MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-20 / 322. szám
2 Budapesti színpadok. Budapest, november 20. A Magyar Királyi Operaház legközelebDi újdonsága, Adam nagysikerű dalmüve, A lonjoumeaui postakoesis lesz, mely a kontinens legtöbb színpadának állandó repertoir dalmüve. A dalmű, melyre az Operaház a legnagyobb erővel készül, e hónap 29-ikén kerül bemutatóra. — Az e heti műsor a legkedveltebb dalművekből van összeállítva. Arányi Dezső kedden a Faust- ban, szombaton a Hoff mann meséiben lép fel * A Nemzeti Sziuház-ban tegnap este került bemutatóra Kemechey Jenőnek Az emigráns czimü színmüve, a mely e héten kétszer, holnap, hétfőn és csütörtökön van műsoron. A bemutató estéjéről keddi számunkban irunk bővebben. E héten egy kis eredeti bemutatója is lesz a Nemzeti Szinház-nak. Szombaton kerül először szinre Szöllősi Zsigmondnak György ur czimü egyfelvonásos darabja. A kis újdonságot Radnöthyné-va\, Kampis János szép sikerű színmüvével adják együtt. Kedden kiváló estéje lesz a színháznak; ekkor lép fel először Ujházy Ede, a kit ebben a szezónban még nem láttunk a Nemzeti Szinház színpadán. A nagy művészt, a ki a Titok-ban játszik először, fellépése alkalmából ováczióban fogják részesíteni. — A Várszínház-ban szerdán Annuska-1, szombaton a Regényesek-ei adják. * A Vigszinház-ban kedden éri meg MayerFörster szenzácziós sikerű darabja, a Diákélet 25-ik jubiláris előadását. A darab eddigi előadásai zsúfolt házak előtt folytak s továbbra is műsoron marad. A Diákélet szenzácziós sikere mellett is, a Vigszinház pénteken bemutatót ad, melyen Bilhaud és Hennequin-nek: Boldogság czimü vígjátéka kerül szinre. A franczia társasczég legutóbb a Szivem! czimü darabjával aratott zajos sikert. Az újdonságra a szinház szokott ambicziójával készült, s biztosra vehető, hogy a Diákélet nagy sikerét a Vigszinház-ban egy ujabb siker fogja követni. * A Magyar Szinház-ban a Fecskefészek, a mely ötödik hete tölti be a szinház műsorát, hétfőn huszonötödik előadását éri meg, s a héten is minden este szinrekerül a bemutató szereplőivel, a kik az eddigi összes előadásokban résztvettek. A jubiláris estén Anday Blanka énekel uj dalt, Kornai Berta pedig Herblay-nek erre az alkalomra szerzett uj tánczos énekszámát adja elő. A közönség az estére váltott jegyéhez diszes emlékalbumot kap számos képpel és változatos szöveggel. Jövő vasárnap délután Lehár operettje, a rég nem adott Drótostót kerül szinre mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban, mint már számot adtunk róla, a János vitéz eseményszerű sikert aratott pénteki bemutatóján s a tegnapi, második előadás ugyanolyan zsúfolt ház előtt és lelkes hangulatban folyt le, mint az első estén. A minden izében magyar daljáték, előreláthatólag, nagyon hosszú időre minden más újdonságot le fog szorítani a műsorról s heteken keresztül egyedül vonzó darabja lesz a Királyszinház-nak. A Kacsóh-Bakonyi-Heltai operett a szinház egézs heti műsorát betölti. Megemlítjük, bogy a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében Bérezik Árpád elnök a magyar szerzők nevében üdvözlő táviratot küldött a Királyszinház igazgatójának, a szinház fényes sikere alkalmából. * A Népszínház eredeti újdonsága, Mérei Adolf és Márkus Jenő vidám nagy operetteje immár készen várja pénteki bemutatóját, melyen az operett teljesen uj díszletekkel és kosztümökkel kerül szinre. Az újdonságról mai lapunk egy külön czikke szól. — Ma este éri meg A lőcsei fehérasszony 25-ik jubiláris előadását, kedden pedig a Szókimondó asszony-ság 100-or kerül szinre Blaha Lujzával a czimszerepben. 