MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-19 / 321. szám

1904. november 15. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az emigráns« szövege. I. felvonás. Rásky Gábornét mindenki özvegynek tartja. Férje, a hires szabadsághős, egy csatában elesett. Ott van síremléke is a kastély kertjében. Rásky azonban nem hah meg, hanem kibujdosodott s az emigráczió leg­tevekenyebb vezére lett. Olthatatlan gyülöle.et érez az elnyomó osztrák uralom ellen, s tizen­egy esztendei hontalanság után Mr. B'own ál­név alatt, m nt zongoramester hazatér, hogy felkelést szítson. Titkát csak felesége tudja s még lán\a se n sejti, a ki szerelmes egy osz­trák tisztbe, báró Lilienthalba. Ezt az érzelmét azonban leküzdi, mert jól tudja, hogy hazája ellenségét nem szabad szeretnie. Az osztrák uralom utolsó évében vagyunk. A kedélyek forronganak s ez kapóra jön Vrabetz, kerületi főnöknek, a ki, hogy egy lázadás erélyes el­nyomásáról magénak a kamarilla előtt érdeme­ket szerezzen, mindent elkövet, hogy igazság­talan és kitűnő magatartásával a népet ingerelje. Katonákat szálásol be Ráskynéhoz, a kik beto­lakodnak szooáiba és sáska módjára kipusztít­ják mindenéből. Aratási ünneppel végződik az első felvonás. A falu népe búzakalászoól készült koszorút hoz földesasszonyának, de Vrabetz el­kobozza, mert nemzeti szinü szalagot tűztek rá. A nép nem akarja a koszorút odaadni, ellentáll, mire Vrabetz puskatussal kergeti szét őket. II. felvonás. Vrabetz és a megyefőnök, lovag Foresti gyanakodnak. Kémeik besúgják, hogy a Rásky-kúrián vaíami összeesküvés ké­szül. Különösen Mr. Brown, az állítólagos zon­goramester gyanús. Jár-kél a vidéken, s min­denütt, a hol megfordul izgalom, elfojtott láza­dás kél a nyomában. Báró Lilienthal, a házba szállásolt vértes svad'on parancsnoka szintén rossz szemmel nézi Brownt, a ki mindent el­követ, hogy leányától távol tartsa. A leány megmagyarázhatatlan rokonszenvet érez a zongoramester iránt, s midőn ez pillanatnyi fel­indulásban elárulja magit, a leány megtudja, hogy rég halottnak hitt atyja áll előtte. Baró Lilienthal kérdőre vonja a zongormestert, hogy mi jogon avatkozik az ő és Mirgit szívügyébe, szó szót követ, a két férfi kezet emel egy­másra. Margit berohan s e kiáltással »Atyám, édes atyám!« Mr Brown karjaiba rohan. Lilienthal megsemmisülten ejti ki a kardot kezéből. III. felvonás. A forrongás egyre izzóbb s alig lehet a népet feltartani. Minden előké­szület megtörtént. A nép búcsújárás ürügye alatt összegyűlt az egész megyéből. A fegy­verek biztos rejtekhelyen, s a nép csak jelre vár, hogy rajta üssenek a németen. Rásky tudja, hogy sorsa Lilie-thal kezében van, s ez is érzi a rettenetes helyzetet, amibe került. Katona-kötelessége és szerelme végzetes ellen­tétbe sodorták: vagy katonatiszti*esküjét szegi meg, vagy elárulja azt, a kinek leányát halálo­san szereti. Ráski piszto'yt ad neki, hogy azzal megölje magát. Lilienthal belátja, hogy ez az egyetlen megoldás. Csak búcsúzni akar Margit­tól, a ki ekkor bevallja neki. hogy szereti. A vallomást kihallgatja Vrabetz és gúnyos, tolakodó fellépésével olyan dühbe hozza Lilien halt, hogy ez pisztolyt ragad és le akarja lőni. A biztos haláltól Ráski menti meg, a ki kicsavarja Lilienthal kezéből a fegyvert. Vrabetz ráismer a pisztolyban a palermói gyártmányra, s igy meg tudja, hogy a házban az emigráczió fegyvereit rej­tegetik. Vasra vereti Rá9kynét és a többi magya­rokat. Mr. Brown nem tud uralkodni magán, s elárulja hogy ő Ráski Gábor, ő is vasra kerül s Vrabetz és lovag Foresti diadalmasan akarják őket Bécsbe hurczolni, a mikor betoppan báró Lilienthal. Iratot hoz Bécsből, a mely szerint a király visszaállította az alkotmányt, visszaadja a nemzet összes jogait. Vrabeczet pedg a megyefőnökkel együtt elcsapják. Általános az öröm, csak Ráski nem akar hinni, s nem bizik a kiegyezésben. Ismét külföldre akar menni, de kint felhangzik a nép örömujjongása, majd a szózat hatalmas ha-gjai; erre elágyul, s le­mond a további küzdele nről. ltih n marad és alispán lesz a megyében. Arczom szépségét! Vállam, nyakam karom fehérségét I Kezem finomságát! ül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"­•ek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.30 kor. — Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczl- és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. Enyhe hashajtó-szer 111 Felnőttek és gyarmakek kedvenc». Csak a Lőrinczy fél. aS KP kérje. Egy doboz ára I k. Minden gyógyszertárban kapható Budapesti fóraktárak : Török és Egger gyógyszertár. POR CO A »Fecskefészek« szövege. I. felvonás. A versaillesi