepel benne; igen ám, de a három személy variálása franczia vi­szonyokhoz képest is csodás vidámsággal tör­ténik, és az asszonyka, a ki a cselekmény kö­zéppontja, szinte maga sem tudja, hogy kit sze­rethet törvény szerint, kit a szive sugallatából ? Kertész Ella, a ki a Loute-ben megmutatta, hogy hivatott személyesitöje a könnyüvérü franczia menyecskéknek, Góth-tal és Fenyvesi­vel vállvetve viszi majd a darabot. És a ki tudja, hogy a Boldogság-ot most már kerek egy hónapja próbálják, tudja azt is, hogy a pénteki premiernél összevágóbb, gondosabban előkészített előadás talán még nem volt a Vig­szinház-ban. És ezeken a próbákon felül min­denki tudja a színháznál, hogy Góth-ék micsoda magánpróbákat tartanak a maguk párosjelene­teikből, hogy milyen művészi ambiczióval készülnek a nagy csatára, a melynek az lesz a hivatása, hogy az évad legújabb nagy diadalát hozza meg a színháznak. A darab miliője, mint az a Vaudeville szinház darabjainál rendes dolog, előkelő körök­ből való, elegáns, kedves. Hangja csipős, incselkedő, helylyel-közzel merész, de mind­végig elmés, ötletes, mint a hogy végtelenül leleményességre vallanak maguk azok a jele­netek is, a melyekben ez a hang érvényesül. A kik az Erény utjai bemutatóján oly lelke­sen tapsoltak, preparálhatják ismét a tenyerü­ket, a kik a Csodagyermek furfangosságain kaczagtak, készen lehetnek a szívből fakadó derültségre és a kik a Szivem! elmésségeit meg­csodálták, konstatálhatják, hogy mily bőségesen bugyog ezúttal is Bilhaud és Hennequin szelle­mességének üde forrása. A csoportos jelenetekben felvonul a szin­ház egész gárdája. Ditrói Mór és Péchy Kálmán együttesen vezetik ezek rendezését. A mi pedig a díszleteket és bútorokat illeti, egyszerűen regéket beszélnek arról a fényről és pompáról, a melyet e külsőségek terén fognak kifejteni. A Kis pajtás, a Végre egyedül és Diák­élet után küszöbön a negyedik nagy siker. A Vigszinház, ugy látszik, megtartja azt az egyszerű tanácsot, a mit már Laube-nak mondott a bécsi Burgszinház egyik barátja: — Sie müssten lauter Zugsstücke geben! (Csupa slágert kellene adnia!) És a Vigszinház-nál ugy tesznek, mintha ez a legegyszerűbb dolog lenne a világon. Laboudette. II. „A próféta álma". — A Népszínház pénteki újdonsága. — A Mérei Adolf és Márkus Jenő operettje, a melyhez méltán füz a Népszínház sok reményt, előreláthatólag nagyon fog tetszeni hölgyeknek, uraknak, fiatalnak, öregnek egyaránt. A burleszk tréfát — a melyeknek megjátszásában a komi­kusok egész serege, élén Kovács Mihály, páratlan jókedvvel és ötletességgel vezet — meg fogják nevetni, a nótáit — Márkus Jenőnek első szín­padi müvét — egy hallásra dúdolni fogják, a tánczai alatt — a melyeknek betanítása a derék Hansné asszony érdeme — össze fognak ve­rődni a bokák, de legjobban mégis csak az fog tetszeni, hogy szerelem, sok-sok szerelem van a darabban. A Népszínház nyárspolgár; szín­padán aligha csattant el még annyi csók, aligha esett annyi ölelés, mint A próféta álmá-ba«, a melyben annyi nyilat lő ki a kis Ámor, mint Port-Arthur ellen a japánok bombát. Ebben a darabban mindenki szerelmes bonyodalmakba keveredik; a verses előjátékban az igazhivé muzulmánok hetedik menyországában (hét vá­logatott szép fiatal