1 A kulisszák mögül. Budapest, november 20. i. „Boldogság". — .4 Vigszinház pénteki újdonsága. — C'est la comédie qui piait... Ez az a I vígjáték, a mely tetszik, irta Páris egyik legkiválóbb kritikusa, a Bilhaud és Hennequin e I darabjának eredeti bemutatója után. És tényleg 1 fölötte nagyon tetszett az újdonság, a hires irói czégnek, a Szivem szerzőinek fényesen megcsinált darabja. Három nagy szerep körül csoportosul a többi, csoportosul egy egész sereg elmésen megirt, változatosnál-változatosabb alak, pompás keretéül egy rendkívül vonzó cselekménynek. Franczia darabról lévén szó, természetesen férj, feleség és házibarát szerepel benne; igen ám, de a három személy variálása franczia viszonyokhoz képest is csodás vidámsággal történik, és az asszonyka, a ki a cselekmény középpontja, szinte maga sem tudja, hogy kit szerethet törvény szerint, kit a szive sugallatából ? Kertész Ella, a ki a Loute-ben megmutatta, hogy hivatott személyesitöje a könnyüvérü franczia menyecskéknek, Góth-tal és Fenyvesivel vállvetve viszi majd a darabot. És a ki tudja, hogy a Boldogság-ot most már kerek egy hónapja próbálják, tudja azt is, hogy a pénteki premiernél összevágóbb, gondosabban előkészített előadás talán még nem volt a Vigszinház-ban. És ezeken a próbákon felül mindenki tudja a színháznál, hogy Góth-ék micsoda magánpróbákat tartanak a maguk párosjeleneteikből, hogy milyen művészi ambiczióval készülnek a nagy csatára, a melynek az lesz a hivatása, hogy az évad legújabb nagy diadalát hozza meg a színháznak. A darab miliője, mint az a Vaudeville szinház darabjainál rendes dolog, előkelő körökből való, elegáns, kedves. Hangja csipős, incselkedő, helylyel-közzel merész, de mindvégig elmés, ötletes, mint a hogy végtelenül leleményességre vallanak maguk azok a jelenetek is, a melyekben ez a hang érvényesül. A kik az Erény utjai bemutatóján oly lelkesen tapsoltak, preparálhatják ismét a tenyerüket, a kik a Csodagyermek furfangosságain kaczagtak, készen lehetnek a szívből fakadó derültségre és a kik a Szivem! elmésségeit megcsodálták, konstatálhatják, hogy mily bőségesen bugyog ezúttal is Bilhaud és Hennequin szellemességének üde forrása. A csoportos jelenetekben felvonul a szinház egész gárdája. Ditrói Mór és Péchy Kálmán együttesen vezetik ezek rendezését. A mi pedig a díszleteket és bútorokat illeti, egyszerűen regéket beszélnek arról a fényről és pompáról, a melyet e külsőségek terén fognak kifejteni. A Kis pajtás, a Végre egyedül és Diákélet után küszöbön a negyedik nagy siker. A Vigszinház, ugy látszik, megtartja azt az egyszerű tanácsot, a mit már Laube-nak mondott a bécsi Burgszinház egyik barátja: — Sie müssten lauter Zugsstücke geben! (Csupa slágert kellene adnia!) És a Vigszinház-nál ugy tesznek, mintha ez a legegyszerűbb dolog lenne a világon. Laboudette. II. „A próféta álma". — A Népszínház pénteki újdonsága. — A Mérei Adolf és Márkus Jenő operettje, a melyhez méltán füz a Népszínház sok reményt, előreláthatólag nagyon fog tetszeni hölgyeknek, uraknak, fiatalnak, öregnek egyaránt. A burleszk tréfát — a melyeknek megjátszásában a komikusok egész serege, élén Kovács Mihály, páratlan jókedvvel és ötletességgel vezet — meg fogják nevetni, a nótáit — Márkus Jenőnek első színpadi müvét — egy hallásra dúdolni fogják, a tánczai alatt — a melyeknek betanítása a derék Hansné asszony érdeme — össze fognak verődni a bokák, de legjobban mégis csak az fog tetszeni, hogy szerelem, sok-sok szerelem van a darabban. A Népszínház