postaállomás csupa forgalom, csupa élénkség. Egyre jönnek mennek a postakocsik és hozzák a Párisba, vagy más­felé tartó utasokat. Megérkezik André Balivei diák is szolgájával Jean-nai, mert a »Fecske* fészek« zárdába akarnak menni, hogy onnan Cecilet, André szerelmét megszöktessék. Még nem tudják a szöktetés mód iát, de csakhamar kínálkozik az alkalom. Plantavoine apát Modeste nevü húgát a zárdába viszi, hogy elrejtse őt Brignol deák elől. Utóbbi szintén megérkezik és megbeszéli Pomponettel, egy színtársulat igazgatónőjével, hogy barátaival együtt barát­ruhába öltöznek és ugy rabolják el a zárdából Modestet. André és inasa ugy tervezik most már a szöktetést, hogy André felveszi Modeste ruháját, Jean az apát öltözetét s miután Plan­tavoinet és Modestet azzal az ürügygyei, hogy a »Fecskefészek«-ben már nincs hely, a párisi zárdába küldik, ők maguk álöltözetben bejut­nak a >Fecskefészek«-be. II. felvonás. A »Fecskefészek«-zárdában várják Plantavoine apátot és Modestet. Meg is éi kezik André és Jean, s Andrét mindenki lány­nak nézi, neki kell a:s összes növendékeket megfürreszteni s a fejedelemnőt megmasszírozni. Csak Cecíle ismeri fel kedvesét, de nem árulja el, Pomponette is megjön színtársulatával és az álbarátokkal elhatározzák, hogy valami szent játékot fognak játszani. De az igazi Plantavoine és az igazi Modeste is megérkeznek Párisból s most már a zárdában nagy zavar keletkezik, mert nem tudják, hogy a két apát közül ki a csaló és a két Lány közül ki a férfi. Jean furfangos Hágának sikerül elhitetni, hogy az igazi Plantavoine csaló s most Modeste-vel együtt a börtönbe viszik. III. felvonás. A rendőrségnél kiderül a valóság s most André kénytelen elárulni, hogy férfiú. Plantavoine előbb dühöng, a fejedelemné is kétségbe van esve, de később mind kettő enged s most már André elveheti Cecilet és Modeste férjhez mehet Brignolhoz. Pomponette pedig boldog lesz Jeannal, volt urával. VÍGSZÍNHÁZ. A »Diákélet« szövege. I. felvonás. A szász-karlsruhi prezumptiv trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szo­káshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alka­lom, hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja őt az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül • vidámnak Ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektál­ják kellően az udvari etikettet, még az ő meg­szokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletban tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder foga­dós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza Is szörnven izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg e! van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bácsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen be­látni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növen­dékére : — Sohsem kapom meg, — sóhajt fel, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok bol­dogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kor­mányelnöke hirül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner bucsu­beszéde is IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Hen­rik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Keller­mann. a diákok volt totfaktuma, és állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek őt Heidelberghez fttzik. Károly Henrik házasu­landó; amolyan diploc.rcziai házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az ő Katiczájára. Nem bir magával. Látnia keU mégegyszer. És gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Az ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diák­nótákat. Aztán utólszor találkozik az ő Katiczá­jávtl, a ki elmondja neki, hogy látta a meny­asszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egymást ö'ökre. 9» Nádor" kávéház Lipét-körut L, a Vigaaüiháasal uemben. — EsMoáint Jóná« Ovula Itta«»« m szóiirta telj «a esaskazáTal keafrarsenrcx Mldeír IxiftBt. Ki Tálé tiszteletül BM»«K tóK. táTás. I Lipótvárosi szálloda Sétatör-uteca B. Újonnan átalakítva. Villanyvilágítás. Elegánsan berendezett 30 szoba. November 1-töl bérbeadó. Szép utczai szobák, villányvilágitással 1 frt., udvari szoba 60 kr., hónapos szoba 20 frt. Hirdetések felvétetnek a kiadéhivatalban. Berketz István utóda kelme-, selyemfestő- és vegytlsztité­gyára, Budapest, Klnizsi-utcza 14 ez. Vidéki megbízatások jutányosán és pontosan esziözöltetnek. Posfaküldeménvek czimzendók: IX., Kinizsi-utaa 14. Árjegyzék injyan. Telefon 63-36. GjtjtS-telepek : IT., Yácri-ntcza 51. TL, Izabella-« ie»M. TTL, Kerep«sl-«t 78. TŰI.. ClUi-«t BO. tu. 1 D

Next

/
Thumbnails
Contents