leány) a bűvös hurik forgat­ják el a férfinép fejét, Komlóssi Emma vezérlete alatt, a 11. felvonásban egy nemzetközi mulató színpadi csillagai teszik ugyanezt és Komlóssi Emma és Dóry Margitban még segítséget is kap, a 111-ban végül, egy tengeri fürdőben, a legmodernebb habszülte Vénuszok teszik próbára az erősebb nem erényét, főként Szirmai Imre személyében, a ki régóta nem játszott ilyen testére-szabott szerepet. Mérei Adolf azonban — a ki librettójában annyi mulattató bohóságot, annyi kaczagtató tréfát halmozott össze, hogy darabját nem is operettnek, hanem zenés komé­diának nevezi — arról is gondoskodott, hogy a fák az égbe ne nöjjenek, azaz, hogy csorba ne essék a jó erkölcsön, a melynek védelmére egy sajátságos instrumentumot eszelt ki: az erény-automatát. Hatalmas párnázott karosszék ez az erény-automata és nem vétünk a diszk­réczió ellen, ha annyit elárulunk róla, hogy hallhatólag és láthatólag kifecsegi a benneülök szerelmi ténykedéseit, az ártatlan, epedő sóhaj­tástól kezdve egészen a kevésbbé ártatlan pász­toróráig! A Népszínházban különben az a hir terjedt el, hogy a boszorkányos gépezetü szék a valóságban is tud spiczliskedni — és azóta a színháznak nem egy szépe kerüli el az erény­automatát ! Persze Szirmai Imre se mer ráülni... A próféta álmá-nak ez lesz a premier­szinlapja: A PRÓFÉTA ÁLMA Zenés komédia, előjátékkal, 2 felvonásban. Irta : Mérei Adolf. Zenéjét szerzette: Márkus Jenő dr. (Rendez*: Stoll Károly. Karmester: Barna Izsó.) Személyek : Juszuf, próféta Kovács Ayesha, a felesége Komlóssi E. Fehér , Szirmai Fekete Füredi gj? V A szivárvány-- ^ Viola ' klubb t aS a i ...-"..."... Delli Vörös I ... ... Pázmán Sárga ' .. .. ... Újvári Ibolya, a Japánmulató primadonnája Dóry M. Az igazgató Kiss M. A rendőrtiszt Lubinszky Titusz, úszómester, Ibolya férje .. Pintér Fehér felesége Siposné Eunuch Vágó Az álom Abelovszky M. A táncz-excentrique Kápolnai I. A hirdető-oszlop Bálint R. A hét menyország. Hurik. A mulató közönsége. Fürdő­közönség. Történik az 1-ső felvonás a hetedik menyor­szágban, a ll-ik a Japán mulatóban, a Ill-ik egy tengeri fürdőben. A zenés komédia pénteki bemutatója bizo­nyára sikert fog hozni a két fiatal magyar szerzőnek, a kik közül az egyik, Mé/ei Adolf, már sokszor hallotta a közönség tapsait, a másik, Márkus Jenő, pedig először jelenik meg a magyar operettszerzők sorában, bizonyára iz­mos tehetséggel zeneszerzői tarsolyájában. Pont. Színházi pletykák, Budapest, november 2*. Zsazsa fia. - Igaz történet. — Kereken kijelentjük, — bármily ellenke­zésbe jövünk czimünkkel, melyet e sorok fölébe irtunk, — hogy thémánk éppenséggel nem — kényes. De egyúttal — félreértések kikerülése végett — azt is kijelentjük, hogy igenis, az egyetlen Zsazsa: Fedák Sári fiáról lesz szó ebben a történetben, a melynek valódiságához szó sem férhet, miután adatait a legjobb forrás­tól : magától a kiváló és ünnepelt művésznőtől kaptuk. . . . Tehát: a Zsazsa fiáról van szó, persze csak arról, a ki valamikor — isten tudja: mikor — meg fog születni. Mert meg fog szü­letni, ez bizonyos, maga a művésznő erősít­gette előttünk, a ki feltétlenül és vakon bizik abban a — jósnőben, a ki ezt neki a nyáron London-ban megjósolta.

Next

/
Thumbnails
Contents