nyárspolgár; színpadán aligha csattant el még annyi csók, aligha esett annyi ölelés, mint A próféta álmá-ba«, a melyben annyi nyilat lő ki a kis Ámor, mint Port-Arthur ellen a japánok bombát. Ebben a darabban mindenki szerelmes bonyodalmakba keveredik; a verses előjátékban az igazhivé muzulmánok hetedik menyországában (hét válogatott szép fiatal leány) a bűvös hurik forgatják el a férfinép fejét, Komlóssi Emma vezérlete alatt, a 11. felvonásban egy nemzetközi mulató színpadi csillagai teszik ugyanezt és Komlóssi Emma és Dóry Margitban még segítséget is kap, a 111-ban végül, egy tengeri fürdőben, a legmodernebb habszülte Vénuszok teszik próbára az erősebb nem erényét, főként Szirmai Imre személyében, a ki régóta nem játszott ilyen testére-szabott szerepet. Mérei Adolf azonban — a ki librettójában annyi mulattató bohóságot, annyi kaczagtató tréfát halmozott össze, hogy darabját nem is operettnek, hanem zenés komédiának nevezi — arról is gondoskodott, hogy a fák az égbe ne nöjjenek, azaz, hogy csorba ne essék a jó erkölcsön, a melynek védelmére egy sajátságos instrumentumot eszelt ki: az erény-automatát. Hatalmas párnázott karosszék ez az erény-automata és nem vétünk a diszkréczió ellen, ha annyit elárulunk róla, hogy hallhatólag és láthatólag kifecsegi a benneülök szerelmi ténykedéseit, az ártatlan, epedő sóhajtástól kezdve egészen a kevésbbé ártatlan pásztoróráig! A Népszínházban különben az a hir terjedt el, hogy a boszorkányos gépezetü szék a valóságban is tud spiczliskedni — és azóta a színháznak nem egy szépe kerüli el az erényautomatát ! Persze Szirmai Imre se mer ráülni... A próféta álmá-nak ez lesz a premierszinlapja: A PRÓFÉTA ÁLMA Zenés komédia, előjátékkal, 2 felvonásban. Irta : Mérei Adolf. Zenéjét szerzette: Márkus Jenő dr. (Rendez*: Stoll Károly. Karmester: Barna Izsó.) Személyek : Juszuf, próféta Kovács Ayesha, a felesége Komlóssi E. Fehér , Szirmai Fekete Füredi gj? V A szivárvány-- ^ Viola ' klubb t aS a i ...-"..."... Delli Vörös I ... ... Pázmán Sárga ' .. .. ... Újvári Ibolya, a Japánmulató primadonnája Dóry M. Az igazgató Kiss M. A rendőrtiszt Lubinszky Titusz, úszómester, Ibolya férje .. Pintér Fehér felesége Siposné Eunuch Vágó Az álom Abelovszky M. A táncz-excentrique Kápolnai I. A hirdető-oszlop Bálint R. A hét menyország. Hurik. A mulató közönsége. Fürdőközönség. Történik az 1-ső felvonás a hetedik menyországban, a ll-ik a Japán mulatóban, a Ill-ik egy tengeri fürdőben. A zenés komédia pénteki bemutatója bizonyára sikert fog hozni a két fiatal magyar szerzőnek, a kik közül az egyik, Mé/ei Adolf, már sokszor hallotta a közönség tapsait, a másik, Márkus Jenő, pedig először jelenik meg a magyar operettszerzők sorában, bizonyára izmos tehetséggel zeneszerzői tarsolyájában. Pont. Színházi pletykák, Budapest, november 2*. Zsazsa fia. - Igaz történet. — Kereken kijelentjük, — bármily ellenkezésbe jövünk czimünkkel, melyet e sorok fölébe irtunk, — hogy thémánk éppenséggel nem — kényes. De egyúttal — félreértések kikerülése végett — azt is kijelentjük, hogy igenis, az egyetlen Zsazsa: Fedák Sári fiáról lesz szó ebben a történetben, a melynek valódiságához szó sem férhet, miután adatait a legjobb forrástól : magától a kiváló és ünnepelt művésznőtől kaptuk. . . . Tehát: a Zsazsa fiáról van szó, persze csak arról, a ki valamikor — isten tudja: mikor — meg fog születni. Mert meg fog születni, ez bizonyos, maga a művésznő erősítgette előttünk, a ki feltétlenül és vakon bizik abban a — jósnőben, a ki ezt neki a nyáron London-ban megjósolta.
